Bóbita Óvoda

„Alig vesszük észre: az építészeti nevelés is az óvodában kezdődik. Így nem kell csodálkoznunk, ha a színes és hullámzó vonalvezetésű, olyan igazi »játékos, gyereknek való bútorlapokból« létrehozott óvodai belsőépítészeten és azok mintájára készült gyerekszobákban felcseperedők azt a világot tekintik normálisnak, és felnőtté válva nem tudják szeretni sem a modernizmust, sem népi építészeti örökségünket, s így azt sem érzékelik, hogy tulajdonképpen a népi építészet józansága az alapja bármilyen ökologikus építészetnek. […] Számunkra a természetesen megöregedett fafelületek, az esőverte részükön megszürkült, esővédte sávjukon megsárgult, megbarnult csűroldalak szépek, de ezeket ma az itteni emberek többsége csúnyának, a szegénység bizonyítványának látja – de érdekes módon, talán a génekbe kódolt hagyomány miatt a friss fafelületeket elfogadhatónak tartja” – Köllő Miklós.