A tanulmány célja, hogy az oxitocinnal kapcsolatos összefoglaló tanulmányok alapján áttekintést adjon arról, mit tudunk ma az oxitocin termelődésérôl és működéséről, szerepéről az emberi szervezetben. A jelenlegi összkép az oxitocin rendkívül szerteágazó hatáskörével kapcsolatban az, hogy az oxitocin koordináló funkciót tölt be az emberi fejlődésben, katalizátorként működik a társas interakciókban.
{"title":"A sokarcú oxitocin: a reprodukciótól a türelemig","authors":"K. Varga","doi":"10.33616/lam.33.0009","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0009","url":null,"abstract":"A tanulmány célja, hogy az oxitocinnal kapcsolatos összefoglaló tanulmányok alapján áttekintést adjon arról, mit tudunk ma az oxitocin termelődésérôl és működéséről, szerepéről az emberi szervezetben. A jelenlegi összkép az oxitocin rendkívül szerteágazó hatáskörével kapcsolatban az, hogy az oxitocin koordináló funkciót tölt be az emberi fejlődésben, katalizátorként működik a társas interakciókban.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69457983","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Noémi Scheuring, Ildikó Danis, Judit Gervai, Ágnes Gulácsi, Olga Ágoston, Mónika Siba, Judit Stadler, Krisztina Balázs, Katalin Egyed, Ágnes Szöllősi, J. Kecskeméti, L. Hollósi, László Szabó
Bevezetés – Háromrészes cikksorozatunk befejező részében a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai Koragyermekkori Evés-Alvászavar Ambulanciája klinikai modelljét kísérő tudományos nyomon követés első empirikus eredményeit ismertetjük. Betegek és módszerek – Az adatfelvétel 2018. július 1. és 2020. december 31. között történt. A 30 hónap során 608 esetről nyertünk kutatási adatokat az orvosi anamnézis kérdőívvel és a betegútról szóló dokumentációkkal. A teljes mérőeszközrendszer leírása cikksorozatunk előző, második részében olvasható. Eredmények – A kutatási programba 307 fiú és 301 leány adatai kerültek, átlagos életkoruk 16,20 ± 8,83 hónap volt. A tünetek eloszlása szerint a következő problémákkal találkoztunk: evészavar (n = 501), alvászavar (n = 214), evéssel és alvással is összefüggő nehézségek együtt (n = 111). Az ambulanciát a legtöbb család házi gyermekorvos (n = 234) és egyéb szakorvos (n = 211) irányítására kereste fel. Az ambulancia programjában a gyermekgyógyászati orvosi vizsgálat és konzultáció mind a 608 esetben megtörtént. A betegút során a családok gyógypedagógussal (n = 248), pszichológussal (n = 154) és dietetikussal (n = 176) is találkoztak. Következtetések – Eredményeinket a nemzetközi szakirodalmi adatokkal összehasonlítva, az evés- és alvászavarok problémájának menedzselésében hasonló diagnosztikai és intervenciós szempontokat találunk. Eredményeink alapján az ambulancia által biztosított interdiszciplináris teammunka hatékony eszköznek bizonyul a koragyermekkori evés- és alvászavarok ellátásában.
