A szennyvíziszap nehézfém-tartalma és csökkentésének módszerei

Abstract

A kommunális és ipari szennyvizek tisztításának nagy mennyiségben keletkező mellékterméke a szennyvíziszap, amely makro- és mikroelem-tartalmát illetően széles skálán mozoghat. A folyamat során keletkezett iszapok stabilizálásának technológiája, illetve végfelhasználása is eltérő lehet attól függően, hogy milyen minőségi és mennyiségi paramétereknek kell megfelelnie a kezelt iszapnak. Gazdasági, illetve környezetvédelmi szempontból vizsgálva a szennyvíziszap legmegfelelőbb ártalmatlanítási módja annak trágyaként történő hasznosítása lenne, azonban egyes toxikus elemek jelenléte korlátozza a szennyvíziszap mezőgazdasági területeken történő elhelyezését, a fém-dús stabilizált iszap fokozhatja a talajok potenciálisan toxikus elem-koncentrációját. A nemkívánatos toxikus fémek szennyvíziszapból történő eltávolítására különböző technológiák állnak rendelkezésre (fizikai, kémiai és biológiai), azonban egyelőre nincs egységes direktíva az elérhető legjobb kezelési lehetőségekről. A fizikai és kémiai módszerek relatíve nagy költsége, valamint a másodlagos szennyezés kialakulásának kockázata miatt a kutatások egyre inkább a biológiai eljárások irányába nyitnak, melyek gazdasági és környezeti szempontból is kedvezőbb eljárások lehetnek a jövőben. A szennyvíziszap vermikomposztálása ígéretes módszer a fémek eltávolításában, mivel kis költségigényű, emellett nem változtatja meg negatív irányba az iszap tápanyag-összetételét.