Pub Date : 2023-11-27DOI: 10.54231/etszemle.2023.3.6
Balázs Kertész
A tanulmány a fehérvári káptalan 1301 és 1457 közötti, a közelmúltban megjelent archontológiájához kapcsolódik: kiegészítéseket és javításokat tartalmaz a prépostok sorához a 14. század első három évtizedében, emellett a prépostválasztás módjának és a méltóságviselő kanonokok rangsorának a kérdését is érinti.
{"title":"A székesfehérvári prépostok a 14. század első három évtizedében","authors":"Balázs Kertész","doi":"10.54231/etszemle.2023.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.3.6","url":null,"abstract":"A tanulmány a fehérvári káptalan 1301 és 1457 közötti, a közelmúltban megjelent archontológiájához kapcsolódik: kiegészítéseket és javításokat tartalmaz a prépostok sorához a 14. század első három évtizedében, emellett a prépostválasztás módjának és a méltóságviselő kanonokok rangsorának a kérdését is érinti.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"44 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139232105","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-27DOI: 10.54231/etszemle.2023.3.2
M. Barta
A tanulmány a kassai királyi ház jezsuita rend számára történő eladományozásának ügyét tárgyalja, bemutatva az alternatív elképzeléseket, az épület kibővítéséig és átadásáig vezető utat, valamint az azt övező politikai-felekezeti alapú konfliktusokat. Az épület birtokba vétele mérföldkövet jelentett az 1650-es évek elején még rezidencia formában működő jezsuiták számára a nagyobb intézményi önállóságot jelentő kollégiummá alakulás útján. A királyi adomány egyúttal a felső-magyarországi főkapitányi székhelynek a szakirodalomban rendre feledésbe merülő áthelyezését és a Bornemissza-ház e célból való megvásárlását is jelentette.
{"title":"A 17. század közepi hatalmi és felekezeti küzdelmek Felső-Magyarországon egy rendhagyó ingatlanügylet tükrében","authors":"M. Barta","doi":"10.54231/etszemle.2023.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.3.2","url":null,"abstract":"A tanulmány a kassai királyi ház jezsuita rend számára történő eladományozásának ügyét tárgyalja, bemutatva az alternatív elképzeléseket, az épület kibővítéséig és átadásáig vezető utat, valamint az azt övező politikai-felekezeti alapú konfliktusokat. Az épület birtokba vétele mérföldkövet jelentett az 1650-es évek elején még rezidencia formában működő jezsuiták számára a nagyobb intézményi önállóságot jelentő kollégiummá alakulás útján. A királyi adomány egyúttal a felső-magyarországi főkapitányi székhelynek a szakirodalomban rendre feledésbe merülő áthelyezését és a Bornemissza-ház e célból való megvásárlását is jelentette.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"120 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139234480","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-27DOI: 10.54231/etszemle.2023.3.4
Árpád Tóth
A tanulmány a Türelmi rendeletet követő pesti evangélikus megtelepedés egy sajátos aspektusát vizsgálja: az egyháztörténeti érdeklődés határán túl is figyelmet érdemlő, kora kapitalista nagykereskedelemben élen járó személyek sikeres meggyökerezése mögött társadalomtörténeti, jelesül a társadalmi hálózati működésre vezethető tényezőket. A „kapcsolatháló” kifejezésen elsősorban (vérségi és affinális) rokonit értve két családfa segítségével illusztrálja e kapcsolatok kiterjedtségét, ám további kapcsolati típusokat is mérlegelve azt találja, hogy ezek a különféle társadalmi intézményekhez kötődő kapcsolatok egymást gyakran átfedik, egymást erősítik. A tanulmány utolsó része dinamizálni igyekszik ezt a képet, az életutak további eseményeire (az iskolai képzés és kereskedelmi gyakorló évek helyszíneire és a principálisok személyére) is kitérve, amelyek a hálózati működés mechanizmusainak a követésében segítenek.