{"title":"A Koragyermekkori Evés-Alvászavar Ambulancia ellátási modelljét kísérő tudományos nyomon követés első leíró eredményei","authors":"Noémi Scheuring, Ildikó Danis, Judit Gervai, Ágnes Gulácsi, Olga Ágoston, Mónika Siba, Judit Stadler, Krisztina Balázs, Katalin Egyed, Ágnes Szöllősi, J. Kecskeméti, L. Hollósi, László Szabó","doi":"10.33616/lam.33.0277","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0277","url":null,"abstract":"Bevezetés – Háromrészes cikksorozatunk befejező részében a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai Koragyermekkori Evés-Alvászavar Ambulanciája klinikai modelljét kísérő tudományos nyomon követés első empirikus eredményeit ismertetjük. Betegek és módszerek – Az adatfelvétel 2018. július 1. és 2020. december 31. között történt. A 30 hónap során 608 esetről nyertünk kutatási adatokat az orvosi anamnézis kérdőívvel és a betegútról szóló dokumentációkkal. A teljes mérőeszközrendszer leírása cikksorozatunk előző, második részében olvasható. Eredmények – A kutatási programba 307 fiú és 301 leány adatai kerültek, átlagos életkoruk 16,20 ± 8,83 hónap volt. A tünetek eloszlása szerint a következő problémákkal találkoztunk: evészavar (n = 501), alvászavar (n = 214), evéssel és alvással is összefüggő nehézségek együtt (n = 111). Az ambulanciát a legtöbb család házi gyermekorvos (n = 234) és egyéb szakorvos (n = 211) irányítására kereste fel. Az ambulancia programjában a gyermekgyógyászati orvosi vizsgálat és konzultáció mind a 608 esetben megtörtént. A betegút során a családok gyógypedagógussal (n = 248), pszichológussal (n = 154) és dietetikussal (n = 176) is találkoztak. Következtetések – Eredményeinket a nemzetközi szakirodalmi adatokkal összehasonlítva, az evés- és alvászavarok problémájának menedzselésében hasonló diagnosztikai és intervenciós szempontokat találunk. Eredményeink alapján az ambulancia által biztosított interdiszciplináris teammunka hatékony eszköznek bizonyul a koragyermekkori evés- és alvászavarok ellátásában.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458061","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Árpád Szántó, Gyula Rodek, Ádám Falvai, Gréta Czigány
Bevezetés és célkitűzés – Jelentős mennyiségű szakirodalom foglalkozik a Covid-19 okozta légzési elégtelenség kezelésében a high-flow nasal oxigénterá pia (HFNO) előnyeivel. Mindazonáltal az intenzív osztályon kívüli alkalmazásáról szóló tanulmányok száma jóval kevesebb. Jelen tanulmány célja a Covid-19 okozta légzési elégtelen betegek HFNO-val, nem intenzív osztályos körülmények között történt kezelési eredményeinek értékelése, illetve három hasonló tematikájú nemzetközi és egy hazai tanulmánnyal történő össze hasonlítása. Módszer – Ezen retrospektív kohorsztanulmányba 2021. március 16. és 2021. május 31. között, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Fertőző Osztályának Őrző Kór termeiben kezelt, Covid-19 okozta tüdőgyulladásban szenvedő légzési elégtelen betegeket (n = 47) válogattuk be. A HFNOterápia megkezdésének kizáró kritériumai az alacsony GCS (<13), intenzív terápiát igénylő többszervi elégtelenség és a hypercapnia (paCO2 > 50 Hgmm) volt. Kigyűjtöttük a vizsgálatban részt vevő betegek általános demográfiai adatait, továbbá értékeltük a kezelés kimeneteleit és a mortalitást. Összehasonlítottuk a kezelés időtartamát és az átlag kórházi tartózkodási napok számát, a többi nem HFNO-val kezelt beteg esetén összegyűlt ápolási napok számával a vizsgálat időtartama és a járvány előző hulláma alatt. Eredmények – A betegek átlagéletkora 66 év volt (medián: 67). A HFNO-kezelés ideje átlagban 6,829 nap volt, mely a 47 beteg esetében ez összesen 321 napnyi kezelési napot jelent. A betegek 45%-át otthonába lehetett bocsátani, 25%-át intenzív osztályra kellett helyezni invazív lélegeztetés szükségessége miatt, melynek eldöntésében a national early warning score (NEWS) pontrendszer módosított változatának alkalmazása segített. A kezelés alatti mortalitás 30% volt. Az intenzív osztályra áthelyezett betegek mortalitása elérte a 83%-ot. Következtetés – Másik három nemzetközi és egy hazai tanulmánnyal összevetve, illetve saját tapasztalataink alapján súlyos Covid-19 okozta nem hypercapniával társuló légzési elégtelen betegek kezelésében a HFNO hatékonynak bizonyult, mivel a betegek visszajelzései és az ápolási dokumentáció alapján növelte a betegkomfortot a konvencionális oxigénterápiás eszközökkel szemben. Összehasonlítva az előző hullám adataival lecsökkentette az átlag kezelési napok számát, illetve tehermentesíteni tudta az intenzív osztályt.
