A. Körei, Karolina Schnabel, Dóra Tordai, M. Békeffy, E. Gáspár, Zsuzsanna Putz, I. Istenes, Noémi Hajdú, P. Kempler
{"title":"Indokolt lehet-e plazmaferezis, illetve opioid készítmény kiegészítő adása a neuropathia diabetica kezelésében?","authors":"A. Körei, Karolina Schnabel, Dóra Tordai, M. Békeffy, E. Gáspár, Zsuzsanna Putz, I. Istenes, Noémi Hajdú, P. Kempler","doi":"10.24121/dh.2020.s1.47","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A szerzők egy 72 éves, évtizedek óta 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfi esetét ismertetik, diabeteses polyneuropathiája 30 éve ismert. Az évek során makrovaszkuláris szövődmények következtében több alkalommal történt coronarographia, alsó végtagi PTA és stentimplantáció. Aktuális klinikai felvételére kedvezőtlen szénhidrátanyagcsere-helyzet (HbA1c: 11%), ismételt elesések miatt került sor. Az obezitásban (BMI: 39,2 kg/m2) is szenvedő beteg esetében a korábban beállított SGLT-2-gátló, illetve GLP-1-receptor-agonista kezelés dózisát emelték, aminek hatására vércukorértékei céltartományba kerültek. Mind a négy végtagra kiterjedő, disztális túlsúlyú fájdalmas neuropathiás panaszai kapcsán a beteg már évek óta kombinált oki és tüneti kezelésben részesült: alfa-liponsav és benfotiamin, valamint duloxetin és pregabalin szedése mellett is típusos alsó végtagi, dominálóan éjszakai neuropathiás fájdalmai jelentkeztek. Neuropathiavizsgálat során súlyos hypaesthesiás típusú szenzoros károsodás volt igazolható mind a négy végtagon a Neurometerrel (Neurotron Inc, Baltimore, USA) mért áramérzet-küszöbértékek, a Vibratip, a Tiptherm, a kalibrált hangvilla és a monofilamentum, továbbá a Q-Sense (Medoc Ltd., Yamat Rishai, Israel) készülékkel mért hőérzet-küszöbértékek tekintetében is. Közepesen súlyos fokú kardiovaszkuláris autonóm neuropathia is fennállt. A gyakori elesések hátterében kóroki tényezőként egyrészt a súlyos fokú szenzoros hypaesthesia, másrészt az ortosztatikus hipotónia (32 Hgmm) volt igazolható. Az eddigiekben alkalmazott négyes kombináció nem kielégítő terápiás effektusára való tekintettel kiegészítő kezelésként plazmaferezist alkalmaztak, emellett a kezelést opioid származék adásával egészítették ki. Következtetés: A neuropathia diabetica egyes ritka esetekben járhat egyidejűleg extrém mértékű neuropathiás károsodással és neuropathiás fájdalommal. A kezelésben alapvető a megfelelő glikémiás kontroll és fontos az oki és tüneti szerek alkalmazása. Az eset arra hívja fel a figyelmet, hogy emellett egyes esetekben szükséges lehet a terápia opioid készítményekkel, valamint plazmaferezissel történő kiegészítése.","PeriodicalId":104660,"journal":{"name":"Diabetologia Hungarica","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Diabetologia Hungarica","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.24121/dh.2020.s1.47","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
Indokolt lehet-e plazmaferezis, illetve opioid készítmény kiegészítő adása a neuropathia diabetica kezelésében?
A szerzők egy 72 éves, évtizedek óta 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfi esetét ismertetik, diabeteses polyneuropathiája 30 éve ismert. Az évek során makrovaszkuláris szövődmények következtében több alkalommal történt coronarographia, alsó végtagi PTA és stentimplantáció. Aktuális klinikai felvételére kedvezőtlen szénhidrátanyagcsere-helyzet (HbA1c: 11%), ismételt elesések miatt került sor. Az obezitásban (BMI: 39,2 kg/m2) is szenvedő beteg esetében a korábban beállított SGLT-2-gátló, illetve GLP-1-receptor-agonista kezelés dózisát emelték, aminek hatására vércukorértékei céltartományba kerültek. Mind a négy végtagra kiterjedő, disztális túlsúlyú fájdalmas neuropathiás panaszai kapcsán a beteg már évek óta kombinált oki és tüneti kezelésben részesült: alfa-liponsav és benfotiamin, valamint duloxetin és pregabalin szedése mellett is típusos alsó végtagi, dominálóan éjszakai neuropathiás fájdalmai jelentkeztek. Neuropathiavizsgálat során súlyos hypaesthesiás típusú szenzoros károsodás volt igazolható mind a négy végtagon a Neurometerrel (Neurotron Inc, Baltimore, USA) mért áramérzet-küszöbértékek, a Vibratip, a Tiptherm, a kalibrált hangvilla és a monofilamentum, továbbá a Q-Sense (Medoc Ltd., Yamat Rishai, Israel) készülékkel mért hőérzet-küszöbértékek tekintetében is. Közepesen súlyos fokú kardiovaszkuláris autonóm neuropathia is fennállt. A gyakori elesések hátterében kóroki tényezőként egyrészt a súlyos fokú szenzoros hypaesthesia, másrészt az ortosztatikus hipotónia (32 Hgmm) volt igazolható. Az eddigiekben alkalmazott négyes kombináció nem kielégítő terápiás effektusára való tekintettel kiegészítő kezelésként plazmaferezist alkalmaztak, emellett a kezelést opioid származék adásával egészítették ki. Következtetés: A neuropathia diabetica egyes ritka esetekben járhat egyidejűleg extrém mértékű neuropathiás károsodással és neuropathiás fájdalommal. A kezelésben alapvető a megfelelő glikémiás kontroll és fontos az oki és tüneti szerek alkalmazása. Az eset arra hívja fel a figyelmet, hogy emellett egyes esetekben szükséges lehet a terápia opioid készítményekkel, valamint plazmaferezissel történő kiegészítése.