Élmények a zöldfelületeken: A megélt tér különbségei Stockholmban

A zöldfelületek használati értékének felértékelodése a lakosok szabadidejének növekedésével, a szabadido eltöltésének igényével, valamint a környezettudatosság erosödésével is összefügg, amit az elmúlt években a koronavírus-járvány okozta bezártság is tovább erosített. A különbözo embercsoportok által használt funkciók (szociotópok), a zöldfelületek esztétikája, hangulata egyaránt befolyásolják az adott területen szerzett élményeket, amelyek a térrol alkotott képünket, véleményünket is meghatározhatják. Jelen kutatás a stockholmi zöldfelületek példáján keresztül mutatja be a pozitív vagy negatív élményekért felelos tényezoket, illetve azt, hogy vane e összefüggés ezek és a városi zöldfelületek kategóriái között. Stockholm 2010-ben elsoként nyerte el az Európa Zöld Fovárosa díjat, ezáltal is jelezve, hogy a város élen jár a környezettudatos gondolkodásban, és példaként szolgál más európai, vagy akár az Európa Zöld Fovárosa díjra szintén pályázott, ám a kiválasztott döntosök szuk körébe sem bekerülo magyar városok (Budapest, Pécs) számára. Stockholm úgy is jellemezheto, mint „részben víz, részben zöldövezet, részben pedig város, ahogy azt az Európai Bizottság (2010: 21. o.). által kiadott hivatalos dokumentum is tartalmazza Stockholm az európai városok között is kimagasló zöldterület-elérhetoségi mutatóval (Buckland_Pojani 2022), Zöld Város Indexszel és környezeti politikával (Akande et al. 2019) rendelkezik, valamint a lakosság elégedettsége a városban éléssel is az élmezonybe tartozik (Okulicz-Kozaryn 2013), így jó gyakorlatként (best practice) szolgálhat más városok számára is. A vizsgálatban a stockholmi zöldfelületek kategorizálása Ibes (2015) tanulmánya alapján készült, miszerint hat kategória különítheto el tíz változó segítségével. A szociotóp funkciók gyakoriságában megfigyelheto a zöldfelületek eltéro „részesedése", illetve a különbözo zöldfelületi kategóriák idobeli (napszak, évszak, tartózkodási ido), gyakorisági (terület látogatottsága) és gazdasági (területen igénybe vett szolgáltatások ára) különbségei egyaránt kirajzolódnak.Alternate :Nowadays, the leisure time of the inhabitants is increasing, meaning that urban green spaces are becoming more and more valuable, as people visit these places more often and for longer periods to spend their spare time there. In the aftermath of the Covid pandemic, these open spaces are playing an even more important role in social interaction. The features used by different groups of the society (sociotopes), the aesthetics and the atmosphere of green spaces all have an impact on the experiences gained in the area, all these may determine our perception and opinion of the given space. The present research aims to show, through the example of Stockholm's green spaces, the factors responsible for good or negative experiences and whether there is any correlation between these and the urban green space types. Stockholm was the first city to win the European Green Capital Award in 2010, showing its leadership in environmental thinking and being a role model for other European, including Hungarian (Budapest, Pécs) cities that have also applied for the European Green Capital Award but were not shortlisted as finalists. Stockholm can also be described as 'part water, part green belt, part city', as stated in an official document published by the European Commission (2010, p. 21). Stockholm ranks highly among European cities in terms of green space accessibility (Buckland-Pojani 2022), Green City Index score and environmental policy (Akande et al. 2019), as well as in terms of public satisfaction with the quality of life in the city (Okulicz-Kozaryn 2013), therefore may serve as a best practice model for other cities. A categorisation of Stockholm's green spaces has been carried out in this study, using Ibes' (2015) paper as a basis. According to this, six categories can be distinguished by using ten variables. The green space categories identified in the analysis show differences in the number of sociotope functions and differences in the temporal (time of day, season, length of stay), frequency (visits to the area) and economic (cost of services in the area) aspects of these categories.