Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.02
Cecília Vida
Alábbiakban közöljük a V4 országcsoport létrejöttét deklaráló nyilatkozatot, majd néhány statisztikai adatot a V4 országokról. Az adatok forrása minden esetben az Eurostat.
{"title":"Fókuszban a V4","authors":"Cecília Vida","doi":"10.14267/vilpol2024.02.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.02","url":null,"abstract":"Alábbiakban közöljük a V4 országcsoport létrejöttét deklaráló nyilatkozatot, majd néhány statisztikai adatot a V4 országokról. Az adatok forrása minden esetben az Eurostat.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"8 19","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140674035","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.06
J. Veress
A gazdaságpolitika oktatásának térvesztése szembetűnő. Kötelező stúdiumként alig néhány képzési helyen maradt meg a gazdasági és kereskedelmi felsőoktatásban. A tárgy ismeretkörének komplex volta, pontosabban a vonatkozó tananyag ismerete nagymértékben segíthetné a közgazdász hallgatók értelmiséggé válását. A magyar gazdasági tárgyú belpolitikai viták többsége az egyes gazdaságpolitikai iskolák, modellek meg nem értéséből fakad. Politikai preferenciájuktól függetlenül a gazdaságpolitikailag képzett hallgatók sokkal jobban el tudnak igazodni a világpolitika mindennapjaiban, mint a többiek. A gazdaságpolitika oktatási súlyának növekedését több tényező akadályozza.
{"title":"A gazdaságpolitika oktatásának elsorvadásáról – Mit tehetünk?","authors":"J. Veress","doi":"10.14267/vilpol2024.02.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.06","url":null,"abstract":"A gazdaságpolitika oktatásának térvesztése szembetűnő. Kötelező stúdiumként alig néhány képzési helyen maradt meg a gazdasági és kereskedelmi felsőoktatásban. A tárgy ismeretkörének komplex volta, pontosabban a vonatkozó tananyag ismerete nagymértékben segíthetné a közgazdász hallgatók értelmiséggé válását. A magyar gazdasági tárgyú belpolitikai viták többsége az egyes gazdaságpolitikai iskolák, modellek meg nem értéséből fakad. Politikai preferenciájuktól függetlenül a gazdaságpolitikailag képzett hallgatók sokkal jobban el tudnak igazodni a világpolitika mindennapjaiban, mint a többiek. A gazdaságpolitika oktatási súlyának növekedését több tényező akadályozza.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"53 20","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140675774","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.08
T. Csontos
A II. világháború és a hadi-ipari komplexum Korábbi írásunkban célként tűztük ki a klasszikusok újraértelmezését, hogy napjaink hadiiparral kapcsolatos vitáiba régi-új politikai gazdaságtani nézőpontokat tudjunk integrálni. Jelen cikkben ezt folytatjuk tovább és ismertetjük az amerikai intézményi gazdaságtani iskola további fontos nézeteit a hadseregről és a háborúról.
{"title":"A hadsereg és a háború az amerikai intézményi gazdaságtan szemszögéből – 2. rész","authors":"T. Csontos","doi":"10.14267/vilpol2024.02.08","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.08","url":null,"abstract":"A II. világháború és a hadi-ipari komplexum Korábbi írásunkban célként tűztük ki a klasszikusok újraértelmezését, hogy napjaink hadiiparral kapcsolatos vitáiba régi-új politikai gazdaságtani nézőpontokat tudjunk integrálni. Jelen cikkben ezt folytatjuk tovább és ismertetjük az amerikai intézményi gazdaságtani iskola további fontos nézeteit a hadseregről és a háborúról.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"36 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140672974","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.05
Pál Gervai, Cecília Vida, László Trautmann
A 21. század második negyedében egyértelműen érzékelhető a globalizáció új korszaka, amit tudásalapú gazdaságnak is neveznek. A tudás az alapvető és egyetemes emberi értékek, a biztonság, a szabadság, a demokrácia és a jólét alkalmazása. Az alkalmazás folyamata egyben a kultúra megőrzése, létrehozása és kiterjesztése. Amikor Budapest jövőjét vizsgáljuk, akkor kutatásunk tárgya az, hogy Budapest hogyan tud felzárkózni ehhez az új korszakhoz. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy Budapest fejlődése kulturális hatásának megerősítését jelenti, a tudás és a kultúra létrehozását és kiterjesztését. Budapest, ahogy minden főváros, közvetlenül kapcsolódik a globalizációhoz és ebből fakad az a felelősség, hogy azt közvetítse az ország egésze felé. A rossz, hamis dichotómia ország és főváros, kozmopolitizmus és provincializmus között csak úgy haladható meg, ha Budapest integrálja tudás és kultúra szempontjából az összes hazai teljesítményt, és ha erőteljesebben vesz részt a globális normák közvetítésében minden terület, tájegység felé. A rendszerváltás környékén megfogalmazott jelszó, „világvárost építünk” ezért igaz ma is, de Budapest világvárossá csak akkor válhat, ha harmónia jön létre a globalizáció, az ország és a fővárosa között.
