{"title":"髋臼假体植入过程中血管和神经损伤的风险","authors":"Szabó János, Muraközy Katalin, Manó Sánsor","doi":"10.15289/BH.V6I2.172","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A szerzők kozlemenyukben irodalmi attekintest nyujtanak a csipőizuleti protezis vapa komponensenek beultetese soran előfordulo vaszkularis es neurologiai szovődmenyekről. Az idegserulesek aranya primer coxarthrosis eseten 0,6–1,3%, vaszkularis komplikaciok 0,25%- ban fordulnak elő. Poszttraumas esetekben, csipőizuleti diszplaziaban (5,2–13%) es reviziok soran (7,5%) a szovődmenyek szama megsokszorozodik. Az er- es idegseruleseket szamos szempont alapjan osztalyozzak. Lokalizacio szerint extra- es intrapelvicus szovődmenyekről beszelhetunk. Bonyolitja a kerdest, hogy tobb er-ideg torzsnek medencen beluli es medencen kivuli lefutasa is van. Etiologiajat tekintve a szovődmeny hattereben allhat direkt, illetve indirekt serules, kompresszio, tulnyujtas, szakadas. A vaszkularis szovődmeny megjeleneset tekintve lehet haemorrhagia, ischaemia, thrombosis, aneurysma, arteriovenosus fi sztula, mely klinikailag hypovolaemias shock, akut keringesi zavar, pulzalo tumor, kronikus keringesi problema kepeben jelenhet meg. Az idegserulesek klasszikus osztalyozas szerint neurapraxia, axonotmesis, neurotmesis formajaban jelentkeznek. Idegserulesnel az erző, illetve motoros funkciok kulonboző mertekű es időtartamu kieseset eszleljuk. Biztonsagosabban operalhatunk az acetabulum kornyezeteben, ha tisztaban vagyunk a regio biztonsagi zonait leiro beosztasokkal es tudjuk az acetabulum kulonboző reszein a csont atlagos vastagsagat. Kozlemenyunk celja ezen ismeretek egyszerű, kozerthető formaban tortenő osszefoglalasa es atadasa a gyakorlo sebesz kollegak szamara. DOI: 10.17489/biohun/2013/2/05","PeriodicalId":30208,"journal":{"name":"Biomechanica Hungarica","volume":"6 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2014-11-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Az ér- és idegsérülések kockázata az acetabulum protetizálása során\",\"authors\":\"Szabó János, Muraközy Katalin, Manó Sánsor\",\"doi\":\"10.15289/BH.V6I2.172\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"A szerzők kozlemenyukben irodalmi attekintest nyujtanak a csipőizuleti protezis vapa komponensenek beultetese soran előfordulo vaszkularis es neurologiai szovődmenyekről. Az idegserulesek aranya primer coxarthrosis eseten 0,6–1,3%, vaszkularis komplikaciok 0,25%- ban fordulnak elő. Poszttraumas esetekben, csipőizuleti diszplaziaban (5,2–13%) es reviziok soran (7,5%) a szovődmenyek szama megsokszorozodik. Az er- es idegseruleseket szamos szempont alapjan osztalyozzak. Lokalizacio szerint extra- es intrapelvicus szovődmenyekről beszelhetunk. Bonyolitja a kerdest, hogy tobb er-ideg torzsnek medencen beluli es medencen kivuli lefutasa is van. Etiologiajat tekintve a szovődmeny hattereben allhat direkt, illetve indirekt serules, kompresszio, tulnyujtas, szakadas. A vaszkularis szovődmeny megjeleneset tekintve lehet haemorrhagia, ischaemia, thrombosis, aneurysma, arteriovenosus fi sztula, mely klinikailag hypovolaemias shock, akut keringesi zavar, pulzalo tumor, kronikus keringesi problema kepeben jelenhet meg. Az idegserulesek klasszikus osztalyozas szerint neurapraxia, axonotmesis, neurotmesis formajaban jelentkeznek. Idegserulesnel az erző, illetve motoros funkciok kulonboző mertekű es időtartamu kieseset eszleljuk. Biztonsagosabban operalhatunk az acetabulum kornyezeteben, ha tisztaban vagyunk a regio biztonsagi zonait leiro beosztasokkal es tudjuk az acetabulum kulonboző reszein a csont atlagos vastagsagat. Kozlemenyunk celja ezen ismeretek egyszerű, kozerthető formaban tortenő osszefoglalasa es atadasa a gyakorlo sebesz kollegak szamara. DOI: 10.17489/biohun/2013/2/05\",\"PeriodicalId\":30208,\"journal\":{\"name\":\"Biomechanica Hungarica\",\"volume\":\"6 1\",\"pages\":\"\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2014-11-04\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Biomechanica Hungarica\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.15289/BH.V6I2.172\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Biomechanica Hungarica","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15289/BH.V6I2.172","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
Az ér- és idegsérülések kockázata az acetabulum protetizálása során
A szerzők kozlemenyukben irodalmi attekintest nyujtanak a csipőizuleti protezis vapa komponensenek beultetese soran előfordulo vaszkularis es neurologiai szovődmenyekről. Az idegserulesek aranya primer coxarthrosis eseten 0,6–1,3%, vaszkularis komplikaciok 0,25%- ban fordulnak elő. Poszttraumas esetekben, csipőizuleti diszplaziaban (5,2–13%) es reviziok soran (7,5%) a szovődmenyek szama megsokszorozodik. Az er- es idegseruleseket szamos szempont alapjan osztalyozzak. Lokalizacio szerint extra- es intrapelvicus szovődmenyekről beszelhetunk. Bonyolitja a kerdest, hogy tobb er-ideg torzsnek medencen beluli es medencen kivuli lefutasa is van. Etiologiajat tekintve a szovődmeny hattereben allhat direkt, illetve indirekt serules, kompresszio, tulnyujtas, szakadas. A vaszkularis szovődmeny megjeleneset tekintve lehet haemorrhagia, ischaemia, thrombosis, aneurysma, arteriovenosus fi sztula, mely klinikailag hypovolaemias shock, akut keringesi zavar, pulzalo tumor, kronikus keringesi problema kepeben jelenhet meg. Az idegserulesek klasszikus osztalyozas szerint neurapraxia, axonotmesis, neurotmesis formajaban jelentkeznek. Idegserulesnel az erző, illetve motoros funkciok kulonboző mertekű es időtartamu kieseset eszleljuk. Biztonsagosabban operalhatunk az acetabulum kornyezeteben, ha tisztaban vagyunk a regio biztonsagi zonait leiro beosztasokkal es tudjuk az acetabulum kulonboző reszein a csont atlagos vastagsagat. Kozlemenyunk celja ezen ismeretek egyszerű, kozerthető formaban tortenő osszefoglalasa es atadasa a gyakorlo sebesz kollegak szamara. DOI: 10.17489/biohun/2013/2/05