{"title":"Budapest - versenyképesség és oktatás","authors":"Pál Gervai, László Trautmann, Cecília Vida","doi":"10.14267/vilpol2024.01.07","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A 21. század második negyedében egyértelműen érzékelhető a globalizáció új korszaka, amit tudásalapú társadalomnak és gazdaságnak is neveznek. A tudásalapú társadalom a globalizáció formációelméletének egyik alapvető meghatározása több más tényező mellett. A tudás az alapvető és egyetemes emberi értékek, a biztonság, a szabadság, a demokrácia és a jólét alkalmazása. Az alkalmazás folyamata egyben a kultúra megőrzése, létrehozása és kiterjesztése. Amikor Budapest jövőjét vizsgáljuk, akkor kutatásunk tárgya az, hogy Budapest hogyan tud felzárkózni ehhez az új korszakhoz. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy Budapest fejlődése kulturális hatásának megerősítését jelenti, a tudás és a kultúra létrehozását és kiterjesztését. Budapest, ahogy minden főváros, közvetlenül kapcsolódik a globalizációhoz és ebből fakad az a felelősség, hogy azt közvetítse az ország egésze felé. A rossz, hamis dichotómia ország és főváros, kozmopolitizmus és provincializmus között csak úgy haladható meg, ha Budapest integrálja tudás és kultúra szempontjából az összes hazai teljesítményt, és ha erőteljesebben vesz részt a globális normák közvetítésében minden terület, tájegység felé. A rendszerváltás környékén megfogalmazott jelszó, „világvárost építünk” ezért igaz ma is, de világvárossá csak akkor válhat, ha harmónia jön létre a globalizáció, az ország és a fővárosa között. Magyarország világháború és Trianon utáni helyzete miatt élesebben vetődött fel a főváros és a vidék viszonya.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":" 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.07","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A 21. század második negyedében egyértelműen érzékelhető a globalizáció új korszaka, amit tudásalapú társadalomnak és gazdaságnak is neveznek. A tudásalapú társadalom a globalizáció formációelméletének egyik alapvető meghatározása több más tényező mellett. A tudás az alapvető és egyetemes emberi értékek, a biztonság, a szabadság, a demokrácia és a jólét alkalmazása. Az alkalmazás folyamata egyben a kultúra megőrzése, létrehozása és kiterjesztése. Amikor Budapest jövőjét vizsgáljuk, akkor kutatásunk tárgya az, hogy Budapest hogyan tud felzárkózni ehhez az új korszakhoz. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy Budapest fejlődése kulturális hatásának megerősítését jelenti, a tudás és a kultúra létrehozását és kiterjesztését. Budapest, ahogy minden főváros, közvetlenül kapcsolódik a globalizációhoz és ebből fakad az a felelősség, hogy azt közvetítse az ország egésze felé. A rossz, hamis dichotómia ország és főváros, kozmopolitizmus és provincializmus között csak úgy haladható meg, ha Budapest integrálja tudás és kultúra szempontjából az összes hazai teljesítményt, és ha erőteljesebben vesz részt a globális normák közvetítésében minden terület, tájegység felé. A rendszerváltás környékén megfogalmazott jelszó, „világvárost építünk” ezért igaz ma is, de világvárossá csak akkor válhat, ha harmónia jön létre a globalizáció, az ország és a fővárosa között. Magyarország világháború és Trianon utáni helyzete miatt élesebben vetődött fel a főváros és a vidék viszonya.