{"title":"A korai török–magyar nyelvi kapcsolatok újraértelmezésének szükségességéről","authors":"Klára Sándor","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.4.403","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A 11. század előtti török–magyar kapcsolatok kutatásában az elmúlt száz évben konszenzus alakult ki a turkológián belül. Ide tartozik például, hogy a szavak több hullámban, több török nyelvből kerültek a magyarba; hogy a nyelvkontaktus több száz évig tartott; hogy a szavak többsége a Kazár Birodalomban került a magyarba. A kutatásnak mindvégig kiemelt szempontja volt a korai magyar történelem rekonstrukciója. Írásomban amellett érvelek, hogy a tradicionális nyelvszemlélettel nem lehet választ adni arra, melyik nép beszélte az átadó nyelvet, s arra sem, hány török nyelvvel érintkezett a kései ősmagyar nyelv: elképzelhető, hogy csak eggyel, s ez nem illeszthető az r-török–köztörök dichotómiába; az is lehetséges, hogy a kontaktus nagyon intenzív és mindössze néhány évtizedes volt. A nyelvtörténeti folyamatok jobb megértéséhez a történeti szociolingvisztika megközelítését javaslom, úgy vélem, ennek alkalmazásával a korábban általánosan elfogadott válaszokat újra kell gondolni.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"30 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Nyelv","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.4.403","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Arts and Humanities","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A 11. század előtti török–magyar kapcsolatok kutatásában az elmúlt száz évben konszenzus alakult ki a turkológián belül. Ide tartozik például, hogy a szavak több hullámban, több török nyelvből kerültek a magyarba; hogy a nyelvkontaktus több száz évig tartott; hogy a szavak többsége a Kazár Birodalomban került a magyarba. A kutatásnak mindvégig kiemelt szempontja volt a korai magyar történelem rekonstrukciója. Írásomban amellett érvelek, hogy a tradicionális nyelvszemlélettel nem lehet választ adni arra, melyik nép beszélte az átadó nyelvet, s arra sem, hány török nyelvvel érintkezett a kései ősmagyar nyelv: elképzelhető, hogy csak eggyel, s ez nem illeszthető az r-török–köztörök dichotómiába; az is lehetséges, hogy a kontaktus nagyon intenzív és mindössze néhány évtizedes volt. A nyelvtörténeti folyamatok jobb megértéséhez a történeti szociolingvisztika megközelítését javaslom, úgy vélem, ennek alkalmazásával a korábban általánosan elfogadott válaszokat újra kell gondolni.