A Magyar pszichológiatörténeti vizsgálódás 30 éve (1990–2020)

Abstract

Az áttekintő dolgozat a magyar pszichológiatörténeti munkálatokat mutatja be az utóbbi 30 évben. Intézményesen a Magyar Pszichológiai Társaság szekciója és az egyetemi kurzusok ezen munkálatok megjelenítői. A történeti tudatosságot magyar nyelvű gyűjteményes kötetek és tankönyvek képviselik. A magyar pszichológiatörténetírás képviselői ugyanakkor jelen vannak a nemzetközi nyilvánosságban is, amit a négy magyarországi ESHHS konferencia is mutat. A hazai általános trendek angol nyelvű bemutatásán túl a legtöbb releváns, filológiai munkát és kulturális beágyazást használó munka a magyar pszichoanalízis történetével, ezen belül a kényszerű emigrációval és elnyomatással (Mészáros), Ferenczi jelentőségével (Erős, Mészáros), a pszichoanalízis pedagógiai és nőmozgalmi vonatkozásaival (Vajda, Borgos) és a hazai kognitív kutatás nemzetközi beágyazásával (Pléh) kapcsolatos. This review paper surveys Hungarian studies on the history of psychology during the last 30 years. Institutionally, the section of the Hungarian Psychological Association, and university courses represent these efforts. Historical self-consciousness is served by Hungarian language collective volumes and by textbooks. At the same time, representatives of Hungarian history of psychology are present on the international scene as well, shown among others by the 4 ESHHS conferences organized in Hungary. Besides English language presentations of general Hungarian trends, most of the relevant works involving both philological research and cultural embedding deal with the history of Hungarian psychoanalysis, including the forced emigration and oppression (Mészáros), with the importance of Ferenczi (Erős, Mészáros), with the relations of psychoanalysis to education and feminist movements (Vajda, Borgos), and the international embedding of Hungarian cognitive research (Pléh).