{"title":"Reformkori próbálkozások a „nemzeti karakter” meghatározására II.","authors":"L. Kiss","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.121","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Tanulmányunk első részében a nemzeti karakterrel foglalkozó reformkori kutatások történelmi alapjait, kiváltó okait, előzményeit vizsgáltuk korabeli írások gazdag felhasználásával. Majd szót ejtettünk a kifejezés használata körüli bizonytalanságokról, s végül a téma néhány etnikai/származási/faji vonatkozásáról is. A mostani, második részben először a nemzeti karakter rokon értelmű kifejezéseiről lesz szó, majd a fő komponenseivel kapcsolatos ún. egy- és többtényezős elméletekről. Végül arra az ugyancsak izgalmas kérdésre is választ keresünk, hogy a reformkori „publicisták” a nemzeti karaktert és annak komponenseit állandóaknak, időtállóaknak tekintették-e, vagy ellenkezőleg, az idő múlásával változóaknak, netalántán megszűnőeknek. Ezzel az írással szeretném köszönteni kedves kollégáimat, a most 80 esztendős Kaló Ferencet és Kertész Istvánt.","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.121","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Tanulmányunk első részében a nemzeti karakterrel foglalkozó reformkori kutatások történelmi alapjait, kiváltó okait, előzményeit vizsgáltuk korabeli írások gazdag felhasználásával. Majd szót ejtettünk a kifejezés használata körüli bizonytalanságokról, s végül a téma néhány etnikai/származási/faji vonatkozásáról is. A mostani, második részben először a nemzeti karakter rokon értelmű kifejezéseiről lesz szó, majd a fő komponenseivel kapcsolatos ún. egy- és többtényezős elméletekről. Végül arra az ugyancsak izgalmas kérdésre is választ keresünk, hogy a reformkori „publicisták” a nemzeti karaktert és annak komponenseit állandóaknak, időtállóaknak tekintették-e, vagy ellenkezőleg, az idő múlásával változóaknak, netalántán megszűnőeknek. Ezzel az írással szeretném köszönteni kedves kollégáimat, a most 80 esztendős Kaló Ferencet és Kertész Istvánt.