{"title":"匈牙利国家社会主义时期具有空间系统和结构的分类小学","authors":"Ádám Pirity, Kornélia Kissfazekas","doi":"10.1556/096.2023.00092","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"1945 után, a háborús pusztításnak köszönhetően Magyarországon hatalmas hiány mutatkozott oktatási épületek tekintetében is. Ennek köszönhetően elindult az iskolaépületek tömeges építése, mely kezdetben központilag elkészített típustervek alapján történt a legtöbb esetben. Egyszerű alaprajzú és szerkezetű iskolák épültek országszerte, melyeknek uniformizált, a településképbe sokszor nem illeszkedő megjelenése a lakosság és a szakma ellenérzését is kiváltotta. 1968-tól kezdve a tervezőknek lehetőségük nyílt a típustervektől való eltérésre, amelyre addig csak alkalmanként kaptak teret. Ezzel a jelentős változással párhuzamosan az állami tervező vállalatok lehetőséget kaptak iskolák építésérére használható, előregyártott rendszerek fejlesztésére. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) és az Északmagyarországi Tervező Vállalat (ÉSZAKTERV) az addig iskoláknál legtöbbször alkalmazott, hagyományos folyosós-cellás alaprajzi rendszer helyett a tanulók közti közösség kialakulása szempontjából előnyösebb, aulás rendszerű iskolákra dolgoztak ki típustervet, országos szinten egyedülálló módon. Jelen cikkben a rendszer, annak előképei, alkalmazásai és jelenkori megítélésük értékelésére kerül sor. Az írás egy, az ÉSZAKTERV-vel foglalkozó átfogó kutatás részeként készült.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-03-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Tipizált térrendszerű és szerkezetű, aulás általános iskolák Magyarországon az államszocializmus idején\",\"authors\":\"Ádám Pirity, Kornélia Kissfazekas\",\"doi\":\"10.1556/096.2023.00092\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"1945 után, a háborús pusztításnak köszönhetően Magyarországon hatalmas hiány mutatkozott oktatási épületek tekintetében is. Ennek köszönhetően elindult az iskolaépületek tömeges építése, mely kezdetben központilag elkészített típustervek alapján történt a legtöbb esetben. Egyszerű alaprajzú és szerkezetű iskolák épültek országszerte, melyeknek uniformizált, a településképbe sokszor nem illeszkedő megjelenése a lakosság és a szakma ellenérzését is kiváltotta. 1968-tól kezdve a tervezőknek lehetőségük nyílt a típustervektől való eltérésre, amelyre addig csak alkalmanként kaptak teret. Ezzel a jelentős változással párhuzamosan az állami tervező vállalatok lehetőséget kaptak iskolák építésérére használható, előregyártott rendszerek fejlesztésére. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) és az Északmagyarországi Tervező Vállalat (ÉSZAKTERV) az addig iskoláknál legtöbbször alkalmazott, hagyományos folyosós-cellás alaprajzi rendszer helyett a tanulók közti közösség kialakulása szempontjából előnyösebb, aulás rendszerű iskolákra dolgoztak ki típustervet, országos szinten egyedülálló módon. Jelen cikkben a rendszer, annak előképei, alkalmazásai és jelenkori megítélésük értékelésére kerül sor. Az írás egy, az ÉSZAKTERV-vel foglalkozó átfogó kutatás részeként készült.\",\"PeriodicalId\":40047,\"journal\":{\"name\":\"Epites-Epiteszettudomany\",\"volume\":\"1 1\",\"pages\":\"\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2023-03-24\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Epites-Epiteszettudomany\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.1556/096.2023.00092\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Epites-Epiteszettudomany","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/096.2023.00092","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
Tipizált térrendszerű és szerkezetű, aulás általános iskolák Magyarországon az államszocializmus idején
1945 után, a háborús pusztításnak köszönhetően Magyarországon hatalmas hiány mutatkozott oktatási épületek tekintetében is. Ennek köszönhetően elindult az iskolaépületek tömeges építése, mely kezdetben központilag elkészített típustervek alapján történt a legtöbb esetben. Egyszerű alaprajzú és szerkezetű iskolák épültek országszerte, melyeknek uniformizált, a településképbe sokszor nem illeszkedő megjelenése a lakosság és a szakma ellenérzését is kiváltotta. 1968-tól kezdve a tervezőknek lehetőségük nyílt a típustervektől való eltérésre, amelyre addig csak alkalmanként kaptak teret. Ezzel a jelentős változással párhuzamosan az állami tervező vállalatok lehetőséget kaptak iskolák építésérére használható, előregyártott rendszerek fejlesztésére. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) és az Északmagyarországi Tervező Vállalat (ÉSZAKTERV) az addig iskoláknál legtöbbször alkalmazott, hagyományos folyosós-cellás alaprajzi rendszer helyett a tanulók közti közösség kialakulása szempontjából előnyösebb, aulás rendszerű iskolákra dolgoztak ki típustervet, országos szinten egyedülálló módon. Jelen cikkben a rendszer, annak előképei, alkalmazásai és jelenkori megítélésük értékelésére kerül sor. Az írás egy, az ÉSZAKTERV-vel foglalkozó átfogó kutatás részeként készült.
期刊介绍:
The journal publishes studies contributed by the committees of the Department of Technological Sciences of the Hungarian Academy of Sciences, on the fields of architectonics and architecture.