V. Szabó, Opeńa Jovito L., Márk Horváth, József Tibor Árgyelán, G. Halász
{"title":"Potenciálisan toxikus elemek bioakkumulációja meddőhányón fejlődő fásszárú növényekben","authors":"V. Szabó, Opeńa Jovito L., Márk Horváth, József Tibor Árgyelán, G. Halász","doi":"10.33038/jcegi.3484","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Munkánk célja az ércbányászat környezeti hatásainak vizsgálata volt egy észak-magyarországi mintaterületen. A gyöngyösoroszi bánya mátraszentimrei telephelyének egyik meddőkőzet-tárolóján talaj- és növénymintákat gyűjtöttünk, majd roncsolás után mértük ezek cink-, kadmium-, ólom- és rézkoncentrációját. A talajminták elemtartalma igazolta a szennyezettséget, az ólomtartalom hétszeresen meghaladta a földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértéket. A fás szárú növénymintákban jelentős mennyiségű ólom- és cinktartalmat mértünk, és meghatároztuk a biokoncentrációs faktort és a transzlokációs faktort. Valamennyi faj esetében jelentős mennyiségű ólom volt mérhető a gyökerekben. A vizsgált fajok közül a nyír esetében mutatkozott a legnagyobb bioakkumulációs képesség, amely jórészt a hajtásban és a levelekben képes a cinket felhalmozni, ami alkalmassá teheti bioremediációs felhasználásra.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"640 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Journal of Central European Green Innovation","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3484","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Munkánk célja az ércbányászat környezeti hatásainak vizsgálata volt egy észak-magyarországi mintaterületen. A gyöngyösoroszi bánya mátraszentimrei telephelyének egyik meddőkőzet-tárolóján talaj- és növénymintákat gyűjtöttünk, majd roncsolás után mértük ezek cink-, kadmium-, ólom- és rézkoncentrációját. A talajminták elemtartalma igazolta a szennyezettséget, az ólomtartalom hétszeresen meghaladta a földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértéket. A fás szárú növénymintákban jelentős mennyiségű ólom- és cinktartalmat mértünk, és meghatároztuk a biokoncentrációs faktort és a transzlokációs faktort. Valamennyi faj esetében jelentős mennyiségű ólom volt mérhető a gyökerekben. A vizsgált fajok közül a nyír esetében mutatkozott a legnagyobb bioakkumulációs képesség, amely jórészt a hajtásban és a levelekben képes a cinket felhalmozni, ami alkalmassá teheti bioremediációs felhasználásra.