A budai Várnegyed fejleszthetőségének városépítészeti vonatkozásai •

Bálint Kádár
{"title":"A budai Várnegyed fejleszthetőségének városépítészeti vonatkozásai •","authors":"Bálint Kádár","doi":"10.1556/096.2022.00004","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A budai Várnegyed rekonstrukciója a második világháború után visszaadta a Polgárváros középkori és barokk léptékét és értékeit, ezeket kulturális, lakó és turisztikai funkciókkal töltve meg. A magyar főváros egyetlen integráns történelmi negyedeként őrzi történelmünk és építészetünk lenyomatai mellett a városépítő polgárság emlékét is. Ebből a történelmileg predesztinált szerepéből a századforduló dualizmusában tapasztalt hatalmi központ építések hasonlóan próbálták kimozdítani, mint korunk hatalmi törekvései, léptékben és jelentésben egy nagyobb szerepet megpróbálva ráerőltetni a budai polgárvárosra. A kis léptékű mozgásokat kiszolgáló középkori eredetű morfológia terhelhetőségének objektív szempontjai mellett számos nemzetközi példa is bizonyítja, hogy csakis olyan kulturális és lakó funkciók tehetik megélhető és sikeres városrésszé a budai Várnegyedet, amelyek képesek együtt élni az értékes történeti rétegekkel és azok léptékével. Ez a tanulmány a háború utáni rekonstrukció és a Nemzeti Hauszmann Terv által ma véghez vitt rekonstrukciókat nem egymással, hanem más európai történelmi városközpontok morfológiai adottságaival és rekonstrukciós folyamataival veti össze. A Space Syntax analízisek kimutatták, hogy a középkori eredetű városszövetek minden európai városban a 19. századi szövet mellett izolált, ám gyalogos szempontból integráns térrendszerrel bírnak, amely nem alkalmas a modern városok igazgatási és termelési funkcióit befogadni, ám megfelel a kortárs 15 perces élhető város fogalmának és a turisztikai térhasználatnak is. Az ilyen városközpontok közül a második világháborúban megsérült városszövetek rekonstrukciói közül a budai Várnegyed háború utáni rekonstrukciója nem lóg ki, sőt, megelőzte korát. A mai vári rekonstrukciós beavatkozások az újjáépítések módszerében nem lóg ki más európai folyamatok közül, de funkcióiban, a rekonstrukció által megcélzott történelmi kor kiválasztásában, valamint a társadalmi igények figyelembevétele terén nem követi a mai trendeket.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-09-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Epites-Epiteszettudomany","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/096.2022.00004","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0

