{"title":"[从环境中提取微生物核酸样本的可能性]。","authors":"I. Kerekes, Ádám Nagy, Ágnes Ősz, Péter Zalka","doi":"10.1556/650.2024.33025","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"\n A kórházi fertőzések, amelyek számos pácienst érintenek világszerte, a betegbiztonság fontos komponensei közé tartoznak. Európában megközelítőleg minden tizenötödik beteg kap fertőzést a kórházban töltött idő alatt. A kórházi környezet higiéniai állapotának közel folyamatos ellenőrzése jelenleg is komoly feladat az intézmények számára, és az egyes kritikus kórokozók (például multidrogrezisztens patogén baktériumok) megjelenése azonnali beavatkozást igényel. A nosocomialis kórokozók terjedését a kórházi környezetben elsősorban a gyakran érintett felületek és a kézhigiénia befolyásolja, az egyes kórokozókat azonban gyakran már csak a fertőzés kialakulásakor sikerül azonosítani. A nukleinsav-alapú eljárások segítségével – mint például a PCR (polymerase chain reaction) és az újgenerációs szekvenálás – hatékonyabban kimutathatók a nem tenyészthető kórokozók is. Továbbá az újgenerációs szekvenálási eljárás nemcsak a környezeti mikrobiom fajösszetételéről adhat információt, hanem különböző rezisztenciagének jelenlétéről és rezisztenciamechanizmusokról is. Ez alapján elmondható, hogy a felületek, a levegőminták és a szennyvíz mikrobiomjának molekuláris módszerekkel történő vizsgálata hasznos további információt adhat a klasszikus környezetmonitorozási eljárások mellett. Ebben a dolgozatban célunk átfogó képet adni arról, hogy a fent felsorolt eljárások milyen módon alkalmazhatók a környezet mikrobiális állapotának felmérésére, és ezáltal milyen kiegészítő információkat nyújtanak a betegbiztonság növeléséhez. Orv Hetil. 2024; 165(16): 613–619.\n","PeriodicalId":0,"journal":{"name":"","volume":"125 16","pages":"613-619"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"[Examination possibilities of microbial nucleic acid samples derived from the environment].\",\"authors\":\"I. Kerekes, Ádám Nagy, Ágnes Ősz, Péter Zalka\",\"doi\":\"10.1556/650.2024.33025\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"\\n A kórházi fertőzések, amelyek számos pácienst érintenek világszerte, a betegbiztonság fontos komponensei közé tartoznak. Európában megközelítőleg minden tizenötödik beteg kap fertőzést a kórházban töltött idő alatt. A kórházi környezet higiéniai állapotának közel folyamatos ellenőrzése jelenleg is komoly feladat az intézmények számára, és az egyes kritikus kórokozók (például multidrogrezisztens patogén baktériumok) megjelenése azonnali beavatkozást igényel. A nosocomialis kórokozók terjedését a kórházi környezetben elsősorban a gyakran érintett felületek és a kézhigiénia befolyásolja, az egyes kórokozókat azonban gyakran már csak a fertőzés kialakulásakor sikerül azonosítani. A nukleinsav-alapú eljárások segítségével – mint például a PCR (polymerase chain reaction) és az újgenerációs szekvenálás – hatékonyabban kimutathatók a nem tenyészthető kórokozók is. Továbbá az újgenerációs szekvenálási eljárás nemcsak a környezeti mikrobiom fajösszetételéről adhat információt, hanem különböző rezisztenciagének jelenlétéről és rezisztenciamechanizmusokról is. Ez alapján elmondható, hogy a felületek, a levegőminták és a szennyvíz mikrobiomjának molekuláris módszerekkel történő vizsgálata hasznos további információt adhat a klasszikus környezetmonitorozási eljárások mellett. Ebben a dolgozatban célunk átfogó képet adni arról, hogy a fent felsorolt eljárások milyen módon alkalmazhatók a környezet mikrobiális állapotának felmérésére, és ezáltal milyen kiegészítő információkat nyújtanak a betegbiztonság növeléséhez. Orv Hetil. 2024; 165(16): 613–619.\\n\",\"PeriodicalId\":0,\"journal\":{\"name\":\"\",\"volume\":\"125 16\",\"pages\":\"613-619\"},\"PeriodicalIF\":0.0,\"publicationDate\":\"2024-04-21\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"\",\"FirstCategoryId\":\"3\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.1556/650.2024.33025\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"","FirstCategoryId":"3","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/650.2024.33025","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
[Examination possibilities of microbial nucleic acid samples derived from the environment].
A kórházi fertőzések, amelyek számos pácienst érintenek világszerte, a betegbiztonság fontos komponensei közé tartoznak. Európában megközelítőleg minden tizenötödik beteg kap fertőzést a kórházban töltött idő alatt. A kórházi környezet higiéniai állapotának közel folyamatos ellenőrzése jelenleg is komoly feladat az intézmények számára, és az egyes kritikus kórokozók (például multidrogrezisztens patogén baktériumok) megjelenése azonnali beavatkozást igényel. A nosocomialis kórokozók terjedését a kórházi környezetben elsősorban a gyakran érintett felületek és a kézhigiénia befolyásolja, az egyes kórokozókat azonban gyakran már csak a fertőzés kialakulásakor sikerül azonosítani. A nukleinsav-alapú eljárások segítségével – mint például a PCR (polymerase chain reaction) és az újgenerációs szekvenálás – hatékonyabban kimutathatók a nem tenyészthető kórokozók is. Továbbá az újgenerációs szekvenálási eljárás nemcsak a környezeti mikrobiom fajösszetételéről adhat információt, hanem különböző rezisztenciagének jelenlétéről és rezisztenciamechanizmusokról is. Ez alapján elmondható, hogy a felületek, a levegőminták és a szennyvíz mikrobiomjának molekuláris módszerekkel történő vizsgálata hasznos további információt adhat a klasszikus környezetmonitorozási eljárások mellett. Ebben a dolgozatban célunk átfogó képet adni arról, hogy a fent felsorolt eljárások milyen módon alkalmazhatók a környezet mikrobiális állapotának felmérésére, és ezáltal milyen kiegészítő információkat nyújtanak a betegbiztonság növeléséhez. Orv Hetil. 2024; 165(16): 613–619.