{"title":"A türelmi rendelet és az evangélikus polgárság: migráció, expanzió, hálózat","authors":"Árpád Tóth","doi":"10.54231/etszemle.2023.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.3.4","url":null,"abstract":"A tanulmány a Türelmi rendeletet követő pesti evangélikus megtelepedés egy sajátos aspektusát vizsgálja: az egyháztörténeti érdeklődés határán túl is figyelmet érdemlő, kora kapitalista nagykereskedelemben élen járó személyek sikeres meggyökerezése mögött társadalomtörténeti, jelesül a társadalmi hálózati működésre vezethető tényezőket. A „kapcsolatháló” kifejezésen elsősorban (vérségi és affinális) rokonit értve két családfa segítségével illusztrálja e kapcsolatok kiterjedtségét, ám további kapcsolati típusokat is mérlegelve azt találja, hogy ezek a különféle társadalmi intézményekhez kötődő kapcsolatok egymást gyakran átfedik, egymást erősítik. A tanulmány utolsó része dinamizálni igyekszik ezt a képet, az életutak további eseményeire (az iskolai képzés és kereskedelmi gyakorló évek helyszíneire és a principálisok személyére) is kitérve, amelyek a hálózati működés mechanizmusainak a követésében segítenek.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"53 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139230811","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-27DOI: 10.54231/etszemle.2023.3.1
Mihály Imre
1790 után fordulat következik be Szőnyi Benjámin alkotói pályáján. Ekkorra már országosan ismert szerző, a Szentek hegedűje sokszor megjelent, a Gyermekek Fisikája a hazai fiziko-telógiai irodalom élvonalába került. A Türelmi Rendelet majd II. Lipót trónra lépése az egész magyar protestantizmus számára új, kedvezőbb korszakot nyitott. Szőnyi az egyház-politikai harcoknak is aktív szereplője, 1791-ben delegálják a budai zsinatra; ekkor ér valláspolitikai befolyásának csúcspontjára. A történelemben mélyen gyökerező felekezeti szembenállások megszűnésének esélye az egész nemzet boldogulásának növekvő reményét ébreszti benne, és eddig szinte ismeretlen regisztert erősít meg munkásságában. A Magyar halleluja… 1791-ben jelent meg, Ráday Gedeonnak ajánlotta: heves érzelmekkel éli át a kibővülő nemzeti közösség élményét, amelynek saját felekezete egyenrangú tagjává vált. Ezért is ismétli feltűnően sokszor a versben a magyar hazánk, nemzetünk, magyar nemzetünk, édes hazánk boldogító közösségi élményét. Sokszor hivatkozik François Fénelon műveire, aki a vallási tolerancia egyik fő teoretikusa volt, nagyon népszerű a hazai protestánsok között. Hangvétele néhol érintkezik a korszak politikai költészetével. A Magyarhoz Illő Szent Musika, az az: Istent áldó és imádó Új Énekek, […] c. verses köszöntő II. Lipót magyar királlyá koronázásának alkalmából született. (Ehhez hasonló protestáns verses köszöntők sokasága jelent meg országszerte.) Hangvétele hasonló az előző műhöz, a „magyarok Istene” fordulat itt is megjelenik. A címlap szerint a hosszadalmas verset 1791 január 9-én elénekelte a vásárhelyi gyülekezet. A kötet egy példányát kéziratos dedikációval ellátva Teleki Sámuelnek küldte Marosvásárhelyre, bizonyítva a szerző erdélyi kapcsolatrendszerét.
{"title":"Kegyesség és egyházpolitika: Szőnyi Benjámin 1790 után született két műve (Magyar Halleluja, Magyarhoz illő Szent Musika...)","authors":"Mihály Imre","doi":"10.54231/etszemle.2023.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.3.1","url":null,"abstract":"1790 után fordulat következik be Szőnyi Benjámin alkotói pályáján. Ekkorra már országosan ismert szerző, a Szentek hegedűje sokszor megjelent, a Gyermekek Fisikája a hazai fiziko-telógiai irodalom élvonalába került. A Türelmi Rendelet majd II. Lipót trónra lépése az egész magyar protestantizmus számára új, kedvezőbb korszakot nyitott. Szőnyi az egyház-politikai harcoknak is aktív szereplője, 1791-ben delegálják a budai zsinatra; ekkor ér valláspolitikai befolyásának csúcspontjára. A történelemben mélyen gyökerező felekezeti szembenállások megszűnésének esélye az egész nemzet boldogulásának növekvő reményét ébreszti benne, és eddig szinte ismeretlen regisztert erősít meg munkásságában. A Magyar halleluja… 1791-ben jelent meg, Ráday Gedeonnak ajánlotta: heves érzelmekkel éli át a kibővülő nemzeti közösség élményét, amelynek saját felekezete egyenrangú tagjává vált. Ezért is ismétli feltűnően sokszor a versben a magyar hazánk, nemzetünk, magyar