A kegyúri jog és a térítő földesúri ellenreformáció lehetőségei

Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI:10.54231/etszemle.2021.4.2

Zoltán Borbély

{"title":"A kegyúri jog és a térítő földesúri ellenreformáció lehetőségei","authors":"Zoltán Borbély","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az 1608. évi vallásszabadság törvénye és a Wesselényi-féle összeesküvés (1664-1671) közötti időszakot a „hittérítő földesúri ellenreformáció” felfogása jellemezte, amely alakította az erőviszonyokat a növekvő katolikus vallás és a protestáns egyházak között. Ebben az időszakban a földesurak békés (vagy kevésbé békés) eszközökkel megpróbálták jobbágyaikat saját vallásukra téríteni, ahol a „jus patronatus” segített nekik. Tanulmányomban két északkelet -magyarországi település (oppidum) vallási életét és az azokat befolyásoló tényezőket elemzem. A kérdés mikrotörténeti elemzésének eredményeként rámutatok a kálvinista pártfogó rendszer nagy jelentőségére, amely nagyon erős társadalmi struktúrát alakított ki. Ez a szerkezet tovább élt, amikor a földesurak áttértek a katolikus vallásba. Ebben a helyzetben több vallásbeli konfliktus alakult ki a katolikus és a protestáns prédikátorok között. A protestáns prédikátorok jutalma és kiváltságai megvédték a nemes vármegyét, ahol a legmeghatározóbb hatalom a protestáns nemesek szövetsége volt. Ez a szövetség sikeres volt a magyar diéták politikai akaratteremtési folyamataiban, és ennek eredményeképpen alakult ki a gyóntatási rend mint a korporativitás különleges típusa.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Egyháztörténeti Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Az 1608. évi vallásszabadság törvénye és a Wesselényi-féle összeesküvés (1664-1671) közötti időszakot a „hittérítő földesúri ellenreformáció” felfogása jellemezte, amely alakította az erőviszonyokat a növekvő katolikus vallás és a protestáns egyházak között. Ebben az időszakban a földesurak békés (vagy kevésbé békés) eszközökkel megpróbálták jobbágyaikat saját vallásukra téríteni, ahol a „jus patronatus” segített nekik. Tanulmányomban két északkelet -magyarországi település (oppidum) vallási életét és az azokat befolyásoló tényezőket elemzem. A kérdés mikrotörténeti elemzésének eredményeként rámutatok a kálvinista pártfogó rendszer nagy jelentőségére, amely nagyon erős társadalmi struktúrát alakított ki. Ez a szerkezet tovább élt, amikor a földesurak áttértek a katolikus vallásba. Ebben a helyzetben több vallásbeli konfliktus alakult ki a katolikus és a protestáns prédikátorok között. A protestáns prédikátorok jutalma és kiváltságai megvédték a nemes vármegyét, ahol a legmeghatározóbb hatalom a protestáns nemesek szövetsége volt. Ez a szövetség sikeres volt a magyar diéták politikai akaratteremtési folyamataiban, és ennek eredményeképpen alakult ki a gyóntatási rend mint a korporativitás különleges típusa.

查看原文

微信好友朋友圈 QQ好友复制链接

本刊更多论文

从 1608 年的《宗教自由法》到韦塞莱尼阴谋（1664-1671 年）这一时期的特点是 "虔诚主义地主反改革 "的概念，这一概念决定了不断发展的天主教和新教之间的权力平衡。在此期间，地主们试图通过和平（或不太和平）的方式，在 "保护地法 "的帮助下，让农奴皈依自己的宗教。在我的研究中，我分析了匈牙利东北部两个定居点（oppidum）的宗教生活及其影响因素。通过对这一问题的微观历史分析，我指出了加尔文教赞助制度的重要性，它创造了一个非常强大的社会结构。当地主们皈依天主教时，这种结构依然存在。在这种情况下，天主教和新教传教士之间产生了一些宗教冲突。新教传教士的奖赏和特权保护了贵族公国，而贵族公国中最主要的势力是新教贵族协会。这一联盟成功地形成了匈牙利教区的政治意愿，因此，忏悔会作为一种特殊的社团形式出现了。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文去求助

来源期刊

Egyháztörténeti Szemle

自引率

0.00%

发文量