{"title":"Versenyképesség és oktatás","authors":"Pál Gervai, Cecília Vida, László Trautmann","doi":"10.14267/vilpol2024.02.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.05","url":null,"abstract":"A 21. század második negyedében egyértelműen érzékelhető a globalizáció új korszaka, amit tudásalapú gazdaságnak is neveznek. A tudás az alapvető és egyetemes emberi értékek, a biztonság, a szabadság, a demokrácia és a jólét alkalmazása. Az alkalmazás folyamata egyben a kultúra megőrzése, létrehozása és kiterjesztése. Amikor Budapest jövőjét vizsgáljuk, akkor kutatásunk tárgya az, hogy Budapest hogyan tud felzárkózni ehhez az új korszakhoz. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy Budapest fejlődése kulturális hatásának megerősítését jelenti, a tudás és a kultúra létrehozását és kiterjesztését. Budapest, ahogy minden főváros, közvetlenül kapcsolódik a globalizációhoz és ebből fakad az a felelősség, hogy azt közvetítse az ország egésze felé. A rossz, hamis dichotómia ország és főváros, kozmopolitizmus és provincializmus között csak úgy haladható meg, ha Budapest integrálja tudás és kultúra szempontjából az összes hazai teljesítményt, és ha erőteljesebben vesz részt a globális normák közvetítésében minden terület, tájegység felé. A rendszerváltás környékén megfogalmazott jelszó, „világvárost építünk” ezért igaz ma is, de Budapest világvárossá csak akkor válhat, ha harmónia jön létre a globalizáció, az ország és a fővárosa között.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"40 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140676005","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.15
Clara Fernandez Saralegui
Az év elejétől kezdve a gazdák Európa-szerte kifejezték ellenérzésüket az Európai Unió (EU) és a dél-amerikai Mercosur kereskedelmi tömb között tervezett kereskedelmi megállapodással szemben. A megállapodás, amelynek célja az exportvámok csökkentése és a kereskedelem ösztönzése, vitát váltott ki a mezőgazdasági szabványokra és az európai piacra gyakorolt hatásáról.
{"title":"Az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás nehézségekbe ütközik az európai mezőgazdasági termelők részéről","authors":"Clara Fernandez Saralegui","doi":"10.14267/vilpol2024.02.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.15","url":null,"abstract":"Az év elejétől kezdve a gazdák Európa-szerte kifejezték ellenérzésüket az Európai Unió (EU) és a dél-amerikai Mercosur kereskedelmi tömb között tervezett kereskedelmi megállapodással szemben. A megállapodás, amelynek célja az exportvámok csökkentése és a kereskedelem ösztönzése, vitát váltott ki a mezőgazdasági szabványokra és az európai piacra gyakorolt hatásáról.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"35 14","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140673113","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.04
A. Kovács
A vagyoni szemlélet elméletileg megalapozott, empirikusan kutatható keretrendszert kínál a társadalmi-gazdasági rendszer fenntarthatóságának vizsgálatához. Definíció szerint a fenntarthatóság kritériuma, hogy a vagyonelemek összessége nem csökken. A Világbank Vagyoni Számlák adatbázisa 146 ország vagyoni adatait tartalmazza az 1995-2018 közötti időszakra, ami lehetőséget nyújt az egyes országok idősoros, ill. összehasonlító elemzésére. A tényleges megtakarítás szintén vagyoni szemléletű fenntarthatósági mutató, mert figyelembe veszi a vagyonelemekben történő változást. A vagyoni szemlélet alkalmas GDP-t kiegészítő eszközrendszert kínál a fenntarthatóság elemzésére.
