Parodontális vertikális csontdefektusok gyógyulásának hosszú távú kiértékelése PRG- vagy EMD-vel történt kezelést követően

Abstract

A retrospektív esetsorozat célja intraosszeális csontdefektusok gyógyulásának hosszú távú klinikai értékelése autológ vérlemezkében gazdag készítménnyel (Platelet-Rich Gel, PRG) vagy zománc-mátrix derivátummal (Enamel Matrix Derivatives, EMD) történt kezelést követően.A vizsgálatban 24 intraosszeális defektussal rendelkező, nem dohányzó, krónikus parodontitisben szenvedő páciens vett részt. A négy bemutatott eset ezen kontrollált klinikai vizsgálat résztvevője, akiknél 1, 3, illetve 7 évvel a műtétet követően történt kiértékelés a következő paraméterek rögzítésével: szondázási mélység (PD – probing depth), illetve klinikai tapadási szint (CAL – clinical attachment level). Teljes vastagságú lebenyek képzését követően a defektus kürettálása, illetve gyökérsimítás történt. Vérlemezkében gazdag plazma (PRP) preparálása után, Ca-glükonát és friss vénás vér hozzáadásával vérlemezkében gazdag plazma gél (PRG) készült. A parodontális vertikális defektusok ellátását PRG(n = 2) vagy EMD (n = 2) applikációját követően sebzárás követte.Egy évvel a műtét után mindkét kezelési módszer szignifikáns szondázási mélység (PD) csökkenést és klinikai tapadási nívó (CAL) növekedést eredményezett, és ezek az eredmények 3, illetve 7 év után is kedvezőek maradtak. Bemutatott eseteinknél, úgy a PRG-, mint az EMD-kezelés megbízható hosszú távú klinikai eredményeket mutatott.