{"title":"High-flow nasal oxigénterápia alkalmazása Covid-19-pneumonia okozta légzési elégtelen betegek kezelésében az intenzív osztályon kívül","authors":"Árpád Szántó, Gyula Rodek, Ádám Falvai, Gréta Czigány","doi":"10.33616/lam.33.0429","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0429","url":null,"abstract":"Bevezetés és célkitűzés – Jelentős mennyiségű szakirodalom foglalkozik a Covid-19 okozta légzési elégtelenség kezelésében a high-flow nasal oxigénterá pia (HFNO) előnyeivel. Mindazonáltal az intenzív osztályon kívüli alkalmazásáról szóló tanulmányok száma jóval kevesebb. Jelen tanulmány célja a Covid-19 okozta légzési elégtelen betegek HFNO-val, nem intenzív osztályos körülmények között történt kezelési eredményeinek értékelése, illetve három hasonló tematikájú nemzetközi és egy hazai tanulmánnyal történő össze hasonlítása. Módszer – Ezen retrospektív kohorsztanulmányba 2021. március 16. és 2021. május 31. között, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Fertőző Osztályának Őrző Kór termeiben kezelt, Covid-19 okozta tüdőgyulladásban szenvedő légzési elégtelen betegeket (n = 47) válogattuk be. A HFNOterápia megkezdésének kizáró kritériumai az alacsony GCS (<13), intenzív terápiát igénylő többszervi elégtelenség és a hypercapnia (paCO2 > 50 Hgmm) volt. Kigyűjtöttük a vizsgálatban részt vevő betegek általános demográfiai adatait, továbbá értékeltük a kezelés kimeneteleit és a mortalitást. Összehasonlítottuk a kezelés időtartamát és az átlag kórházi tartózkodási napok számát, a többi nem HFNO-val kezelt beteg esetén összegyűlt ápolási napok számával a vizsgálat időtartama és a járvány előző hulláma alatt. Eredmények – A betegek átlagéletkora 66 év volt (medián: 67). A HFNO-kezelés ideje átlagban 6,829 nap volt, mely a 47 beteg esetében ez összesen 321 napnyi kezelési napot jelent. A betegek 45%-át otthonába lehetett bocsátani, 25%-át intenzív osztályra kellett helyezni invazív lélegeztetés szükségessége miatt, melynek eldöntésében a national early warning score (NEWS) pontrendszer módosított változatának alkalmazása segített. A kezelés alatti mortalitás 30% volt. Az intenzív osztályra áthelyezett betegek mortalitása elérte a 83%-ot. Következtetés – Másik három nemzetközi és egy hazai tanulmánnyal összevetve, illetve saját tapasztalataink alapján súlyos Covid-19 okozta nem hypercapniával társuló légzési elégtelen betegek kezelésében a HFNO hatékonynak bizonyult, mivel a betegek visszajelzései és az ápolási dokumentáció alapján növelte a betegkomfortot a konvencionális oxigénterápiás eszközökkel szemben. Összehasonlítva az előző hullám adataival lecsökkentette az átlag kezelési napok számát, illetve tehermentesíteni tudta az intenzív osztályt.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136208445","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A diabetest az egyik vezető krónikus, nem fertőző betegségként és további betegségek rizikófaktoraként tartják számon a világban, amelynek kezelésében elengedhetetlen a megfelelően kialakított étrend. A cukorbetegség mellett a gastrointestinalis rendszert érintő megbetegedések közé tartozó gyulladásos bélbetegségek, továbbá a funkcionális gastrointestinalis betegségek is egyre növekvő tendenciát mutatnak. Utóbbi betegcsoport étrendi terápiájában magas orvosi evidenciával bír az ausztrál Monash Egyetem kutatócsoportja által kifejlesztett, a fermentábilis szénhidrátokat kis mennyiségben tartalmazó alacsony FODMAP étrend (low FODMAP diet), amely az irritábilis bél szindrómás betegek közül négyből háromnál, a gyulladásos bél betegek 78%-ánál hoz enyhülését a tünetekre nézve. Munkánk során, a mindennapi betegellátásban gyakran találkozunk a diabetes és a funkcionális vagy gyulladásos gastrointestinalis betegség együttes előfordulásával. E kórképek párhuzamos fennállása esetén az alacsony FODMAP étrend és a diabetes étrendi terápiájának összehangolására van szükség, ami komoly kihívás elé állítja a beteget. Írásunkban a kétféle étrend harmonizálásának kérdéseire kísérlünk meg válaszokat adni és a gyakorlati kivitelezést támogatni.
