{"title":"Települési értékek megismertetése iskoláskorban Nyirádon","authors":"Gabriella Németh Andrásné Farkas","doi":"10.56665/padipe.2022.3-4.7","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az általános iskola –minden településen, de egy községben kifejezetten– nagy felelősséggel bír a gyermekben a szülőfalujához, a családjához való kötődés, a megfelelő identitás kialakításában. A Hungarikum mozgalom, az értékőrzés jól megfogalmazható, hatékony és jól adaptálható keretet ad ezen cél eléréséhez: a gyerekek úgy hagyják el az iskolát, hogy megfelelő ismeretek mellett erős kötődéssel is rendelkezzenek szűkebb környezetükhöz, a szülőhelyük épített és természeti értékeihez, hagyományaihoz. A helytörténet és a néprajzi ismeretek tanítása, mint a lakóhelyhez, szülőföldhöz való kötődés kialakításának, a generációk közötti kommunikáció erősítésének eszköze, ott van a tantervekben, jelen van az iskolákban. Így az értékőrző munka több területen, többféle formában megjelenhet a pedagógiai munkában. Tanórai tevékenység keretében éppúgy, mint iskolai rendezvények, projektnapok, szakkörök, táborok formájában. Hagyományos pedagógiai módszerek mellett érdemes megfelelő hangsúlyt fektetni a mai gyerek figyelmét megragadó és motivációját növelő digitális pedagógiai eszközökre, illetve a gamifikáció, a játékosítás módszerére. Módszertani tapasztalataikból Nyirádon ezt a két hatékony elemet állítják az értékőrzés szolgálatába, melyek aranykulcsként nyitják a gyerekek érdeklődésének kapuját. Ezen iskolai munkát segítik a települési értéktárral, a civil értékőrzőkkel való együttműködés, helytörténeti füzetsorozat, az online értéktári felületek. Az iskolában végzett helyismereti munka dimenziói így kitágultak. Több innovatív mintaprojektet dolgoztak ki, többek között a nyirádi iskola névadójának, Erzsébet királyné hagyományait feldolgozó olvasópályázatot, tematikus gyermekmajálisokat, a Nem csak térkép e táj! – falunk értékei projektet, a Nyirád helytörténeti akadályjátékot, Várhódítás – Akadályjátékokat, a Virtuális? Valóság! digitális sétálófüzetet. Az iskola jógyakorlatainak ismertetésén túl, annak módszertani eszköztárát, az alkalmazás lehetőségeit is érdemes megismerni. Miért hasznos a digitális tolltartó, milyen izgalmas lehet egy aktív szófelhő, hogyan kapcsolódnak a QR kódok a digitális sétálófüzethez, milyen sokrétű alkalmazási lehetősége van a triminonak, mi a jó akadályjáték titka? A bemutatott ötletek, módszertani javaslatok bárki számára tudnak hasznosulni, ha azt saját településére, iskolájára szabja.","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"72 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.56665/padipe.2022.3-4.7","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Az általános iskola –minden településen, de egy községben kifejezetten– nagy felelősséggel bír a gyermekben a szülőfalujához, a családjához való kötődés, a megfelelő identitás kialakításában. A Hungarikum mozgalom, az értékőrzés jól megfogalmazható, hatékony és jól adaptálható keretet ad ezen cél eléréséhez: a gyerekek úgy hagyják el az iskolát, hogy megfelelő ismeretek mellett erős kötődéssel is rendelkezzenek szűkebb környezetükhöz, a szülőhelyük épített és természeti értékeihez, hagyományaihoz. A helytörténet és a néprajzi ismeretek tanítása, mint a lakóhelyhez, szülőföldhöz való kötődés kialakításának, a generációk közötti kommunikáció erősítésének eszköze, ott van a tantervekben, jelen van az iskolákban. Így az értékőrző munka több területen, többféle formában megjelenhet a pedagógiai munkában. Tanórai tevékenység keretében éppúgy, mint iskolai rendezvények, projektnapok, szakkörök, táborok formájában. Hagyományos pedagógiai módszerek mellett érdemes megfelelő hangsúlyt fektetni a mai gyerek figyelmét megragadó és motivációját növelő digitális pedagógiai eszközökre, illetve a gamifikáció, a játékosítás módszerére. Módszertani tapasztalataikból Nyirádon ezt a két hatékony elemet állítják az értékőrzés szolgálatába, melyek aranykulcsként nyitják a gyerekek érdeklődésének kapuját. Ezen iskolai munkát segítik a települési értéktárral, a civil értékőrzőkkel való együttműködés, helytörténeti füzetsorozat, az online értéktári felületek. Az iskolában végzett helyismereti munka dimenziói így kitágultak. Több innovatív mintaprojektet dolgoztak ki, többek között a nyirádi iskola névadójának, Erzsébet királyné hagyományait feldolgozó olvasópályázatot, tematikus gyermekmajálisokat, a Nem csak térkép e táj! – falunk értékei projektet, a Nyirád helytörténeti akadályjátékot, Várhódítás – Akadályjátékokat, a Virtuális? Valóság! digitális sétálófüzetet. Az iskola jógyakorlatainak ismertetésén túl, annak módszertani eszköztárát, az alkalmazás lehetőségeit is érdemes megismerni. Miért hasznos a digitális tolltartó, milyen izgalmas lehet egy aktív szófelhő, hogyan kapcsolódnak a QR kódok a digitális sétálófüzethez, milyen sokrétű alkalmazási lehetősége van a triminonak, mi a jó akadályjáték titka? A bemutatott ötletek, módszertani javaslatok bárki számára tudnak hasznosulni, ha azt saját településére, iskolájára szabja.