Árpád Szántó, Gyula Rodek, Ádám Falvai, Gréta Czigány
{"title":"High-flow nasal oxigénterápia alkalmazása Covid-19-pneumonia okozta légzési elégtelen betegek kezelésében az intenzív osztályon kívül","authors":"Árpád Szántó, Gyula Rodek, Ádám Falvai, Gréta Czigány","doi":"10.33616/lam.33.0429","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Bevezetés és célkitűzés – Jelentős mennyiségű szakirodalom foglalkozik a Covid-19 okozta légzési elégtelenség kezelésében a high-flow nasal oxigénterá pia (HFNO) előnyeivel. Mindazonáltal az intenzív osztályon kívüli alkalmazásáról szóló tanulmányok száma jóval kevesebb. Jelen tanulmány célja a Covid-19 okozta légzési elégtelen betegek HFNO-val, nem intenzív osztályos körülmények között történt kezelési eredményeinek értékelése, illetve három hasonló tematikájú nemzetközi és egy hazai tanulmánnyal történő össze hasonlítása. Módszer – Ezen retrospektív kohorsztanulmányba 2021. március 16. és 2021. május 31. között, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Fertőző Osztályának Őrző Kór termeiben kezelt, Covid-19 okozta tüdőgyulladásban szenvedő légzési elégtelen betegeket (n = 47) válogattuk be. A HFNOterápia megkezdésének kizáró kritériumai az alacsony GCS (<13), intenzív terápiát igénylő többszervi elégtelenség és a hypercapnia (paCO2 > 50 Hgmm) volt. Kigyűjtöttük a vizsgálatban részt vevő betegek általános demográfiai adatait, továbbá értékeltük a kezelés kimeneteleit és a mortalitást. Összehasonlítottuk a kezelés időtartamát és az átlag kórházi tartózkodási napok számát, a többi nem HFNO-val kezelt beteg esetén összegyűlt ápolási napok számával a vizsgálat időtartama és a járvány előző hulláma alatt. Eredmények – A betegek átlagéletkora 66 év volt (medián: 67). A HFNO-kezelés ideje átlagban 6,829 nap volt, mely a 47 beteg esetében ez összesen 321 napnyi kezelési napot jelent. A betegek 45%-át otthonába lehetett bocsátani, 25%-át intenzív osztályra kellett helyezni invazív lélegeztetés szükségessége miatt, melynek eldöntésében a national early warning score (NEWS) pontrendszer módosított változatának alkalmazása segített. A kezelés alatti mortalitás 30% volt. Az intenzív osztályra áthelyezett betegek mortalitása elérte a 83%-ot. Következtetés – Másik három nemzetközi és egy hazai tanulmánnyal összevetve, illetve saját tapasztalataink alapján súlyos Covid-19 okozta nem hypercapniával társuló légzési elégtelen betegek kezelésében a HFNO hatékonynak bizonyult, mivel a betegek visszajelzései és az ápolási dokumentáció alapján növelte a betegkomfortot a konvencionális oxigénterápiás eszközökkel szemben. Összehasonlítva az előző hullám adataival lecsökkentette az átlag kezelési napok számát, illetve tehermentesíteni tudta az intenzív osztályt.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Lege Artis Medicinae","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0429","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Medicine","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Bevezetés és célkitűzés – Jelentős mennyiségű szakirodalom foglalkozik a Covid-19 okozta légzési elégtelenség kezelésében a high-flow nasal oxigénterá pia (HFNO) előnyeivel. Mindazonáltal az intenzív osztályon kívüli alkalmazásáról szóló tanulmányok száma jóval kevesebb. Jelen tanulmány célja a Covid-19 okozta légzési elégtelen betegek HFNO-val, nem intenzív osztályos körülmények között történt kezelési eredményeinek értékelése, illetve három hasonló tematikájú nemzetközi és egy hazai tanulmánnyal történő össze hasonlítása. Módszer – Ezen retrospektív kohorsztanulmányba 2021. március 16. és 2021. május 31. között, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Fertőző Osztályának Őrző Kór termeiben kezelt, Covid-19 okozta tüdőgyulladásban szenvedő légzési elégtelen betegeket (n = 47) válogattuk be. A HFNOterápia megkezdésének kizáró kritériumai az alacsony GCS (<13), intenzív terápiát igénylő többszervi elégtelenség és a hypercapnia (paCO2 > 50 Hgmm) volt. Kigyűjtöttük a vizsgálatban részt vevő betegek általános demográfiai adatait, továbbá értékeltük a kezelés kimeneteleit és a mortalitást. Összehasonlítottuk a kezelés időtartamát és az átlag kórházi tartózkodási napok számát, a többi nem HFNO-val kezelt beteg esetén összegyűlt ápolási napok számával a vizsgálat időtartama és a járvány előző hulláma alatt. Eredmények – A betegek átlagéletkora 66 év volt (medián: 67). A HFNO-kezelés ideje átlagban 6,829 nap volt, mely a 47 beteg esetében ez összesen 321 napnyi kezelési napot jelent. A betegek 45%-át otthonába lehetett bocsátani, 25%-át intenzív osztályra kellett helyezni invazív lélegeztetés szükségessége miatt, melynek eldöntésében a national early warning score (NEWS) pontrendszer módosított változatának alkalmazása segített. A kezelés alatti mortalitás 30% volt. Az intenzív osztályra áthelyezett betegek mortalitása elérte a 83%-ot. Következtetés – Másik három nemzetközi és egy hazai tanulmánnyal összevetve, illetve saját tapasztalataink alapján súlyos Covid-19 okozta nem hypercapniával társuló légzési elégtelen betegek kezelésében a HFNO hatékonynak bizonyult, mivel a betegek visszajelzései és az ápolási dokumentáció alapján növelte a betegkomfortot a konvencionális oxigénterápiás eszközökkel szemben. Összehasonlítva az előző hullám adataival lecsökkentette az átlag kezelési napok számát, illetve tehermentesíteni tudta az intenzív osztályt.