{"title":"Az alacsony FODMAP étrend adaptációja funkcionális gastrointestinalis és gyulladásos bélbetegségben szenvedő diabetesesek táplálkozásterápiájában","authors":"Brigitta Szálka, Levente Bálint","doi":"10.33616/lam.33.0267","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0267","url":null,"abstract":"A diabetest az egyik vezető krónikus, nem fertőző betegségként és további betegségek rizikófaktoraként tartják számon a világban, amelynek kezelésében elengedhetetlen a megfelelően kialakított étrend. A cukorbetegség mellett a gastrointestinalis rendszert érintő megbetegedések közé tartozó gyulladásos bélbetegségek, továbbá a funkcionális gastrointestinalis betegségek is egyre növekvő tendenciát mutatnak. Utóbbi betegcsoport étrendi terápiájában magas orvosi evidenciával bír az ausztrál Monash Egyetem kutatócsoportja által kifejlesztett, a fermentábilis szénhidrátokat kis mennyiségben tartalmazó alacsony FODMAP étrend (low FODMAP diet), amely az irritábilis bél szindrómás betegek közül négyből háromnál, a gyulladásos bél betegek 78%-ánál hoz enyhülését a tünetekre nézve. Munkánk során, a mindennapi betegellátásban gyakran találkozunk a diabetes és a funkcionális vagy gyulladásos gastrointestinalis betegség együttes előfordulásával. E kórképek párhuzamos fennállása esetén az alacsony FODMAP étrend és a diabetes étrendi terápiájának összehangolására van szükség, ami komoly kihívás elé állítja a beteget. Írásunkban a kétféle étrend harmonizálásának kérdéseire kísérlünk meg válaszokat adni és a gyakorlati kivitelezést támogatni.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458024","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
István Barna, Z. Balogh, Tennó Daiki, Eszter Halmy, Ágnes Egervári, Ede Kékes, Attila Majoros, Zoltán Zsolt Nagy, J. Németh, Gábor Szőts, Zsuzsanna Szűcs, Gergely Dankovics
A Szív- és Érrendszeri Nemzeti Program keretén belül, több szakmai szervezet összefogásával, 2010 tavaszán indult el Magyarország eddigi legnagyobb, átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amelynek keretében 2010 és 2022 között évente 140-150 helyszínen volt elérhető a mozgó szűrőállomás, ahol lehetőség nyílt az egészségesek szűrésére és a betegek állapotának ellenőrzésére.
{"title":"Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2022","authors":"István Barna, Z. Balogh, Tennó Daiki, Eszter Halmy, Ágnes Egervári, Ede Kékes, Attila Majoros, Zoltán Zsolt Nagy, J. Németh, Gábor Szőts, Zsuzsanna Szűcs, Gergely Dankovics","doi":"10.33616/lam.33.s10001","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.s10001","url":null,"abstract":"A Szív- és Érrendszeri Nemzeti Program keretén belül, több szakmai szervezet összefogásával, 2010 tavaszán indult el Magyarország eddigi legnagyobb, átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amelynek keretében 2010 és 2022 között évente 140-150 helyszínen volt elérhető a mozgó szűrőállomás, ahol lehetőség nyílt az egészségesek szűrésére és a betegek állapotának ellenőrzésére.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"282 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458195","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az atherosclerosis legfontosabb módosítható rizikófaktorai közé tartozó magas vérnyomás és a magas koleszterinszint gyakran fordulnak elő együtt. Együttes kezelésük jelentőségét húzza alá az a mendeli randomizációs vizsgálatokból származó megfigyelés, amely szerint a genetikailag 10 Hgmm-rel alacsonyabb szisztolés vérnyomás és az 1 mmol/l-rel veleszületetten alacsonyabb LDL-koleszterin-szint együttes előfordulása esetén a nagy cardiovascularis esemény élethosszig tartó előfordulási kockázata 78%-kal alacsonyabb. Az utóbbi évtizedben igen sok olyan készítmény jelent meg a terápiás palettán, amelyek három hatóanyaga között vérnyomás- és koleszterincsökkentő is van. Ezek lényegében a tágabban értelmezett polypill kategóriába tartoznak. A jól összeállított és hatékony hármas fix kombinációk elsődleges előnye a külön szedett komponensekkel szemben a szignifikánsan jobb adherencia, amely által hatékonyabban csökkentik a cardiovascularis események gyakoriságát. Az összetevők flexibilis hatóanyag-tartalmával létrehozott tablettaválaszték egyedi kezelést tesz lehetővé.
