Pub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.230
Péter Nyiri
{"title":"A magyar nyelv hete 2024-ben","authors":"Péter Nyiri","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.230","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.230","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"54 14","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141804784","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.245
Helén Pál
A dolgozat az 1764-es madéfalvi veszedelem után felállított Bűnfenyítő Bizottság jegyzőkönyvének nyelvével foglalkozik. A magyar nyelvű jegyzőkönyv nyelvén minden bizonnyal a leíró, Michael Conrad von Heidendorf nyelvváltozata is nyomott hagyott, de a dolgozatban elsősorban a kihallgatott székelyek nyelvét tanulmányoztam. Bemutattam a Bűnfenyítő Bizottság jegyzőkönyvét, majd a kihallgatások szövegének lejegyzőjét, elsősorban magyar nyelvtudása és a lejegyzés körülményeinek szempontjából. A jegyzőkönyv szövegében helyneveket, frazeologizmusokat és megszólításformákat is megörökítettek, emellett alaki, jelentésbeli és valódi tájszavakat is. Ezek egy részét megtalálhatjuk a bukovinai székelyek nyelvét ismertető kiadványokban, de akadnak olyanok is, amelyekre csak a moldvai magyarok nyelvében találtam példát. A nyelvi adatokat hangtani, alaktani és mondattani szempontból is megvizsgáltam, és a bemutatásukhoz adatokat gyűjtöttem a bukovinai székely nyelvjárási szövegekből. Mivel a jegyzőkönyvben azt is megörökítették, hogy kitől jegyezték le az adott vallomást, és az illető mely faluból származott, ezért a nyelvi adatokat a bukovinai székelyek nyelvén kívül az adott település nyelvjárásával is össze lehet hasonlítani.
本文论述的是 1764 年马代法尔瓦灾难后成立的惩罚委员会会议记录的语言。匈牙利语版本的会议记录的语言肯定受到了记录员迈克尔-康拉德-冯-海登多夫（Michael Conrad von Heidendorf）的语言的影响，但在本论文中，我主要研究的是接受审讯的塞克尔人的语言。我主要从惩罚委员会和审讯记录员对匈牙利语的了解以及他在何种情况下写下这些记录的角度来介绍这些记录。记录文本包括地名、用语和称呼形式，以及正式方言、语义方言和实际方言。其中一些可以在有关布科维纳塞族语言的出版物中找到，但也有一些例子是我只在摩尔达维亚匈牙利语中找到的。我从语音、字母和句法的角度对语言数据进行了研究，并从苏科维纳塞克勒方言文本中收集了数据进行表述。由于记录还显示了证词的记录人和来自哪个村庄，因此，除了布科维纳塞克勒人的语言外，还可以将语言数据与相关村庄的方言进行比较。
{"title":"Nyelvi adatok a madéfalvi veszedelem után megszervezett Bűnfenyítő Bizottság tanúkihallgatási jegyzőkönyvéből","authors":"Helén Pál","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.245","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.245","url":null,"abstract":"A dolgozat az 1764-es madéfalvi veszedelem után felállított Bűnfenyítő Bizottság jegyzőkönyvének nyelvével foglalkozik. A magyar nyelvű jegyzőkönyv nyelvén minden bizonnyal a leíró, Michael Conrad von Heidendorf nyelvváltozata is nyomott hagyott, de a dolgozatban elsősorban a kihallgatott székelyek nyelvét tanulmányoztam. Bemutattam a Bűnfenyítő Bizottság jegyzőkönyvét, majd a kihallgatások szövegének lejegyzőjét, elsősorban magyar nyelvtudása és a lejegyzés körülményeinek szempontjából. A jegyzőkönyv szövegében helyneveket, frazeologizmusokat és megszólításformákat is megörökítettek, emellett alaki, jelentésbeli és valódi tájszavakat is. Ezek egy részét megtalálhatjuk a bukovinai székelyek nyelvét ismertető kiadványokban, de akadnak olyanok is, amelyekre csak a moldvai magyarok nyelvében találtam példát. A nyelvi adatokat hangtani, alaktani és mondattani szempontból is megvizsgáltam, és a bemutatásukhoz adatokat gyűjtöttem a bukovinai székely nyelvjárási szövegekből. Mivel a jegyzőkönyvben azt is megörökítették, hogy kitől jegyezték le az adott vallomást, és az illető mely faluból származott, ezért a nyelvi adatokat a bukovinai székelyek nyelvén kívül az adott település nyelvjárásával is össze lehet hasonlítani.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"48 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141805566","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.232
Mária Ladányi, A. Zoltán
{"title":"Péter Mihály (1928–2024)","authors":"Mária Ladányi, A. Zoltán","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.232","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.232","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"57 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141805917","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.210
Enikő Gréczi-Zsoldos
