Társadalmi marketing feladatok a komplex fenntarthatósági kihívások kapcsán

Abstract

Nemrég zárult le a legutóbbi globális klímacsúcs (COP26) Glasgowban. Nagyjából konszenzusos az a vélemény, hogy jó irányba mutató, fontos megállapodások születtek, de még mindig messze a megvalósítás. Úgy tűnik, jelenlegi társadalmi-gazdasági működésünk (paradigmánk) keretei között a klímaválság megoldása, illetve a fenntarthatóság megvalósíthatatlan. Korábbi, fenntartható térségfejlesztést célzó projektjeink tapasztalatai is egyértelműen azt mutatják, hogy felülről (a kivételezett pozícióban levő döntéshozóktól) nem várhatók radikális lépések. (Dinya - Dinya, 2020) Ehhez sokkal erősebb társadalmi nyomás szükséges alulról, ami viszont rendkívül intenzív és professzionális társadalmi marketing (a trendek, fenyegetések és teendők tényeken alapuló tudatosítása) nélkül nem jöhet létre. Ezért is foglalkozunk évek óta a társadalmi marketing szerepének egyre növekvő fontosságával. (Dinya - Dinya, 2019)  Úgy véljük, hogy a fenntarthatóság rendkívül komplex kihívásainak megoldását is nagyban hátráltatja, hogy a társadalom (globálisan, nemzeti és helyi szinten is) rendkívül manipulált: a tényalapú megközelítést (a „józan ész”, azaz a „természetes intelligencia” érvényesülését) háttérbe szorítja a félrevezető álhírek tömege (saját elnevezésünk szerint a „mesterséges unintelligencia” erősödése). Jóllehet ez a tézis érvényes valamennyi komplex társadalmi kihívásunkra, a Covid-járványra éppúgy, mint a migrációra, ezúttal a fenntarthatóság vonatkozásában kívánunk felvázolni egy diagnózist, és arra alapozott teendőket. Ezt az Eurobarometer adatbázisának speciális szempontú feldolgozására alapoztuk. (Eurobarometer, 2021)