{"title":"A fix dózisú kombináció előnyei a hypertonia és a hyperlipidaemia kezelésében","authors":"László Márk","doi":"10.33616/lam.33.0139","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0139","url":null,"abstract":"Az atherosclerosis legfontosabb módosítható rizikófaktorai közé tartozó magas vérnyomás és a magas koleszterinszint gyakran fordulnak elő együtt. Együttes kezelésük jelentőségét húzza alá az a mendeli randomizációs vizsgálatokból származó megfigyelés, amely szerint a genetikailag 10 Hgmm-rel alacsonyabb szisztolés vérnyomás és az 1 mmol/l-rel veleszületetten alacsonyabb LDL-koleszterin-szint együttes előfordulása esetén a nagy cardiovascularis esemény élethosszig tartó előfordulási kockázata 78%-kal alacsonyabb. Az utóbbi évtizedben igen sok olyan készítmény jelent meg a terápiás palettán, amelyek három hatóanyaga között vérnyomás- és koleszterincsökkentő is van. Ezek lényegében a tágabban értelmezett polypill kategóriába tartoznak. A jól összeállított és hatékony hármas fix kombinációk elsődleges előnye a külön szedett komponensekkel szemben a szignifikánsan jobb adherencia, amely által hatékonyabban csökkentik a cardiovascularis események gyakoriságát. Az összetevők flexibilis hatóanyag-tartalmával létrehozott tablettaválaszték egyedi kezelést tesz lehetővé.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458236","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
HÁTTÉR ÉS CÉL – A dohányzás elleni küzdelemben kiemelten fontos teendô a leszokás támogatása. Elôzô kutatási eredmények arra utalnak, hogy a romantikus partnernek szerepe lehet a dohányzásról történô leszokásban. Tanulmányunk célja olyan módszerek feltárása a szakirodalomban, amelyek felnôttek körében a partner vélt vagy valós, dohányzással kapcsolatos normatív attitûdjét vizsgálják. MÓDSZER – PRISMA-ScR protokoll alapján, scoping review módszerrel, a PubMed, a Scopus és a Web of Science adatbázisaiban Boolean keresési stratégiával azo no - sítottunk olyan angol nyelvû közleményeket, amelyek a partner normatív attitûdjét vizsgálták a dohányzás vonatkozásában. EREDMÉNYEK – Ötvenhét közleményt azonosítottunk, amelyek közül hét került beválogatásra az elemzésekhez. A hétbôl hat vizsgálat kimenete a leszokási szándék volt; hat közlemény a Tervezett Cselekvés Elmélete modellt alkalmazta; öt vizsgálat specifikusan mérte a partner vélt normatív viselkedését, viszont egy felmérés sem kérdezett rá a partner valódi attitûdjére. KÖVETKEZTETÉSEK – Bár a leszokástámogatásban szerepe lehet a partner normatív attitûdjének, jelenleg ez nem kutatott terület az egészségpszichológiában, és az ehhez kapcsolódó társas lélektani mechanizmusok sem feltártak. A téma elméleti megalapozottsága miatt további kutatások javasolhatók.
