A magyar pártfogás története

Magyar Rendészet Pub Date : 2023-11-30 DOI:10.32577/mr.2023.2.7

Máté Hollósvölgyi

{"title":"A magyar pártfogás története","authors":"Máté Hollósvölgyi","doi":"10.32577/mr.2023.2.7","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A magyar pártfogás története a 18. század végéig nyúlik vissza. Már ekkor megfogalmazódott a magyar börtönök emberibbé tétele. A rabsegélyezésről először a Csemegi-kódex rendelkezett. Az I. büntetőnovellában jelent meg a fiatalkorúakkal szemben elrendelhető próbára bocsátás lehetősége, de ez nem tudta magát kiforrni. 1909-benAngyal Pál jogász fogalmazta meg elsőként, hogy a „régi pénzosztogató rendszerről” át kellene térni az egyéniesítő módszerre. Régen a letartóztatási intézetekből szabadultaknak pénztámogatást nyújtottak. Az 1911-benKassán megtartott harmadik Patronage Kongresszuson fogalmazódott meg először a tevékenység állami feladatként való ellátásának kérdése. A szocializmusban a pártfogás fejlődése több évtizednyi lemaradásba került. A korszak ideológiája nem tartott igényt az utógondozásra. A fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyeletet 1970-benalakították meg, az akkori szabályozás szerint ez az intézkedés a gyermekvédelem rendszerébe került. A pártfogó felügyelet 1976-tólnemcsak a fiatalok, hanem már a felnőttkorúak esetében is alkalmazhatóvá vált. Az utógondozás összefogása a bíróságok feladata lett, a megyei és a fővárosi bíróságok mellett hivatásos és társadalmi pártfogók is működtek. A fejlesztések hiánya az 1990-esévek végére ellehetetlenítette a pártfogói szervezet működését. Mind a fiatalkorúak, mind pedig a felnőttkorúak felügyeletét ellátó pártfogói szolgálatnál erős színvonalcsökkenés volt tapasztalható. A kialakult dilemmát az okozta, hogy a bíróság és az ügyészség által előírt külön magatartási szabályokat a pártfogói szolgálat speciális programok hiányában képtelen volt végrehajtani. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat reformja 2003. július 1-jéntörtént meg. Ekkor Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala elnevezéssel a kormány országos illetékességű központi hivatalt hozott létre.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"38 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-11-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Rendészet","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.32577/mr.2023.2.7","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A magyar pártfogás története a 18. század végéig nyúlik vissza. Már ekkor megfogalmazódott a magyar börtönök emberibbé tétele. A rabsegélyezésről először a Csemegi-kódex rendelkezett. Az I. büntetőnovellában jelent meg a fiatalkorúakkal szemben elrendelhető próbára bocsátás lehetősége, de ez nem tudta magát kiforrni. 1909-benAngyal Pál jogász fogalmazta meg elsőként, hogy a „régi pénzosztogató rendszerről” át kellene térni az egyéniesítő módszerre. Régen a letartóztatási intézetekből szabadultaknak pénztámogatást nyújtottak. Az 1911-benKassán megtartott harmadik Patronage Kongresszuson fogalmazódott meg először a tevékenység állami feladatként való ellátásának kérdése. A szocializmusban a pártfogás fejlődése több évtizednyi lemaradásba került. A korszak ideológiája nem tartott igényt az utógondozásra. A fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyeletet 1970-benalakították meg, az akkori szabályozás szerint ez az intézkedés a gyermekvédelem rendszerébe került. A pártfogó felügyelet 1976-tólnemcsak a fiatalok, hanem már a felnőttkorúak esetében is alkalmazhatóvá vált. Az utógondozás összefogása a bíróságok feladata lett, a megyei és a fővárosi bíróságok mellett hivatásos és társadalmi pártfogók is működtek. A fejlesztések hiánya az 1990-esévek végére ellehetetlenítette a pártfogói szervezet működését. Mind a fiatalkorúak, mind pedig a felnőttkorúak felügyeletét ellátó pártfogói szolgálatnál erős színvonalcsökkenés volt tapasztalható. A kialakult dilemmát az okozta, hogy a bíróság és az ügyészség által előírt külön magatartási szabályokat a pártfogói szolgálat speciális programok hiányában képtelen volt végrehajtani. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat reformja 2003. július 1-jéntörtént meg. Ekkor Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala elnevezéssel a kormány országos illetékességű központi hivatalt hozott létre.

查看原文

微信好友朋友圈 QQ好友复制链接

本刊更多论文

匈牙利赞助史

匈牙利赞助的历史可以追溯到 18 世纪末。当时，匈牙利监狱人性化的理念就已提出。Csemegi 法典》是第一部对囚犯援助做出规定的法典。在《第一次刑法修正案》中，提出了对少年犯实行缓刑的可能性，但这一做法并未起步。1909 年，律师帕尔-安赫尔（Pál Ángel）率先提出，"发放金钱的旧制度 "应被个性化方法所取代。过去，从拘留中心释放的人可以获得现金津贴。1911 年在卡塞尔召开的第三次赞助大会上，首次提出了将这项活动作为国家责任的问题。在社会主义条件下，赞助的发展滞后了几十年。当时的意识形态不要求采取任何后续行动。1970 年成立了青少年缓刑服务机构，并根据当时的立法将其纳入儿童保护体系。从 1976 年起，缓刑监督不仅适用于青少年，也适用于成年人。法院开始负责协调善后工作，并在县法院和首府法院设立了专业和社会缓刑监督官。由于缺乏发展，到 20 世纪 90 年代末，缓刑服务已无法正常运作。青少年和成年人缓刑服务的质量都急剧下降。造成这种困境的原因是，由于缺乏具体的方案，缓刑服务机构无法执行法院和检察院规定的具体行为规则。2003 年 7 月 1 日，缓刑处进行了改革。当时，政府设立了一个具有全国管辖权的中央办公室，即司法部缓刑服务国家办公室。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文去求助