nemzetünk, édes hazánk boldogító közösségi élményét. Sokszor hivatkozik François Fénelon műveire, aki a vallási tolerancia egyik fő teoretikusa volt, nagyon népszerű a hazai protestánsok között. Hangvétele néhol érintkezik a korszak politikai költészetével. A Magyarhoz Illő Szent Musika, az az: Istent áldó és imádó Új Énekek, […] c. verses köszöntő II. Lipót magyar királlyá koronázásának alkalmából született. (Ehhez hasonló protestáns verses köszöntők sokasága jelent meg országszerte.) Hangvétele hasonló az előző műhöz, a „magyarok Istene” fordulat itt is megjelenik. A címlap szerint a hosszadalmas verset 1791 január 9-én elénekelte a vásárhelyi gyülekezet. A kötet egy példányát kéziratos dedikációval ellátva Teleki Sámuelnek küldte Marosvásárhelyre, bizonyítva a szerző erdélyi kapcsolatrendszerét.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"13 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139233270","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-27DOI: 10.54231/etszemle.2023.3.5
Borbála Fábián
A Szabad Lyceumok szervezését ritkán kötik katolikus szervezetekhez. Egy bácskai város, Baja mégis arra példa, hogy a helyi katolikus legényegylet valósította meg az országos mozgalomhoz való kapcsolódást. Az ismerettejesztő előadások előadói között a kezdetektől a helyi ciszterci gimnázium tanárai, valamint a tanítóképző oktatói is előfordultak. Évről évre nemcsak a hallgatóság nőtt, hanem azoknak az egyesületeknek, iskoláknak a száma is, akik szintén tartottak liceális előadásokat. Bár egyesület nem alakult, de különböző szervezetek összefogásával létrejött a Bajai Szabadliceális Bizottság, 1912-ben, mely két évvel később szövetségként működött tovább. Mindkettő elnöke a gimnázium igzgatója, dr. Werner Adolf volt. Munkáját Bajáról való elköltözése után utódja, Kürti Menyhért vette át. A népszerű előadás-sorozatot a két világháború között is folytatták.
{"title":"Felnőttképzés és Szabad Lyceum egy bácskai városban a dualizmus korában","authors":"Borbála Fábián","doi":"10.54231/etszemle.2023.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.3.5","url":null,"abstract":"A Szabad Lyceumok szervezését ritkán kötik katolikus szervezetekhez. Egy bácskai város, Baja mégis arra példa, hogy a helyi katolikus legényegylet valósította meg az országos mozgalomhoz való kapcsolódást. Az ismerettejesztő előadások előadói között a kezdetektől a helyi ciszterci gimnázium tanárai, valamint a tanítóképző oktatói is előfordultak. Évről évre nemcsak a hallgatóság nőtt, hanem azoknak az egyesületeknek, iskoláknak a száma is, akik szintén tartottak liceális előadásokat. Bár egyesület nem alakult, de különböző szervezetek összefogásával létrejött a Bajai Szabadliceális Bizottság, 1912-ben, mely két évvel később szövetségként működött tovább. Mindkettő elnöke a gimnázium igzgatója, dr. Werner Adolf volt. Munkáját Bajáról való elköltözése után utódja, Kürti Menyhért vette át. A népszerű előadás-sorozatot a két világháború között is folytatták.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"5 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139229357","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-27DOI: 10.54231/etszemle.2023.3.7
Tamás Tóth
A középkorral foglalkozó szakirodalom szilárdan úgy tartja, hogy a bácsi mellett ugyancsak Szent Pál apostol volt a kalocsai főszékesegyház, egyben a kalocsai főszékeskáptalan védőszentje is. Középkori oklevelek hivatkoznak a kalocsai (nagyobb) Szent Pál-egyházra. Ennek ellenére az újkori dokumentumok sehol nem tesznek említést Szent Pál-templomról vagy annak romjairól Kalocsa városában, viszont szólnak az akkor már romokban heverő kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházról. Nehezen elképzelhető, hogy az ország egyik legfontosabb templomának, a kalocsai érseki egyháznak a védőszentje az újkorra ennyire gyorsan és ennyire nyomtalanul eltűnt volna, ráadásul a katedrális tájolása is beszédes jel marad. Lehetséges megoldás, hogy a kalocsai érseki székesegyháznak Nagyboldogasszony mellett Szent Pál apostol is valamikor védőszentjévé lett. Megfontolandó tehát az az elmélet, mely szerint Szent Pál patronátusa egyedisége és a bácsi kötődés miatt egy időben Kalocsán annak ellenére nagyobb hangsúlyt kapott, hogy ott a főszékesegyház eredetileg a Mennyekbe felvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült fel.