背景与目的——支持戒烟是当务之急。先前的研究结果表明，浪漫伴侣可能在戒烟方面发挥作用。本研究的目的是探索文献中检查伴侣对成年人吸烟的感知或真实规范态度的方法。方法——在PubMed、Scopus和Web of Science数据库中，基于PRISMA ScR协议、范围界定审查方法和布尔搜索策略，调查伴侣对吸烟的规范态度。结果——确定了57份通信，其中7份被选中进行分析。一周中有六个人打算辞职；六通采用计划行动理论模式；五项研究专门测量了伴侣的假定规范行为，但没有调查询问伴侣的真实态度。结论——尽管伴侣的规范态度可能在支持戒烟方面发挥作用，但目前这还不是健康心理学的研究领域，相关的社会心理机制也尚未探索。由于课题的理论基础，可以建议进一步研究。
{"title":"A romantikus partner dohányhasználattal kapcsolatos normatív attitûdje: mit és hogyan mérünk a kutatásban? – Scoping review","authors":"Zoltán Brys, Fruzsina Albert, Melinda Pénzes","doi":"10.33616/lam.33.0173","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0173","url":null,"abstract":"HÁTTÉR ÉS CÉL – A dohányzás elleni küzdelemben kiemelten fontos teendô a leszokás támogatása. Elôzô kutatási eredmények arra utalnak, hogy a romantikus partnernek szerepe lehet a dohányzásról történô leszokásban. Tanulmányunk célja olyan módszerek feltárása a szakirodalomban, amelyek felnôttek körében a partner vélt vagy valós, dohányzással kapcsolatos normatív attitûdjét vizsgálják. MÓDSZER – PRISMA-ScR protokoll alapján, scoping review módszerrel, a PubMed, a Scopus és a Web of Science adatbázisaiban Boolean keresési stratégiával azo no - sítottunk olyan angol nyelvû közleményeket, amelyek a partner normatív attitûdjét vizsgálták a dohányzás vonatkozásában. EREDMÉNYEK – Ötvenhét közleményt azonosítottunk, amelyek közül hét került beválogatásra az elemzésekhez. A hétbôl hat vizsgálat kimenete a leszokási szándék volt; hat közlemény a Tervezett Cselekvés Elmélete modellt alkalmazta; öt vizsgálat specifikusan mérte a partner vélt normatív viselkedését, viszont egy felmérés sem kérdezett rá a partner valódi attitûdjére. KÖVETKEZTETÉSEK – Bár a leszokástámogatásban szerepe lehet a partner normatív attitûdjének, jelenleg ez nem kutatott terület az egészségpszichológiában, és az ehhez kapcsolódó társas lélektani mechanizmusok sem feltártak. A téma elméleti megalapozottsága miatt további kutatások javasolhatók.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458281","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A 2-es típusú diabetes komplex anyagcsere-betegség, amely a micro- és macrovascularis szövôdmények megelôzése és kezelése céljából szinte folyamatos, mul ti disz - ciplináris megközelítésû egészségügyi ellátást igényel. A folyamat lassítása csak költ - séghatékony, célzott szûréssel, a gondozásba vétel és a kezelés idôben való elkezdésével valósítható meg. A FINDRISC szû - rést egyértelmû költséghatékonysága és a diabetes korai felfedezésének, valamint idô - beni kezelési lehetôségének a betegek életminôségére, munkaképességére gyakorolt pozitív hatása miatt lenne hasznos az alapellátásban minél szélesebb körben, esetlegesen akár többletfinanszírozással alkalmazni.
