{"title":"A budai Várnegyed fejleszthetőségének városépítészeti vonatkozásai •","authors":"Bálint Kádár","doi":"10.1556/096.2022.00004","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A budai Várnegyed rekonstrukciója a második világháború után visszaadta a Polgárváros középkori és barokk léptékét és értékeit, ezeket kulturális, lakó és turisztikai funkciókkal töltve meg. A magyar főváros egyetlen integráns történelmi negyedeként őrzi történelmünk és építészetünk lenyomatai mellett a városépítő polgárság emlékét is. Ebből a történelmileg predesztinált szerepéből a századforduló dualizmusában tapasztalt hatalmi központ építések hasonlóan próbálták kimozdítani, mint korunk hatalmi törekvései, léptékben és jelentésben egy nagyobb szerepet megpróbálva ráerőltetni a budai polgárvárosra. A kis léptékű mozgásokat kiszolgáló középkori eredetű morfológia terhelhetőségének objektív szempontjai mellett számos nemzetközi példa is bizonyítja, hogy csakis olyan kulturális és lakó funkciók tehetik megélhető és sikeres városrésszé a budai Várnegyedet, amelyek képesek együtt élni az értékes történeti rétegekkel és azok léptékével. Ez a tanulmány a háború utáni rekonstrukció és a Nemzeti Hauszmann Terv által ma véghez vitt rekonstrukciókat nem egymással, hanem más európai történelmi városközpontok morfológiai adottságaival és rekonstrukciós folyamataival veti össze. A Space Syntax analízisek kimutatták, hogy a középkori eredetű városszövetek minden európai városban a 19. századi szövet mellett izolált, ám gyalogos szempontból integráns térrendszerrel bírnak, amely nem alkalmas a modern városok igazgatási és termelési funkcióit befogadni, ám megfelel a kortárs 15 perces élhető város fogalmának és a turisztikai térhasználatnak is. Az ilyen városközpontok közül a második világháborúban megsérült városszövetek rekonstrukciói közül a budai Várnegyed háború utáni rekonstrukciója nem lóg ki, sőt, megelőzte korát. A mai vári rekonstrukciós beavatkozások az újjáépítések módszerében nem lóg ki más európai folyamatok közül, de funkcióiban, a rekonstrukció által megcélzott történelmi kor kiválasztásában, valamint a társadalmi igények figyelembevétele terén nem követi a mai trendeket.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-09-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Epites-Epiteszettudomany","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/096.2022.00004","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A budai Várnegyed rekonstrukciója a második világháború után visszaadta a Polgárváros középkori és barokk léptékét és értékeit, ezeket kulturális, lakó és turisztikai funkciókkal töltve meg. A magyar főváros egyetlen integráns történelmi negyedeként őrzi történelmünk és építészetünk lenyomatai mellett a városépítő polgárság emlékét is. Ebből a történelmileg predesztinált szerepéből a századforduló dualizmusában tapasztalt hatalmi központ építések hasonlóan próbálták kimozdítani, mint korunk hatalmi törekvései, léptékben és jelentésben egy nagyobb szerepet megpróbálva ráerőltetni a budai polgárvárosra. A kis léptékű mozgásokat kiszolgáló középkori eredetű morfológia terhelhetőségének objektív szempontjai mellett számos nemzetközi példa is bizonyítja, hogy csakis olyan kulturális és lakó funkciók tehetik megélhető és sikeres városrésszé a budai Várnegyedet, amelyek képesek együtt élni az értékes történeti rétegekkel és azok léptékével. Ez a tanulmány a háború utáni rekonstrukció és a Nemzeti Hauszmann Terv által ma véghez vitt rekonstrukciókat nem egymással, hanem más európai történelmi városközpontok morfológiai adottságaival és rekonstrukciós folyamataival veti össze. A Space Syntax analízisek kimutatták, hogy a középkori eredetű városszövetek minden európai városban a 19. századi szövet mellett izolált, ám gyalogos szempontból integráns térrendszerrel bírnak, amely nem alkalmas a modern városok igazgatási és termelési funkcióit befogadni, ám megfelel a kortárs 15 perces élhető város fogalmának és a turisztikai térhasználatnak is. Az ilyen városközpontok közül a második világháborúban megsérült városszövetek rekonstrukciói közül a budai Várnegyed háború utáni rekonstrukciója nem lóg ki, sőt, megelőzte korát. A mai vári rekonstrukciós beavatkozások az újjáépítések módszerében nem lóg ki más európai folyamatok közül, de funkcióiban, a rekonstrukció által megcélzott történelmi kor kiválasztásában, valamint a társadalmi igények figyelembevétele terén nem követi a mai trendeket.
期刊介绍:
The journal publishes studies contributed by the committees of the Department of Technological Sciences of the Hungarian Academy of Sciences, on the fields of architectonics and architecture.