{"title":"Szent Pál vagy Nagyboldogasszony?","authors":"Tamás Tóth","doi":"10.54231/etszemle.2023.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.3.7","url":null,"abstract":"A középkorral foglalkozó szakirodalom szilárdan úgy tartja, hogy a bácsi mellett ugyancsak Szent Pál apostol volt a kalocsai főszékesegyház, egyben a kalocsai főszékeskáptalan védőszentje is. Középkori oklevelek hivatkoznak a kalocsai (nagyobb) Szent Pál-egyházra. Ennek ellenére az újkori dokumentumok sehol nem tesznek említést Szent Pál-templomról vagy annak romjairól Kalocsa városában, viszont szólnak az akkor már romokban heverő kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházról. Nehezen elképzelhető, hogy az ország egyik legfontosabb templomának, a kalocsai érseki egyháznak a védőszentje az újkorra ennyire gyorsan és ennyire nyomtalanul eltűnt volna, ráadásul a katedrális tájolása is beszédes jel marad. Lehetséges megoldás, hogy a kalocsai érseki székesegyháznak Nagyboldogasszony mellett Szent Pál apostol is valamikor védőszentjévé lett. Megfontolandó tehát az az elmélet, mely szerint Szent Pál patronátusa egyedisége és a bácsi kötődés miatt egy időben Kalocsán annak ellenére nagyobb hangsúlyt kapott, hogy ott a főszékesegyház eredetileg a Mennyekbe felvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült fel.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"77 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139233832","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-27DOI: 10.54231/etszemle.2023.3.3
Judit Balogh
A tanulmány a kora újkori Erdélyi Fejedelemségen belül a székely társadalom elitjáének a felekezeti csoportjait vizsgálja. A konfesszionalizáció korában a Székelyföld kivételesen multikonfesszionális terület volt, itt maradt meg a legnagyobb számban a katolikusság is. A 16. században és a 17. század elején azonban inkább a protestáns székelyföldi nemesek tudtak jelentős hatalmat kiépíteni. A 17. század húszas, harmincas éveitől a háromszéki és csíki katolikus családok is elkezdtek kiemelkedni és a református fejedelmek korában is igyekeztek létrehozni egy szorosan együttműködő katolikus elitcsoportot. Velük szemben megjelentek befolyásos református nemesek, ám ők éppen a református felekezet állami támogatása miatt nem kényszerültek egy elitcsoport létrehozására. A tanulmány ennek a két felekezetnek a küzdelmét mutatja be a 17. század második felére koncentrálva.
{"title":"Protestáns és katolikus elit a Székelyföldön","authors":"Judit Balogh","doi":"10.54231/etszemle.2023.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.3.3","url":null,"abstract":"A tanulmány a kora újkori Erdélyi Fejedelemségen belül a székely társadalom elitjáének a felekezeti csoportjait vizsgálja. A konfesszionalizáció korában a Székelyföld kivételesen multikonfesszionális terület volt, itt maradt meg a legnagyobb számban a katolikusság is. A 16. században és a 17. század elején azonban inkább a protestáns székelyföldi nemesek tudtak jelentős hatalmat kiépíteni. A 17. század húszas, harmincas éveitől a háromszéki és csíki katolikus családok is elkezdtek kiemelkedni és a református fejedelmek korában is igyekeztek létrehozni egy szorosan együttműködő katolikus elitcsoportot. Velük szemben megjelentek befolyásos református nemesek, ám ők éppen a református felekezet állami támogatása miatt nem kényszerültek egy elitcsoport létrehozására. A tanulmány ennek a két felekezetnek a küzdelmét mutatja be a 17. század második felére koncentrálva.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"2 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139229109","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-05DOI: 10.54231/etszemle.2023.1.3
Gyuri Sági
A tanulmányban célul tűztük ki, hogy Grősz József kalocsa-bácsi érsek (1943–1961) személyét vizsgáljuk meg ezúttal nem az írott, hanem az egyéb rendelkezésünkre álló források felhasználásával (festmények, fényképek és filmfelvételek, hangfelvételek és szobrok). Mind emellett rátérünk arra is, hogy Grősz érsek mennyire, illetve milyen mértékben részese az emlékezeti kánonnak, s ennek a jellege miként írható le. Célunk, hogy minél szélesebb és sokrétűbb perspektívából vizsgálva alkothassunk meg egy olyan képet Grősz érsekről, ami a lehető legközelebb állhat a valós személy, a valós főpap és ember személyiségének megismeréséhez, kiegészülve a kanonizáció emlékezetkutatási értelmével. Ehhez hívtuk tehát segítségül a fent felsorolt forrásokat, melyeket talán a történészek nem, vagy csak kevésbé esetleg részben vizsgálnának tudományos kutatásaik, munkájuk során. Mindazért azonban, hogy ezek a források a megfelelő kontextusban kerüljenek felhasználásra, röviden Grősz József életpályája, hivatása és munkássága is felvázolásra került. A tanulmányunk következő részében kerülnek a felsorolt forrás típusok elemzésre, az azok alapján levonható megállapításaink felvonultatásra.
