{"title":"A turizmus negatív hatásainak megjelenése és kezelése magyarországi nemzeti parkokban","authors":"Andrea Szőllős-Tóth","doi":"10.58423/2786-6742/2022-2-66-76","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A turizmus változásainak köszönhetően rendszerint nem csak az idegenforgalom előnyei kerülnek előtérbe, hanem annak negatív hatásai is. A turizmus negatív hatásainak felismerése és kutatása szintén fontos feladata a turisztikai szakértőknek. A negatív gazdasági hatások között említhető az infláció erősödése, a turizmustól való gazdasági függés kialakulása vagy a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése. A társadalmi negatív hatások között tartjuk számon a növekvő bűnözést, a helyi lakosság és a turisták közötti konfliktusok megjelenését, valamint a turisztikai célpontok túlzsúfoltságát. A víz-, lég-, fény-, talaj-, hőszennyezés, szemetelés, az élővilág pusztulása mind a környezeti negatív hatások közé tartozik. \nA fenntartható turizmusfejlesztés jegyében a magyarországi nemzeti parkok működési területein vizsgáltam egyrészt a természeti értékek turisták által okozott rongálását, másrészt a társadalmi érintkezés során kialakuló konfliktusokat. A magyarországi desztinációk vizsgálatához hazai nemzeti parkok igazgatóságával vettem fel a kapcsolatot, akik segítségével azonosítani tudtam a turisták által a természetre rótt legjelentősebb problémákat, s ezek mentén tudtam bemutatni a turizmus révén a helyi állat- és növényvilágra gyakorolt káros hatásokat. A primer kutatás alkalmával olyan témák kerültek a fókuszba, mint a szezonalitás okozta nehézségek, a túlzottan sok látogató jelenléte egyes területeken, a látogatók környezetre gyakorolt negatív hatása, a turisták és a helyi lakosság között kialakuló feszültség és annak kezelése. A nemzeti parkok igazgatóságának képviselőivel folytatott interjúk során előtérbe került az egyik legfőbb feladatuk – a szemléletformálás, edukáció, tájékoztatás – súlya is. A hazai nemzeti parkok képviselőivel készített interjúknak köszönhetően összegyűjtöttem az őket érintő jelenlegi nehézségek jelentős részét, valamint az általuk alkalmazott megoldási kísérleteket a fennálló problémákra.","PeriodicalId":106282,"journal":{"name":"Acta Academiae Beregsasiensis. Economics","volume":"2020 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-12-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Academiae Beregsasiensis. Economics","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-2-66-76","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A turizmus változásainak köszönhetően rendszerint nem csak az idegenforgalom előnyei kerülnek előtérbe, hanem annak negatív hatásai is. A turizmus negatív hatásainak felismerése és kutatása szintén fontos feladata a turisztikai szakértőknek. A negatív gazdasági hatások között említhető az infláció erősödése, a turizmustól való gazdasági függés kialakulása vagy a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése. A társadalmi negatív hatások között tartjuk számon a növekvő bűnözést, a helyi lakosság és a turisták közötti konfliktusok megjelenését, valamint a turisztikai célpontok túlzsúfoltságát. A víz-, lég-, fény-, talaj-, hőszennyezés, szemetelés, az élővilág pusztulása mind a környezeti negatív hatások közé tartozik.
A fenntartható turizmusfejlesztés jegyében a magyarországi nemzeti parkok működési területein vizsgáltam egyrészt a természeti értékek turisták által okozott rongálását, másrészt a társadalmi érintkezés során kialakuló konfliktusokat. A magyarországi desztinációk vizsgálatához hazai nemzeti parkok igazgatóságával vettem fel a kapcsolatot, akik segítségével azonosítani tudtam a turisták által a természetre rótt legjelentősebb problémákat, s ezek mentén tudtam bemutatni a turizmus révén a helyi állat- és növényvilágra gyakorolt káros hatásokat. A primer kutatás alkalmával olyan témák kerültek a fókuszba, mint a szezonalitás okozta nehézségek, a túlzottan sok látogató jelenléte egyes területeken, a látogatók környezetre gyakorolt negatív hatása, a turisták és a helyi lakosság között kialakuló feszültség és annak kezelése. A nemzeti parkok igazgatóságának képviselőivel folytatott interjúk során előtérbe került az egyik legfőbb feladatuk – a szemléletformálás, edukáció, tájékoztatás – súlya is. A hazai nemzeti parkok képviselőivel készített interjúknak köszönhetően összegyűjtöttem az őket érintő jelenlegi nehézségek jelentős részét, valamint az általuk alkalmazott megoldási kísérleteket a fennálló problémákra.