Állami Műszaki Főiskola 1947-51

A tanulmány egy felzárkóztató program keretében létrejött felnőttképzési kezdeményezés történetét vázolja és hatását elemzi. A második világháború után megalakult főiskola a gazdaság konkrét igényei alapján alakult meg. Lérejöttét a szakszervezetek kezdeményezték, a kormány biztosította a főiskola működésének finanszírozását. Az újonnan létrejött intézmény vállalta, hogy a felmerült igényekre reagálva nagyszámú mérnököt képez. A tanulmány követi a főiskola alapítását, bemutatja működését, vezetőit és tanárait, akiknek többsége pályakezdő oktató volt. Kiválasztásuk során igyekeztek eleget tenni a minőségbiztosítás feltételeinek, lényegesnek tartották, hogy komoly gyakorlati tapasztalattal rendelkezzenek. A szerző bemutatja a kiszemelt hallgatók toborzását, akiket főleg tanulni kívánó gyári alkalmazottakból és munkásokból választottak ki. A dolgozat írója külön kitér a főiskola programjában alkalmazott felnőttképzési módszerek alkalmazására. Kiemeli az instrutorok közreműködését, akik konzulensként és tanulást támogató személyként segítették a hallgatók tanulását. Végül konkrét példák bemutatásával áttekinti a felzárkóztató program mérlegét, és a végzett hallgatók karrierjének alakulását. Elemzése során említést tesz a kudarcokról, és vázolja a munka melletti tanulás speciális problémáit.