Levente Kardos, Attila Erőss, Csenge Nagy-Mezei, A. Bezsenyi, Haimei Chen, Lara Rúbia Borges Silva
{"title":"A kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának összefoglaló értékelése","authors":"Levente Kardos, Attila Erőss, Csenge Nagy-Mezei, A. Bezsenyi, Haimei Chen, Lara Rúbia Borges Silva","doi":"10.33038/jcegi.3511","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A kommunális szennyvíziszap környezetileg fenntartható kezelése a mai környezetgazdálkodás egyik kiemelkedően fontos feladata. Az utóbbi időben a földigiliszták hulladékkezelésben való felhasználásának technológiája (a vermikomposztálás) egyre elterjedtebb technológia. A giliszták anyagcseréjüknek köszönhetően eltávolítják az elöregedő baktérium populációkat az iszapból, így teret engedve az újabb baktériumcsoportok megtelepedésének, amelyek hozzájárulhatnak a komposztálás folyamatának felgyorsulásához. Emellett a vermikomposztálás növeli a kezelt iszap nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) tartalmát, és csökkenti a potenciális patogének számát is. Munkánk során vizsgáltuk a vermikomposztálási technológiai folyamatokat laboratóriumi, félüzemi léptékben (nyílt és zárt környezeti feltételek mellett), valamint ipari komposztálási körülmények között, ahol a komposztprizmák szalmával, geotextíliával kerültek lefedésre, illetve fedetlenek voltak. A komposztprizmákban Eisenia foetida gilisztákat használtunk. A mintákat a kísérleti periódus elején, félidőben és végén vettük meg. Vizsgáltuk a fizikai és kémiai paramétereket: pH, szárazanyag-tartalom, szervesanyag-tartalom, összes sótartalom, összes nitrogén, összes foszfortartalom (P2O5), káliumtartalom (K2O), humusztartalom (H%), humusz minőségét és meghatároztuk a dehidrogenáz enzimaktivitást is. A hőmérsékletet és a redoxpotenciált hetente kétszer mértük az oxidációs-redukciós körülmények jellemzésére. A nehézfém-koncentrációkat (Pb, Zn, Fe, Cu, Mn) a kiindulási iszapban, a kész vermikomposztban, valamint a gilisztákban is megmértük, ezáltal meghatározható a nehézfémek földigiliszták általi bioakkumulációja. A megfelelő vermikomposztálási technológia potenciális eszköze lehet a növekvő mennyiségű kommunális szennyvíziszap környezeti kockázatainak csökkentésére.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"99 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Journal of Central European Green Innovation","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3511","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A kommunális szennyvíziszap környezetileg fenntartható kezelése a mai környezetgazdálkodás egyik kiemelkedően fontos feladata. Az utóbbi időben a földigiliszták hulladékkezelésben való felhasználásának technológiája (a vermikomposztálás) egyre elterjedtebb technológia. A giliszták anyagcseréjüknek köszönhetően eltávolítják az elöregedő baktérium populációkat az iszapból, így teret engedve az újabb baktériumcsoportok megtelepedésének, amelyek hozzájárulhatnak a komposztálás folyamatának felgyorsulásához. Emellett a vermikomposztálás növeli a kezelt iszap nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) tartalmát, és csökkenti a potenciális patogének számát is. Munkánk során vizsgáltuk a vermikomposztálási technológiai folyamatokat laboratóriumi, félüzemi léptékben (nyílt és zárt környezeti feltételek mellett), valamint ipari komposztálási körülmények között, ahol a komposztprizmák szalmával, geotextíliával kerültek lefedésre, illetve fedetlenek voltak. A komposztprizmákban Eisenia foetida gilisztákat használtunk. A mintákat a kísérleti periódus elején, félidőben és végén vettük meg. Vizsgáltuk a fizikai és kémiai paramétereket: pH, szárazanyag-tartalom, szervesanyag-tartalom, összes sótartalom, összes nitrogén, összes foszfortartalom (P2O5), káliumtartalom (K2O), humusztartalom (H%), humusz minőségét és meghatároztuk a dehidrogenáz enzimaktivitást is. A hőmérsékletet és a redoxpotenciált hetente kétszer mértük az oxidációs-redukciós körülmények jellemzésére. A nehézfém-koncentrációkat (Pb, Zn, Fe, Cu, Mn) a kiindulási iszapban, a kész vermikomposztban, valamint a gilisztákban is megmértük, ezáltal meghatározható a nehézfémek földigiliszták általi bioakkumulációja. A megfelelő vermikomposztálási technológia potenciális eszköze lehet a növekvő mennyiségű kommunális szennyvíziszap környezeti kockázatainak csökkentésére.