Két korszak határán : Az 1861-es országgyűlés története

József Pap
{"title":"Két korszak határán : Az 1861-es országgyűlés története","authors":"József Pap","doi":"10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.185","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az 1861-es országgyűlés történetét többször feldolgozta már a magyar történeti szakirodalom. Kiemelt figyelmet kaptak a meghatározó politikusok, közülük elsősorban Deák Ferenc és Teleki László. Részletesen ismerjük az ország - gyűlésekhez kapcsolódó dokumentumoknak, a Deák által alkotott feliratoknak a keletkezéstörténetét. Az utóbbi években, javarészt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatócsoportjához kötődően, új kutatási eredmények láttak napvilágot az országgyűlés összetételével kapcsolatban. A tanulmány megírását alapvetően két dolog motiválta. Egyrészt nem áll rendelkezésre olyan írás, amely az országgyűléshez mint intézményhez kapcsoltan tekinti át az eseményeket, illetve olyan sem, amely kifejezetten a ciklus történéseire koncentrál. Ezt a hiányt orvosolandó készültek ún. ciklusleírások az Országgyűlés Hivatala számára. Ebben a sorban írtam meg ennek a szövegnek az alapverzióját, amely majd a Történeti Képviselői Adattár adatbázisában fog megjelenni. Ezen munka során gondoltam úgy, hogy célszerű ezeket a szövegeket kibővíteni és jegyzetekkel ellátni, hiszen összefoglaló jellegük miatt egy olyan keresztmetszetét adják az országgyűlések történetének, melyet az oktatásban is jól fel tudunk használni. Hasonló vállalkozás már készült az 1990-es évek végén,1 ehhez tudunk ezzel és a később megjelentetett írásokkal csatlakozni. A tanulmány röviden ismerteti az országgyűlési ciklus eseménytörténeti hátterét, az országgyűlés összehívásának előzményeit, majd a választások lebonyolításáról és a választási eredményekről olvashatunk. Külön fejezet szól a Ház megalakulásáról és a tisztviselők megválasztásáról, amit az országgyűlés menetének ismertetése és a fontosabb viták bemutatása követ. A szöveg végén pedig rövid értékelés olvasható az országgyűlési munka eredményéről.","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"63 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.185","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0

Abstract

Az 1861-es országgyűlés történetét többször feldolgozta már a magyar történeti szakirodalom. Kiemelt figyelmet kaptak a meghatározó politikusok, közülük elsősorban Deák Ferenc és Teleki László. Részletesen ismerjük az ország - gyűlésekhez kapcsolódó dokumentumoknak, a Deák által alkotott feliratoknak a keletkezéstörténetét. Az utóbbi években, javarészt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatócsoportjához kötődően, új kutatási eredmények láttak napvilágot az országgyűlés összetételével kapcsolatban. A tanulmány megírását alapvetően két dolog motiválta. Egyrészt nem áll rendelkezésre olyan írás, amely az országgyűléshez mint intézményhez kapcsoltan tekinti át az eseményeket, illetve olyan sem, amely kifejezetten a ciklus történéseire koncentrál. Ezt a hiányt orvosolandó készültek ún. ciklusleírások az Országgyűlés Hivatala számára. Ebben a sorban írtam meg ennek a szövegnek az alapverzióját, amely majd a Történeti Képviselői Adattár adatbázisában fog megjelenni. Ezen munka során gondoltam úgy, hogy célszerű ezeket a szövegeket kibővíteni és jegyzetekkel ellátni, hiszen összefoglaló jellegük miatt egy olyan keresztmetszetét adják az országgyűlések történetének, melyet az oktatásban is jól fel tudunk használni. Hasonló vállalkozás már készült az 1990-es évek végén,1 ehhez tudunk ezzel és a később megjelentetett írásokkal csatlakozni. A tanulmány röviden ismerteti az országgyűlési ciklus eseménytörténeti hátterét, az országgyűlés összehívásának előzményeit, majd a választások lebonyolításáról és a választási eredményekről olvashatunk. Külön fejezet szól a Ház megalakulásáról és a tisztviselők megválasztásáról, amit az országgyűlés menetének ismertetése és a fontosabb viták bemutatása követ. A szöveg végén pedig rövid értékelés olvasható az országgyűlési munka eredményéről.
查看原文
分享 分享
微信好友 朋友圈 QQ好友 复制链接
本刊更多论文
求助全文
约1分钟内获得全文 去求助
来源期刊
自引率
0.00%
发文量
0
期刊最新文献
Vármegyei nemesek térfoglalása a Székelyföldön A makedónok athéni barátai Count Ödön Széchényi’s strange marriages A bükki faszénégetés a 20. század utolsó évtizedében A brassói szász tisztviselők hivatalba lépéseinek átlagos időpontjai (1650–1750)
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
现在去查看 取消
×
提示
确定
0
微信
客服QQ
Book学术公众号 扫码关注我们
反馈
×
意见反馈
请填写您的意见或建议
请填写您的手机或邮箱
已复制链接
已复制链接
快去分享给好友吧!
我知道了
×
扫码分享
扫码分享
Book学术官方微信
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:481959085
Book学术
文献互助 智能选刊 最新文献 互助须知 联系我们:info@booksci.cn
Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。
Copyright © 2023 Book学术 All rights reserved.
ghs 京公网安备 11010802042870号 京ICP备2023020795号-1