{"title":"Hajba Renáta – Tóth Péter (szerk.): Fél évszázad a magyar nyelv szolgálatában. 50 éves az ELTE szombathelyi Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Savaria University Press, Szombathely, 2023. 195.","authors":"Enikő Gréczi-Zsoldos","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.210","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.210","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"59 19","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141805860","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.203
Erzsébet Bárány, V. Gazdag
A kölcsönszavak fonetikai változásainak a tanulmányozása fontos szegmensét képezi a kontaktusnyelvészetnek. Különösen nagy jelentősége van a hangtani kérdések tanulmányozásának azokban az esetekben, amikor egymással rokonságot nem mutató nyelvek közötti kapcsolatról, s az e kapcsolatok nyomán meghonosodott kölcsönszavakról kívánunk szót ejteni. Ilyen jellegű kapcsolatról kell beszélnünk a szláv nyelvcsaládba tartozó ukrán/orosz és a finnugor nyelvcsaládba tartozó magyar nyelv esetében is. Az ukrán, az orosz és a magyar nyelv hangrendszeri eltérései kiváló lehetőséget adnak arra, hogy a kölcsönszavak meghonosodásuk során jellegzetes hangtani módosulásokon menjenek keresztül, legyen szó akár az ukránban és az oroszban meghonosodott hungarizmusokról, akár a magyar nyelvbe átkerült ukrán és orosz lexikai elemekről. Jelen munkában a kárpátaljai és más nyugat-ukrajnai ukrán nyelvű szépirodalmi művekben előforduló magyar kölcsönszavak, illetve a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban meghonosodott orosz és ukrán kölcsönszavak meghonosodása során végbemenő hangtani változások főbb sajátosságait próbáljuk meg vázlatosan összefoglalni.
{"title":"A másodnyelvi kölcsönszavak fonetikai adaptációja a kárpátaljai magyar és ukrán nyelvváltozatokban","authors":"Erzsébet Bárány, V. Gazdag","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.203","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.203","url":null,"abstract":"A kölcsönszavak fonetikai változásainak a tanulmányozása fontos szegmensét képezi a kontaktusnyelvészetnek. Különösen nagy jelentősége van a hangtani kérdések tanulmányozásának azokban az esetekben, amikor egymással rokonságot nem mutató nyelvek közötti kapcsolatról, s az e kapcsolatok nyomán meghonosodott kölcsönszavakról kívánunk szót ejteni. Ilyen jellegű kapcsolatról kell beszélnünk a szláv nyelvcsaládba tartozó ukrán/orosz és a finnugor nyelvcsaládba tartozó magyar nyelv esetében is. Az ukrán, az orosz és a magyar nyelv hangrendszeri eltérései kiváló lehetőséget adnak arra, hogy a kölcsönszavak meghonosodásuk során jellegzetes hangtani módosulásokon menjenek keresztül, legyen szó akár az ukránban és az oroszban meghonosodott hungarizmusokról, akár a magyar nyelvbe átkerült ukrán és orosz lexikai elemekről. Jelen munkában a kárpátaljai és más nyugat-ukrajnai ukrán nyelvű szépirodalmi művekben előforduló magyar kölcsönszavak, illetve a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban meghonosodott orosz és ukrán kölcsönszavak meghonosodása során végbemenő hangtani változások főbb sajátosságait próbáljuk meg vázlatosan összefoglalni.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"55 39","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141804987","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.150
Regina Mezőlaki, Lívia Ivaskó
A faux pas (Stone et al. 1998; Varga et al. 2008; Gál 2016) kellemetlen következményekkel járó társalgási baklövés, amit a kommunikátor hamis vélekedése alapján, sértő szándék nélkül követ el. A baklövés elkövetésének a felismerése összetett kognitív folyamatokat igényel, így mind maga a nyelvi jelenség, mind pedig annak megértése izgalmas kutatási területet biztosít a pszichológia és a pragmatika határterületeinek. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy mit adhat ezen kérdéskör megvizsgálásához a szocio- és kognitív pragmatika eszköztára. Az empirikus adatokon végzett elemzés során a homlokzat, homlokzatóvás (Goffman [1955] 2008), a racionalitási és interperszonális elvek (Nemesi 2016) és a relevanciaelméleti keret (Sperber–Wilson [1986] 1995; Ivaskó 2000; 2005) fogalomkészleteivel dolgoztunk. Kutatásunk eredménye alapján elmondható, hogy a szocio- és kognitív pragmatikai szempontú vizsgálódások segítik a faux pas ernyőfogalomhoz kapcsolódó nyelvi jelenségek differenciálását, illetve a faux pas jelenség felismerésének és értelmezésének hátterében álló következtetési és metapragmatikai folyamatok alaposabb megismerését.
