{"title":"Stabat Mater?","authors":"Stabat Mater, Gustavo Leone","doi":"10.2307/j.ctvrs8z3v.10","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A jámbor költő szekvenciájában – akárki is lett légyen, hiszen vannak, akik vitatják Jacopo da Todi szerzőségét – a keresztfa tövében álló Fájdalmas Anya leírásában János evangéliumának szavai csengenek vissza: „stabant autem iuxta crucem Iesu mater eius et soror matris eius Maria Cleopae et Maria Magdalene” A modern katolikus fordítás szerint: „Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna.” (Jn 19, 25.) A Vulgata szövege mellett alighanem a Stabat mater sok megzenésített változata is hozzájárulhatott a kép kialakulásához, amelyet irodalmi művek és képzőművészeti alkotások sokasága terjesztett el. A megrendítő jelenetet a legtöbben így látjuk magunk előtt: – Babits Mihály szavaival – „Állt az anya keservében / sírva a kereszt tövében, / melyen függött szent Fia [...]”1 De vajon mindig mindenki így képzelte el? A következőkben két irodalmi példát hozok két különböző, egymásnak részben ellentmondó leírásra: Kelemen Didák és Pázmány Péter egy-egy beszédét. Nem indokolatlan e két szerző együttes emlí tése, hiszen a régi magyar prédikációk szövegalkotási módszereit, az átvételek fajtáit keresve gyakori kettejük beszédeinek összevetése. Ezt a legtöbb példa alapján Maczák Ibolya végezte el. A feldolgozott prédikációk között szerepel Kelemen Didáknak az a munkája is, amelyiket jómagam szándékozom összehasonlítani","PeriodicalId":118680,"journal":{"name":"Interfigural Readings of the Gospel of John","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2019-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Interfigural Readings of the Gospel of John","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.2307/j.ctvrs8z3v.10","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A jámbor költő szekvenciájában – akárki is lett légyen, hiszen vannak, akik vitatják Jacopo da Todi szerzőségét – a keresztfa tövében álló Fájdalmas Anya leírásában János evangéliumának szavai csengenek vissza: „stabant autem iuxta crucem Iesu mater eius et soror matris eius Maria Cleopae et Maria Magdalene” A modern katolikus fordítás szerint: „Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna.” (Jn 19, 25.) A Vulgata szövege mellett alighanem a Stabat mater sok megzenésített változata is hozzájárulhatott a kép kialakulásához, amelyet irodalmi művek és képzőművészeti alkotások sokasága terjesztett el. A megrendítő jelenetet a legtöbben így látjuk magunk előtt: – Babits Mihály szavaival – „Állt az anya keservében / sírva a kereszt tövében, / melyen függött szent Fia [...]”1 De vajon mindig mindenki így képzelte el? A következőkben két irodalmi példát hozok két különböző, egymásnak részben ellentmondó leírásra: Kelemen Didák és Pázmány Péter egy-egy beszédét. Nem indokolatlan e két szerző együttes emlí tése, hiszen a régi magyar prédikációk szövegalkotási módszereit, az átvételek fajtáit keresve gyakori kettejük beszédeinek összevetése. Ezt a legtöbb példa alapján Maczák Ibolya végezte el. A feldolgozott prédikációk között szerepel Kelemen Didáknak az a munkája is, amelyiket jómagam szándékozom összehasonlítani
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
分享
求助内容：
应助结果提醒方式：
扫码关注我们