{"title":"Grősz József, egy 20. századi főpap ábrázolási módjai","authors":"Gyuri Sági","doi":"10.54231/etszemle.2023.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.1.3","url":null,"abstract":"A tanulmányban célul tűztük ki, hogy Grősz József kalocsa-bácsi érsek (1943–1961) személyét vizsgáljuk meg ezúttal nem az írott, hanem az egyéb rendelkezésünkre álló források felhasználásával (festmények, fényképek és filmfelvételek, hangfelvételek és szobrok). Mind emellett rátérünk arra is, hogy Grősz érsek mennyire, illetve milyen mértékben részese az emlékezeti kánonnak, s ennek a jellege miként írható le. Célunk, hogy minél szélesebb és sokrétűbb perspektívából vizsgálva alkothassunk meg egy olyan képet Grősz érsekről, ami a lehető legközelebb állhat a valós személy, a valós főpap és ember személyiségének megismeréséhez, kiegészülve a kanonizáció emlékezetkutatási értelmével. Ehhez hívtuk tehát segítségül a fent felsorolt forrásokat, melyeket talán a történészek nem, vagy csak kevésbé esetleg részben vizsgálnának tudományos kutatásaik, munkájuk során. Mindazért azonban, hogy ezek a források a megfelelő kontextusban kerüljenek felhasználásra, röviden Grősz József életpályája, hivatása és munkássága is felvázolásra került. A tanulmányunk következő részében kerülnek a felsorolt forrás típusok elemzésre, az azok alapján levonható megállapításaink felvonultatásra.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"110 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122713000","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-05DOI: 10.54231/etszemle.2023.1.2
J. Brandt
A cikk „vallás” és „mentalitás” egymáshoz való viszonyát viszgálja a „felekezeti mentalitás” fogalma esetében. Azon elmélkedik, mennyire alkalmas a fogalom egyes társadalmi jelenségek megjelölésére, illetve milyen tényezőket érdemes latba venni egy ilyen történetileg megfigyelhető konkrét felekezeti mentalitás magyarázatára. Erre a célra több lehetőséget fogalmaz, amit történeti példák esetében tekint át. Vajon a felekezeti mentalitás olyan mentalitás, amely a felekezeti hitvallásból, egy adott felekezet teológiai dogmatikai tételeiből következik? Ha igen, akkor ez a mentalitás vajon a hívek széles körében, tömegében is megvan és nemcsak a vallás tanult képviselőinek körében? Vagy pedig a felekezeti mentalitás az a mentalitás, amelyik éppen az adott felekezet híveinél, a felekezethez annak saját szabályai szerint tartozó tömegben felfedezhető? Szerző amellett érvel, hogy felekezeti mentalitásnak tanácsos tekinteni azt a mentalitást, ami egy felekezeten belül figyelhető meg. Leíró fogalomnak tekinti. Hátterében hordozói társadalmi pozíciója, (hajdani) rendi helyzete, gazdálkodási formák, iskolázottság, csoporttapasztalat, a nemzedéken túl továbbadott hagyományok szerepelnek. Ugyanabból az okból, ugyane hatások miatt, felekezeten belül számolni lehet rétegbeli (csoport‑)mentalitásokkal is.