Abstract

A budai Várnegyed rekonstrukciója a második világháború után visszaadta a Polgárváros középkori és barokk léptékét és értékeit, ezeket kulturális, lakó és turisztikai funkciókkal töltve meg. A magyar főváros egyetlen integráns történelmi negyedeként őrzi történelmünk és építészetünk lenyomatai mellett a városépítő polgárság emlékét is. Ebből a történelmileg predesztinált szerepéből a századforduló dualizmusában tapasztalt hatalmi központ építések hasonlóan próbálták kimozdítani, mint korunk hatalmi törekvései, léptékben és jelentésben egy nagyobb szerepet megpróbálva ráerőltetni a budai polgárvárosra. A kis léptékű mozgásokat kiszolgáló középkori eredetű morfológia terhelhetőségének objektív szempontjai mellett számos nemzetközi példa is bizonyítja, hogy csakis olyan kulturális és lakó funkciók tehetik megélhető és sikeres városrésszé a budai Várnegyedet, amelyek képesek együtt élni az értékes történeti rétegekkel és azok léptékével. Ez a tanulmány a háború utáni rekonstrukció és a Nemzeti Hauszmann Terv által ma véghez vitt rekonstrukciókat nem egymással, hanem más európai történelmi városközpontok morfológiai adottságaival és rekonstrukciós folyamataival veti össze. A Space Syntax analízisek kimutatták, hogy a középkori eredetű városszövetek minden európai városban a 19. századi szövet mellett izolált, ám gyalogos szempontból integráns térrendszerrel bírnak, amely nem alkalmas a modern városok igazgatási és termelési funkcióit befogadni, ám megfelel a kortárs 15 perces élhető város fogalmának és a turisztikai térhasználatnak is. Az ilyen városközpontok közül a második világháborúban megsérült városszövetek rekonstrukciói közül a budai Várnegyed háború utáni rekonstrukciója nem lóg ki, sőt, megelőzte korát. A mai vári rekonstrukciós beavatkozások az újjáépítések módszerében nem lóg ki más európai folyamatok közül, de funkcióiban, a rekonstrukció által megcélzott történelmi kor kiválasztásában, valamint a társadalmi igények figyelembevétele terén nem követi a mai trendeket.
查看原文
分享 分享
微信好友 朋友圈 QQ好友 复制链接
本刊更多论文
布达城堡区发展的城市建筑方面•
第二次世界大战后,布达城堡区的重建恢复了中世纪和巴洛克风格的城市规模和价值,使其具有文化、住宅和旅游功能。作为匈牙利首都唯一一个完整的历史街区,除了我们的历史和建筑痕迹,它还保存着城市建设资产阶级的记忆。在规模和意义上,试图迫使布达市民城市发挥更大的作用。除了为小规模运动服务的中世纪形态的客观方面外,许多国际例子证明,只有文化和居住功能才能使布达城堡区成为城市中可行和成功的一部分,能够与宝贵的历史层及其规模共存,才能使其成为城市中可生存和成功的部分。本研究将战后重建和国家豪斯兹曼计划今天进行的重建进行了比较,不是相互比较,而是与其他欧洲历史中心的形态特征和重建过程进行比较。空间句法分析表明,所有欧洲城市中起源于中世纪的城市组织都是在19世纪列出的。除了20世纪的结构外,它们还有一个孤立但步行一体的空间系统,不适合容纳现代城市的行政和生产功能,但也符合当代15分钟宜居城市的概念和旅游空间的使用。在这些城市中心的重建中,战后布达城堡区的重建并非不同寻常,甚至走在了时代的前面。今天的城堡重建干预措施在重建方法上并没有从其他欧洲进程中脱颖而出,但在其功能、重建所针对的历史时代的选择以及对社会需求的考虑方面,它们并没有遵循今天的趋势。
本文章由计算机程序翻译,如有差异,请以英文原文为准。
求助全文
约1分钟内获得全文 去求助
来源期刊
Epites-Epiteszettudomany
Epites-Epiteszettudomany Arts and Humanities-Visual Arts and Performing Arts
CiteScore
0.20
自引率
0.00%
发文量
20
期刊介绍: The journal publishes studies contributed by the committees of the Department of Technological Sciences of the Hungarian Academy of Sciences, on the fields of architectonics and architecture.
期刊最新文献
Comparative Study on the Optimal Topologies Geiger-féle kábelkupola parametrikus vizsgálata A kritikai regionalizmus negyven évének elméleti összefoglalása nemzetközi és hazai nézőpontból Real Net Vault or Pseudo-Ribbed Net Vault? Az elsajátítás értelmezése 20. és 21. századi térelméletekben, és egy vizsgálati keretrendszerének megalapozása
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
现在去查看 取消
×
提示
确定
0
微信
客服QQ
Book学术公众号 扫码关注我们
反馈
×
意见反馈
请填写您的意见或建议
请填写您的手机或邮箱
已复制链接
已复制链接
快去分享给好友吧!
我知道了
×
扫码分享
扫码分享
Book学术官方微信
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:481959085
Book学术
文献互助 智能选刊 最新文献 互助须知 联系我们:info@booksci.cn
Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。
Copyright © 2023 Book学术 All rights reserved.
ghs 京公网安备 11010802042870号 京ICP备2023020795号-1