Reformkori próbálkozások a „nemzeti karakter” meghatározására I.

A címben jelzett témában az utóbbi évszázadban – talán Bartucz Lajos 1936‐os előadását és ez alapján írott cikkét kivéve1 – ismereteink szerint nem született jelentősebb írás, még kevésbé átfogó elemzés. Már csak emiatt is érdemes a „nemzeti karakter” meghatározására irányuló reformkori próbálkozásokat ala‐ posabban szemügyre venni, azoknak egy több részből álló tanulmányt szentelni. Előrebocsátjuk, hogy a „reformkor” kifejezést mindvégig tágabb (nyelvi – kulturális – irodalmi/tudományos) értelmében fogjuk fel. Vagyis a kifejezést az 1770‐es évek tájától az 1840‐es évek végéig terjedő időszak megjelölésére használjuk, amely a magyar (és nem magyar) nemzetépítés, a modern nemzet és nemzeti tudat kialakulásának/kialakításának, és ezekkel együtt a nemzeti karakter meghatá‐ rozására irányuló próbálkozásoknak is az első, nyitó periódusa volt. Világosan megkülönböztetjük tehát az 1830–1848 közötti „politikai reformkor”‐tól, amely nemcsak időbeli terjedelmében, hanem jórészt a céljaiban, törekvéseiben is különbözött a „kulturális reformkor”‐tól. Tanulmányunk mostani, első részében elsősorban a nemzeti karakterrel foglalkozó reformkori kutatások történelmi alap‐ jait, kiváltó okait, előzményeit vizsgáljuk gazdag korabeli írásokra támaszkodva, de szót ejtünk a kifejezés használata körüli bizonytalanságokról, valamint a téma néhány etnikai/származási/faji vonatkozásáról is.