{"title":"A faux pas (társalgási baklövés) jelenség pragmatikai értelmezési és felismerési lehetőségei az explicit nyelvi megformálás függvényében","authors":"Regina Mezőlaki, Lívia Ivaskó","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.150","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.150","url":null,"abstract":"A faux pas (Stone et al. 1998; Varga et al. 2008; Gál 2016) kellemetlen következményekkel járó társalgási baklövés, amit a kommunikátor hamis vélekedése alapján, sértő szándék nélkül követ el. A baklövés elkövetésének a felismerése összetett kognitív folyamatokat igényel, így mind maga a nyelvi jelenség, mind pedig annak megértése izgalmas kutatási területet biztosít a pszichológia és a pragmatika határterületeinek. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy mit adhat ezen kérdéskör megvizsgálásához a szocio- és kognitív pragmatika eszköztára. Az empirikus adatokon végzett elemzés során a homlokzat, homlokzatóvás (Goffman [1955] 2008), a racionalitási és interperszonális elvek (Nemesi 2016) és a relevanciaelméleti keret (Sperber–Wilson [1986] 1995; Ivaskó 2000; 2005) fogalomkészleteivel dolgoztunk. Kutatásunk eredménye alapján elmondható, hogy a szocio- és kognitív pragmatikai szempontú vizsgálódások segítik a faux pas ernyőfogalomhoz kapcsolódó nyelvi jelenségek differenciálását, illetve a faux pas jelenség felismerésének és értelmezésének hátterében álló következtetési és metapragmatikai folyamatok alaposabb megismerését.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"25 18","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141802950","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.129
Tamás Lózsi
A tanulmány a Széchenyi–Kossuth-vita első szakaszának érvelését vizsgálja. A vizsgálat módszere a retorikai elemzés, ehhez kapcsolódnak a tanulmány hipotézisei is: 1. a retorikai elemzés alkalmas a vita vizsgálatára, mert 2. a Széchenyi‒Kossuth-vita valójában retorikai esemény volt. A retorikai szituáció és a vita szerkezetének feltárása során az egész vita a vizsgálat tárgya, de az érvelés részletes elemzése, valamint a stílussal és az előadásmóddal kapcsolatos megjegyzések csak a vita első szakaszát jelentő két könyvre vonatkoznak. Az elemzés figyelembe veszi a klasszikus retorika mellett a 20. századi új retorikát és a modern érveléselméleteket is.
{"title":"Érvelés a Széchenyi–Kossuth-vita első szakaszában","authors":"Tamás Lózsi","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.129","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.129","url":null,"abstract":"A tanulmány a Széchenyi–Kossuth-vita első szakaszának érvelését vizsgálja. A vizsgálat módszere a retorikai elemzés, ehhez kapcsolódnak a tanulmány hipotézisei is: 1. a retorikai elemzés alkalmas a vita vizsgálatára, mert 2. a Széchenyi‒Kossuth-vita valójában retorikai esemény volt. A retorikai szituáció és a vita szerkezetének feltárása során az egész vita a vizsgálat tárgya, de az érvelés részletes elemzése, valamint a stílussal és az előadásmóddal kapcsolatos megjegyzések csak a vita első szakaszát jelentő két könyvre vonatkoznak. Az elemzés figyelembe veszi a klasszikus retorika mellett a 20. századi új retorikát és a modern érveléselméleteket is.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"16 23","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141802878","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：