{"title":"„A sírok nem némák…” László Gyula régészeti tevékenysége Erdélyben","authors":"Gabriella M. Lezsák","doi":"10.57047/dolg-2017-20","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"László Gyula (1910–1998), a 20. századi magyar régészet kiemelkedő alakjának 1940–1949 közötti kolozsvári évtizede tudományos munkásságának legmeghatározóbb korszaka volt. A magyarországi régészetben napjainkban is használt módszertani újításait, tudományos nézeteit a Szamos-parti városban fogalmazta meg elsőként, és bár tovább finomított rajtuk, élete végéig kitartott mellettük. Hipotéziseit, köztük a hun-magyar rokonságról vallott feltevését vagy a kettős (többes) honfoglalás elméletét ma már az archeogenetikai vizsgálatok is megerősítik, temetőelemzési módszere és a régészeti néprajz elve pedig alapvetőnek számít a hazai kutatásokban. Jelen dolgozat László Gyula kolozsvári évtizedének régészeti tevékenységét tekinti át, amelynek nemcsak tudományos jelentősége kiemelkedő, hanem szorosan összefügg a második bécsi döntés utáni erdélyi magyar tudománypolitikai törekvésekkel is.","PeriodicalId":371685,"journal":{"name":"Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából","volume":"153 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.57047/dolg-2017-20","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
László Gyula (1910–1998), a 20. századi magyar régészet kiemelkedő alakjának 1940–1949 közötti kolozsvári évtizede tudományos munkásságának legmeghatározóbb korszaka volt. A magyarországi régészetben napjainkban is használt módszertani újításait, tudományos nézeteit a Szamos-parti városban fogalmazta meg elsőként, és bár tovább finomított rajtuk, élete végéig kitartott mellettük. Hipotéziseit, köztük a hun-magyar rokonságról vallott feltevését vagy a kettős (többes) honfoglalás elméletét ma már az archeogenetikai vizsgálatok is megerősítik, temetőelemzési módszere és a régészeti néprajz elve pedig alapvetőnek számít a hazai kutatásokban. Jelen dolgozat László Gyula kolozsvári évtizedének régészeti tevékenységét tekinti át, amelynek nemcsak tudományos jelentősége kiemelkedő, hanem szorosan összefügg a második bécsi döntés utáni erdélyi magyar tudománypolitikai törekvésekkel is.