Buda, a keleties város

Az oszmán hódítással egy teljesen új kultúra jelent meg Budán, aminek az intézményi hálózatát ekkor kellett megteremteni. Budán semmi sem volt meg, amit egy oszmán elvárt városaitól, amire a mindennapi élethez szüksége volt. Nem volt dzsámi, Korán-iskola, fürdő stb., ezeket mind létre kellett hozniuk, és az intézmények épületeket igényeltek. A jelentős új épületek, melyek oszmán stílus szerint készültek, a külvárosokban jelentek meg, a Várhegy őrizte középkori megjelenését. A Várhegyen a középkori épületek új funkciót kaptak, oszmán intézményeknek adtak teret. Elsőként a templomokból kellet dzsámit csinálni, ami azok teljes belső átalakítását jelentette. Utána sorban megtalálták a többi feladathoz rendelhető helyet, középkori épületet használtak az iskolák, a közkonyha, a fedett piac számára. Amit mindenképp újonnan kellett még a Várhegyen is megépíteni, az a fürdő és a síremlék. Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy egy oszmán város működjön, így azt látjuk, hogy a korszak legelején mindent megépítettek vagy átalakítottak, amire szükségük volt, jelentősebb változás csak új városnegyedek kialakulása miatt tapasztalható. A vári házakba oszmánok költöztek, bár a 16. században még 122 család élt itt, a korszak végére gyakorlatilag teljesen elköltöztek a Várhegyről a magyar lakosok. A lakóházak kisebb átalakításokon estek át, jelentős bontást és teljesen új épületegyüttes kiépítését a pasa palota esetében figyelhetünk meg.