{"title":"Mentalitás és vallás összekapcsolódásának aspektusai és lehetséges modelljei","authors":"J. Brandt","doi":"10.54231/etszemle.2023.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.1.2","url":null,"abstract":"A cikk „vallás” és „mentalitás” egymáshoz való viszonyát viszgálja a „felekezeti mentalitás” fogalma esetében. Azon elmélkedik, mennyire alkalmas a fogalom egyes társadalmi jelenségek megjelölésére, illetve milyen tényezőket érdemes latba venni egy ilyen történetileg megfigyelhető konkrét felekezeti mentalitás magyarázatára. Erre a célra több lehetőséget fogalmaz, amit történeti példák esetében tekint át. Vajon a felekezeti mentalitás olyan mentalitás, amely a felekezeti hitvallásból, egy adott felekezet teológiai dogmatikai tételeiből következik? Ha igen, akkor ez a mentalitás vajon a hívek széles körében, tömegében is megvan és nemcsak a vallás tanult képviselőinek körében? Vagy pedig a felekezeti mentalitás az a mentalitás, amelyik éppen az adott felekezet híveinél, a felekezethez annak saját szabályai szerint tartozó tömegben felfedezhető? Szerző amellett érvel, hogy felekezeti mentalitásnak tanácsos tekinteni azt a mentalitást, ami egy felekezeten belül figyelhető meg. Leíró fogalomnak tekinti. Hátterében hordozói társadalmi pozíciója, (hajdani) rendi helyzete, gazdálkodási formák, iskolázottság, csoporttapasztalat, a nemzedéken túl továbbadott hagyományok szerepelnek. Ugyanabból az okból, ugyane hatások miatt, felekezeten belül számolni lehet rétegbeli (csoport‑)mentalitásokkal is.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"49 7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121200933","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-05DOI: 10.54231/etszemle.2023.1.1
Mihály Imre
A hét bűnbánati zsoltár (katolikus számozás szerint: 6, 31, 37, 50, 101, 129, 142; a protestánsoknál: 6, 32, 38, 51, 102, 130, 143) fontos szerepet játszott a bűnvallás és a gyónás folyamatában, a szentségek egyike. A 17. század elejétől jelentős hazai katolikus szerzők verses és prózai imádság formájában dolgozták át azokat: Pázmány Péter, Ferencffy Lőrinc, Kopcsányi Márton, Draskovich János. A protestánsok az 51. zsoltár több változatát készítették el és adták ki a 16-17. században (Rimay János). A protestantizmus elutasította a gyónást, így a hét bűnbánati zsoltár szerepét, liturgikus jelentőségét is tagadták. A 17. század első harmadában a pietizmus azonban felerősíti a bűnvalló spiritualitás jelentőségét és több hazai átdolgozása születik a bűnbánati zsoltároknak (Philipp Kegel, Tranovsky Jiřik, [Georgius Tarnoscius], Joannides Jiřik, Debreceni Péter). Pápai Páriz Imre Keskeny út c. műve a puritánizmus kegyességét követve a bűnvallás jelentőségét hangsúlyozza. Ezért is jelenik meg 1662-től sokszor Pápai Páriz művének függelékeként a hét bánbánati zsoltár, amelynek sok kiadása készült a 18. században.
{"title":"Szempontok a hét bűnbánati zsoltár 16–17. századi protestáns kiadástörténetéhez","authors":"Mihály Imre","doi":"10.54231/etszemle.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.1.1","url":null,"abstract":"A hét bűnbánati zsoltár (katolikus számozás szerint: 6, 31, 37, 50, 101, 129, 142; a protestánsoknál: 6, 32, 38, 51, 102, 130, 143) fontos szerepet játszott a bűnvallás és a gyónás folyamatában, a szentségek egyike. A 17. század elejétől jelentős hazai katolikus szerzők verses és prózai imádság formájában dolgozták át azokat: Pázmány Péter, Ferencffy Lőrinc, Kopcsányi Márton, Draskovich János. A protestánsok az 51. zsoltár több változatát készítették el és adták ki a 16-17. században (Rimay János). A protestantizmus elutasította a gyónást, így a hét bűnbánati zsoltár szerepét, liturgikus jelentőségét is tagadták. A 17. század első harmadában a pietizmus azonban felerősíti a bűnvalló spiritualitás jelentőségét és több hazai átdolgozása születik a bűnbánati zsoltároknak (Philipp Kegel, Tranovsky Jiřik, [Georgius Tarnoscius], Joannides Jiřik, Debreceni Péter). Pápai Páriz Imre Keskeny út c. műve a puritánizmus kegyességét követve a bűnvallás jelentőségét hangsúlyozza. Ezért is jelenik meg 1662-től sokszor Pápai Páriz művének függelékeként a hét bánbánati zsoltár, amelynek sok kiadása készült a 18. században.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126184898","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：