{"title":"Jól mérjük a növekedést és a fenntarthatóságot?","authors":"A. Kovács","doi":"10.14267/vilpol2024.02.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.04","url":null,"abstract":"A vagyoni szemlélet elméletileg megalapozott, empirikusan kutatható keretrendszert kínál a társadalmi-gazdasági rendszer fenntarthatóságának vizsgálatához. Definíció szerint a fenntarthatóság kritériuma, hogy a vagyonelemek összessége nem csökken. A Világbank Vagyoni Számlák adatbázisa 146 ország vagyoni adatait tartalmazza az 1995-2018 közötti időszakra, ami lehetőséget nyújt az egyes országok idősoros, ill. összehasonlító elemzésére. A tényleges megtakarítás szintén vagyoni szemléletű fenntarthatósági mutató, mert figyelembe veszi a vagyonelemekben történő változást. A vagyoni szemlélet alkalmas GDP-t kiegészítő eszközrendszert kínál a fenntarthatóság elemzésére.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"37 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140673226","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.01
Világpolitika és közgazdaságtan, Annamária Artner, Gracjan Cimek, Dragana Mitrovic, Bruno Drweski
Az iparpolitika formálásában és az ezt megalapozó elméleti megközelítésekben a neoliberális gondolkodásmód egyre inkább háttérbe kerül, miközben a közép-európai országok fontos, az iparpolitikát és a hosszú távú gazdaságpolitikát érintő fordulat előtt állnak. Hozzájárulva a globális folyamatok és benne régiónk, a V4, a Baltikum és a Nyugat-Balkán térségében zajló folyamatok feltárásához, valamint a jelenlegi kihívásoknak megfelelő elméleti háttér bemutatásához, a Köz-Gazdaság Folyóirat 2023 novemberében egy iparpolitikai kerekasztal-beszélgetést rendezett a közép-európai régió neves szakértőivel. Az alábbi írás ennek a beszélgetésnek az egyszerűsített leiratát tartalmazza.
{"title":"Iparpolitika Közép-Európában – geopolitikai lehetőségek a rendszerváltozás tanulságainak tükrében – Kerekasztal-beszélgetés Artner Annamária professzorral, Gracjan Cimek professzorral, Dragana Mitrovic professzorral, Bruno Drweski professzorral és Kovács Eszterrel","authors":"Világpolitika és közgazdaságtan, Annamária Artner, Gracjan Cimek, Dragana Mitrovic, Bruno Drweski","doi":"10.14267/vilpol2024.02.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.01","url":null,"abstract":"Az iparpolitika formálásában és az ezt megalapozó elméleti megközelítésekben a neoliberális gondolkodásmód egyre inkább háttérbe kerül, miközben a közép-európai országok fontos, az iparpolitikát és a hosszú távú gazdaságpolitikát érintő fordulat előtt állnak. Hozzájárulva a globális folyamatok és benne régiónk, a V4, a Baltikum és a Nyugat-Balkán térségében zajló folyamatok feltárásához, valamint a jelenlegi kihívásoknak megfelelő elméleti háttér bemutatásához, a Köz-Gazdaság Folyóirat 2023 novemberében egy iparpolitikai kerekasztal-beszélgetést rendezett a közép-európai régió neves szakértőivel. Az alábbi írás ennek a beszélgetésnek az egyszerűsített leiratát tartalmazza.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"19 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140677777","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.14
Clara Fernandez Saralegui
Számos kutatást végeztek, végeznek a Los Cedros biológiai rezervátumban, amely Ecuador északnyugati részén, Imbabura tartományban található. A rezervátum 1000 és 2700 méter közötti magasságban fekszik, négy folyó szeli át.
{"title":"A gombák joga az ökoszisztéma védelme","authors":"Clara Fernandez Saralegui","doi":"10.14267/vilpol2024.02.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.14","url":null,"abstract":"Számos kutatást végeztek, végeznek a Los Cedros biológiai rezervátumban, amely Ecuador északnyugati részén, Imbabura tartományban található. A rezervátum 1000 és 2700 méter közötti magasságban fekszik, négy folyó szeli át.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"01 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140676441","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.07
Samu Tósoki
Jelen tanulmány az ipari forradalmakban megjelenő új termelési folyamatok jelentette foglalkoztatottsági kihívásokat és Keynes 15 óráig csökkenő munkaidőről alkotott koncepcióját bemutatva járja körül az új technológiák gazdaságban megjelenő társadalmi kihívásait, majd összeveti azt Autor (2015) kilátásaival. A technológiával kapcsolatos társadalmi alkalmazkodóképességet bemutatva azt állítja, hogy globális szinten a társadalom elmarad a technológia diktálta ütemtől. A szöveg második részében kiemeli Kínát, mint az egyik olyan meghatározó gazdaságpolitikai kísérletet, ahol a szerzők szerint a társadalmi alkalmazkodóképesség hatékonyabban tartja az ütemet a technológia gyorsulásával mint más országokban. A vállalati irányításon belüli pártállami kötöttség Kínában képes volt olyan gazdaságirányítási kultúrát létrehozni, ami reziliens a belső vállalati válságokra, továbbá rugalmas az exogén kihívásokkal szemben is (Heilmann & Perry, 2011). A dolgozat egyik fő állítása, hogy ez az adaptivitási kapacitás az egyik olyan kulcseleme a kínai gazdaságnak, ami alkalmas volt fenntartani egy szocialista jelleget viselő gazdasági berendezkedést azután is, hogy a hasonló ideológiai berendezkedésű országok a 20. század végére kudarcot vallottak. Kína autonóm technológiai politikával képes volt olyan magas hozzáadott értékű termelési kapacitások kiépítésére, amelyek a globális ellátási láncokban elfoglalt helyét megemelték, illetve domináns pozíciókat szerzett regionális szinten valamint a fejlődő országok hálózatában.
