Zsuzsa Mednyánszky, Mariann Csóka, Erika Koppányné Szabó
{"title":"Alternatív növényi eredetű fehérjeforrások vizsgálata","authors":"Zsuzsa Mednyánszky, Mariann Csóka, Erika Koppányné Szabó","doi":"10.52091/evik-2023/3-3-hun","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Kutatásaink során arra kerestük a választ, hogy a növényi fehérjékkel pótolhatjuk-e az állati fehérjéket, a kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező növénytermesztés kiválthatja-e valamilyen mértékben az állattenyésztést. Ehhez olyan növényi nyersanyagokat választottunk (fehér quinoa, háromszínű quinoa, édes csillagfürt, keserű csillagfürt, amaránt), amelyek aminosav összetételük alapján a húsfehérjék pótlására, illetve növényi fehérjék komplettálására alkalmasak lehetnek. Elsőként meghatároztuk és összehasonlítottuk a minták összes aminosav tartalmát egymással, valamint a FAO/WHO referencia fehérjével. Ezt követően kiszámoltuk az esszenciális aminosavak mennyisége alapján az aminosav értékeket (AAS). Ez a hányados meghatározza az adott fehérjét felépítő aminosavak relatív hiányosságait a referencia fehérje aminosav tartalmához képest. Ebből a szakirodalomban található emészthetőségi hányados (D%) segítségével kiszámítottuk a minták PDCAAS (fehérje emészthetőséggel korrigált aminosav érték) értékét. Következő lépésként pedig a napi referenciaérték (Daily Reference Value, DRV%) segítségével értékeltük, hogy az elfogyasztani kívánt élelmiszer fehérjetartalma milyen mértékben fedezi a napi fehérjeszükségletet. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált növények mind fehérjetartalmuk, mind aminosav összetételük alapján alternatív fehérjeforrásként alkalmazhatóak a humán táplálkozásban, így helyettesítve az állati fehérjéket csökkenthetik az élelmiszer-előállítás ökológiai lábnyomát.","PeriodicalId":50534,"journal":{"name":"Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-09-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.52091/evik-2023/3-3-hun","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Agricultural and Biological Sciences","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Kutatásaink során arra kerestük a választ, hogy a növényi fehérjékkel pótolhatjuk-e az állati fehérjéket, a kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező növénytermesztés kiválthatja-e valamilyen mértékben az állattenyésztést. Ehhez olyan növényi nyersanyagokat választottunk (fehér quinoa, háromszínű quinoa, édes csillagfürt, keserű csillagfürt, amaránt), amelyek aminosav összetételük alapján a húsfehérjék pótlására, illetve növényi fehérjék komplettálására alkalmasak lehetnek. Elsőként meghatároztuk és összehasonlítottuk a minták összes aminosav tartalmát egymással, valamint a FAO/WHO referencia fehérjével. Ezt követően kiszámoltuk az esszenciális aminosavak mennyisége alapján az aminosav értékeket (AAS). Ez a hányados meghatározza az adott fehérjét felépítő aminosavak relatív hiányosságait a referencia fehérje aminosav tartalmához képest. Ebből a szakirodalomban található emészthetőségi hányados (D%) segítségével kiszámítottuk a minták PDCAAS (fehérje emészthetőséggel korrigált aminosav érték) értékét. Következő lépésként pedig a napi referenciaérték (Daily Reference Value, DRV%) segítségével értékeltük, hogy az elfogyasztani kívánt élelmiszer fehérjetartalma milyen mértékben fedezi a napi fehérjeszükségletet. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált növények mind fehérjetartalmuk, mind aminosav összetételük alapján alternatív fehérjeforrásként alkalmazhatóak a humán táplálkozásban, így helyettesítve az állati fehérjéket csökkenthetik az élelmiszer-előállítás ökológiai lábnyomát.
期刊介绍：
The main topics, which we are waiting to issue in our paper, are the next:
Chemical food and feed analysis (ingredients, macro-, mezo- and micro components, harmful pollutants, processing by-products etc.);
General food and feed chemistry related to several food and feed processing technologies;
Food and feed toxicology;
Relation between the agro technology and the food chain safety;
Microbiological food and feed analysis (pathogens, spoilage bacteria, general food/feed microbiology, microorganisms of several processing technologies etc.);
Rapid food and feed test methods (“classical” and instrumental technologies);
Molecular biological food and feed analysis (GMOs, GMO analysis etc.)
Effects of genetically modified organisms on the entire food chain and the environment;
Sensorial food and feed analysis;
Investigation of non-food products (mainly several disinfectants, production aids);
Investigation of food contact materials (migration tests, residual investigations, etc.);
Legislation topics, regulation of the whole food chain on the territory of food and feed processing, retailing, distribution (European, Hungarian, other countries);
Standardisation news and comments on the topics of whole food chain;
Other topics, results of investigations etc. (the Editorial Board keeps the right to measure the manuscripts arriving to the Editorial Office according to the principles of the journal).
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
分享
求助内容：
应助结果提醒方式：
扫码关注我们