{"title":"A praediabetes és diabetes szûrése","authors":"László Rosta","doi":"10.33616/lam.33.0189","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0189","url":null,"abstract":"A 2-es típusú diabetes komplex anyagcsere-betegség, amely a micro- és macrovascularis szövôdmények megelôzése és kezelése céljából szinte folyamatos, mul ti disz - ciplináris megközelítésû egészségügyi ellátást igényel. A folyamat lassítása csak költ - séghatékony, célzott szûréssel, a gondozásba vétel és a kezelés idôben való elkezdésével valósítható meg. A FINDRISC szû - rést egyértelmû költséghatékonysága és a diabetes korai felfedezésének, valamint idô - beni kezelési lehetôségének a betegek életminôségére, munkaképességére gyakorolt pozitív hatása miatt lenne hasznos az alapellátásban minél szélesebb körben, esetlegesen akár többletfinanszírozással alkalmazni.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458339","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A periprocedurális antikoagulálás problematikája egyre gyakoribb a mindennapi betegellátásban. Alapvető a szakterületek határain átívelő, interdiszciplináris megközelítés, a különböző szakmák bevonásával létrehozott „ antikoaguláns-team” kialakítása, melyben helye van a kardiológusnak, az aneszteziológusnak, a beavatkozást végző manuális szakembernek (sebész, traumatológus, szülész, endoszkópos orvos stb.) és még a háziorvosnak is. Egy ilyen párbeszéd sokat segíthet a betegek menedzselésében, és érdemes lenne helyi, adott kórházra vonatkozó protokollok, szakmai konszenzusok megfogalmazása. Összefoglalónk áttekintést nyújt a mérlegelés szempontjairól, az alvadásgátló megszakításának és újrakezdésének javasolt gyakorlatáról, valamint a vérzések ellátásáról is.
{"title":"A periprocedurális antikoagulálás gyakorlata – egy helyi konszenzus születése","authors":"Béla Benczúr, Gyula Rodek, János Simon","doi":"10.33616/lam.33.0405","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0405","url":null,"abstract":"A periprocedurális antikoagulálás problematikája egyre gyakoribb a mindennapi betegellátásban. Alapvető a szakterületek határain átívelő, interdiszciplináris megközelítés, a különböző szakmák bevonásával létrehozott „ antikoaguláns-team” kialakítása, melyben helye van a kardiológusnak, az aneszteziológusnak, a beavatkozást végző manuális szakembernek (sebész, traumatológus, szülész, endoszkópos orvos stb.) és még a háziorvosnak is. Egy ilyen párbeszéd sokat segíthet a betegek menedzselésében, és érdemes lenne helyi, adott kórházra vonatkozó protokollok, szakmai konszenzusok megfogalmazása. Összefoglalónk áttekintést nyújt a mérlegelés szempontjairól, az alvadásgátló megszakításának és újrakezdésének javasolt gyakorlatáról, valamint a vérzések ellátásáról is.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"68 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136206945","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A terhességi cukorbetegség az egyik leggyakoribb terhességi szövődmény, napjainkban is intenzív kutatás tárgya. Az állapot kezelése és utánkövetése az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt kapott. Mindezek ellenére viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a terhességi cukorbetegség és az ennek talaján később kialakuló 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének lehetőségeiről. A jelen összefoglaló friss szakirodalmi adatokra támaszkodva próbál rávilágítani arra, hogy a kedvezőtlen életmódbeli tényezők nagyobb szerepet játszanak a betegség kialakulásában, mint a genetikai hajlam. Az ideális testsúly elérése és fenntartása, a szervezet inzulinérzékenységének alacsony glykaemiás indexű diétával és aerob mozgással történő javítása az egészség megőrzésének a kulcsa terhességi cukorbetegségen átesett nők esetében.
{"title":"Az életmódváltás és a testsúlykontroll szerepe a terhességi cukorbetegség primer és szekunder prevenciójában","authors":"Veronika Sági","doi":"10.33616/lam.33.0027","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0027","url":null,"abstract":"A terhességi cukorbetegség az egyik leggyakoribb terhességi szövődmény, napjainkban is intenzív kutatás tárgya. Az állapot kezelése és utánkövetése az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt kapott. Mindezek ellenére viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a terhességi cukorbetegség és az ennek talaján később kialakuló 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének lehetőségeiről. A jelen összefoglaló friss szakirodalmi adatokra támaszkodva próbál rávilágítani arra, hogy a kedvezőtlen életmódbeli tényezők nagyobb szerepet játszanak a betegség kialakulásában, mint a genetikai hajlam. Az ideális testsúly elérése és fenntartása, a szervezet inzulinérzékenységének alacsony glykaemiás indexű diétával és aerob mozgással történő javítása az egészség megőrzésének a kulcsa terhességi cukorbetegségen átesett nők esetében.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69457998","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：