{"title":"Kína digitális gazdasága globális viszonylatban és a mesterséges intelligencia alkalmazása a társadalom-menedzsment területén","authors":"Samu Tósoki","doi":"10.14267/vilpol2024.02.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.07","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány az ipari forradalmakban megjelenő új termelési folyamatok jelentette foglalkoztatottsági kihívásokat és Keynes 15 óráig csökkenő munkaidőről alkotott koncepcióját bemutatva járja körül az új technológiák gazdaságban megjelenő társadalmi kihívásait, majd összeveti azt Autor (2015) kilátásaival. A technológiával kapcsolatos társadalmi alkalmazkodóképességet bemutatva azt állítja, hogy globális szinten a társadalom elmarad a technológia diktálta ütemtől. A szöveg második részében kiemeli Kínát, mint az egyik olyan meghatározó gazdaságpolitikai kísérletet, ahol a szerzők szerint a társadalmi alkalmazkodóképesség hatékonyabban tartja az ütemet a technológia gyorsulásával mint más országokban. A vállalati irányításon belüli pártállami kötöttség Kínában képes volt olyan gazdaságirányítási kultúrát létrehozni, ami reziliens a belső vállalati válságokra, továbbá rugalmas az exogén kihívásokkal szemben is (Heilmann & Perry, 2011). A dolgozat egyik fő állítása, hogy ez az adaptivitási kapacitás az egyik olyan kulcseleme a kínai gazdaságnak, ami alkalmas volt fenntartani egy szocialista jelleget viselő gazdasági berendezkedést azután is, hogy a hasonló ideológiai berendezkedésű országok a 20. század végére kudarcot vallottak. Kína autonóm technológiai politikával képes volt olyan magas hozzáadott értékű termelési kapacitások kiépítésére, amelyek a globális ellátási láncokban elfoglalt helyét megemelték, illetve domináns pozíciókat szerzett regionális szinten valamint a fejlődő országok hálózatában.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"78 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140675310","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.16
Dorottya Szabó
A 2024-es év a növekedés (erősítésének) éve lesz, mondják. Az előrejelzések megerősítik ezt, az IMF például 3,1%-os, a GKI 2-2,5%-os, az Európai Bizottság 2,4%-os reál GDP növekedést prognosztizál, míg a hivatalos kormánykommunikáció kicsit optimistább narratívát alkalmazva 3-4%-os várható növekedésről beszél. A gazdaságpolitikusok és az elemzők körében konszenzusos véleménynek mondható, hogy a növekedés egyik legfontosabb feltétele a fogyasztói bizalom helyreállítása lesz az előttünk álló évben, amely bár a GKI januári adatai szerint közel kétéves csúcsra emelkedett, továbbra is alacsony szinten áll.
{"title":"A fogyasztói bizalom és a társadalmi-gazdasági rendszerbe vetett bizalom összefügg","authors":"Dorottya Szabó","doi":"10.14267/vilpol2024.02.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.16","url":null,"abstract":"A 2024-es év a növekedés (erősítésének) éve lesz, mondják. Az előrejelzések megerősítik ezt, az IMF például 3,1%-os, a GKI 2-2,5%-os, az Európai Bizottság 2,4%-os reál GDP növekedést prognosztizál, míg a hivatalos kormánykommunikáció kicsit optimistább narratívát alkalmazva 3-4%-os várható növekedésről beszél. A gazdaságpolitikusok és az elemzők körében konszenzusos véleménynek mondható, hogy a növekedés egyik legfontosabb feltétele a fogyasztói bizalom helyreállítása lesz az előttünk álló évben, amely bár a GKI januári adatai szerint közel kétéves csúcsra emelkedett, továbbra is alacsony szinten áll.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"26 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140677764","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：