Potenciálisan toxikus elemek bioakkumulációja meddőhányón fejlődő fásszárú növényekben

Abstract

Munkánk célja az ércbányászat környezeti hatásainak vizsgálata volt egy észak-magyarországi mintaterületen. A gyöngyösoroszi bánya mátraszentimrei telephelyének egyik meddőkőzet-tárolóján talaj- és növénymintákat gyűjtöttünk, majd roncsolás után mértük ezek cink-, kadmium-, ólom- és rézkoncentrációját. A talajminták elemtartalma igazolta a szennyezettséget, az ólomtartalom hétszeresen meghaladta a földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértéket. A fás szárú növénymintákban jelentős mennyiségű ólom- és cinktartalmat mértünk, és meghatároztuk a biokoncentrációs faktort és a transzlokációs faktort. Valamennyi faj esetében jelentős mennyiségű ólom volt mérhető a gyökerekben. A vizsgált fajok közül a nyír esetében mutatkozott a legnagyobb bioakkumulációs képesség, amely jórészt a hajtásban és a levelekben képes a cinket felhalmozni, ami alkalmassá teheti bioremediációs felhasználásra.