Fű – Fa – Agyag – Őrség •

Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén keresztül. A kutatás az írott források feltárásán felül történeti térképek és webes térképészeti szolgáltatások vizsgálatával készült az Őrségre és annak három általunk kiválasztott, összetartozó településére fókuszálva (Őriszentpéter, Ispánk, Nagyrákos), ötvözve a tájépítészeti és építészeti szemléletet.Traditional vernacular architecture in a given area depends not only on the social conditions, needs and technological development of a given period, but also on the recognition and exploitation of the local environmental and natural conditions and potential. The small villages of the Őrség (Guard’s Country) – that locates on the western border of Hungary – developed in close contact with the landscape. The people living here shaped their landscape by building on and adapting to local resources, so their buildings were designed using and respecting local conditions. As a result, two building materials in particular became common and characteristic of the area, wood and burnt clay brick, the use of which entailed different architectural forms and structures. The aim of the present research is to explore the landscape context of historical, traditional materials and forms through the analysis of the specific material use in the Őrség, which also influences the building typology. In addition to the exploration of written sources, the research was carried out by examining historical maps and web-based cartographic services focusing on the Őrség and its three coherent settlements (Őriszentpéter, Ispánk, Nagyrákos), combining landscape architectural and architectural approaches.