Az afrikai latinság és a vetus Afra

Q3 Arts and Humanities Antik Tanulmanyok Pub Date : 2022-05-10 DOI:10.1556/092.2022.00002
Dóra Bohacsek
{"title":"Az afrikai latinság és a vetus Afra","authors":"Dóra Bohacsek","doi":"10.1556/092.2022.00002","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az észak-afrikai latin szerzők sajátos írásmódjára vonatkozó megjegyzéseket már késő ókori grammatikusoknál is olvashatunk, az afrikai latinság kérdése pedig hosszú múltra és változatos tudománytörténetre tekinthet vissza. Sokszor maguk a szerzők - így Apuleius, Szent Ágoston - térnek ki afrikai származásukra, többnyelvűségükre, sok esetben mentegetőzve az őket ért vádak miatt, melyek az általuk használt latin sajátosságaira vonatkoztak. Élt tehát egyfajta elképzelés a köztudatban az ókortól kezdve, miszerint az észak-afrikai területeken beszélt és használt latin nyelv bizonyos sajátosságokkal rendelkezik. Természetesen a kiejtés és a beszéd tekintetében nincsenek ellenőrző eszközeink, azonban ezek lenyomatain, az afrikai területekről származó szövegeken tetten érhetjük és vizsgálatuk révén közelebb kerülhetünk az afrikai latin nyelv esetleges jellegzetességeihez. A korai keresztény szövegek egyik legfontosabb emléke az úgynevezett Codex Bobbiensisben hagyományozódott, amely amellett, hogy a legrégebbi fennmaradt, a Kr. u. IV. századból származó latin evangéliumfordítás, a Vetus Latina szöveghagyomány afrikai (vetus Afra) tradíciójának fő képviselője is egyben. Jelen tanulmányban annak megállapítására teszek kísérletet, hogy a kódex szövegében esetleg kimutathatók-e olyan (nyelvi) jelenségek, amelyek az eddig - elsősorban az afrikai feliratos anyag elemzéséből - kirajzolódott nyelvi képünk, elképzelésünk alapján valóban afrikai sajátosságnak, africanismusnak tekinthetők.Comments on the unique writing style of the North-African Latin writers can already be found in the ancient grammarians’ texts. The question of the African Latin language has been around for long and it also has a diverse scientific history. It was often the authors themselves - Apuleius or St. Augustine - who commented on their African ancestry, their multilingualism, and their own use of Latin. They often tried to excuse themselves for the accusations, which their (incorrect?) language use attracted. There was - already in Antiquity - a notion, that both the written and the spoken Latin of North Africa had some unique features, which set them apart from the language used in Rome. Obviously, we do not have any instruments to experience pronunciation and spoken language in antiquity, but through the study of texts written in the region, we can get a closer look on the specific features of Latin used in the region. One of the most important early Christian texts, which has been preserved in the so-called Codex Bob- biensis is a fourth century Latin translation of the gospel. This text is also the main representative of the african (vetus Afra) version of the Vetus Latina. In this article I am trying to investigate this text, to see if there are any linguistic features, which can be (based on the already existing notions we have of the language from studying the inscriptions of the region) called specifically african features („africanismus”).","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-05-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Antik Tanulmanyok","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00002","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"Arts and Humanities","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0

Abstract

Az észak-afrikai latin szerzők sajátos írásmódjára vonatkozó megjegyzéseket már késő ókori grammatikusoknál is olvashatunk, az afrikai latinság kérdése pedig hosszú múltra és változatos tudománytörténetre tekinthet vissza. Sokszor maguk a szerzők - így Apuleius, Szent Ágoston - térnek ki afrikai származásukra, többnyelvűségükre, sok esetben mentegetőzve az őket ért vádak miatt, melyek az általuk használt latin sajátosságaira vonatkoztak. Élt tehát egyfajta elképzelés a köztudatban az ókortól kezdve, miszerint az észak-afrikai területeken beszélt és használt latin nyelv bizonyos sajátosságokkal rendelkezik. Természetesen a kiejtés és a beszéd tekintetében nincsenek ellenőrző eszközeink, azonban ezek lenyomatain, az afrikai területekről származó szövegeken tetten érhetjük és vizsgálatuk révén közelebb kerülhetünk az afrikai latin nyelv esetleges jellegzetességeihez. A korai keresztény szövegek egyik legfontosabb emléke az úgynevezett Codex Bobbiensisben hagyományozódott, amely amellett, hogy a legrégebbi fennmaradt, a Kr. u. IV. századból származó latin evangéliumfordítás, a Vetus Latina szöveghagyomány afrikai (vetus Afra) tradíciójának fő képviselője is egyben. Jelen tanulmányban annak megállapítására teszek kísérletet, hogy a kódex szövegében esetleg kimutathatók-e olyan (nyelvi) jelenségek, amelyek az eddig - elsősorban az afrikai feliratos anyag elemzéséből - kirajzolódott nyelvi képünk, elképzelésünk alapján valóban afrikai sajátosságnak, africanismusnak tekinthetők.Comments on the unique writing style of the North-African Latin writers can already be found in the ancient grammarians’ texts. The question of the African Latin language has been around for long and it also has a diverse scientific history. It was often the authors themselves - Apuleius or St. Augustine - who commented on their African ancestry, their multilingualism, and their own use of Latin. They often tried to excuse themselves for the accusations, which their (incorrect?) language use attracted. There was - already in Antiquity - a notion, that both the written and the spoken Latin of North Africa had some unique features, which set them apart from the language used in Rome. Obviously, we do not have any instruments to experience pronunciation and spoken language in antiquity, but through the study of texts written in the region, we can get a closer look on the specific features of Latin used in the region. One of the most important early Christian texts, which has been preserved in the so-called Codex Bob- biensis is a fourth century Latin translation of the gospel. This text is also the main representative of the african (vetus Afra) version of the Vetus Latina. In this article I am trying to investigate this text, to see if there are any linguistic features, which can be (based on the already existing notions we have of the language from studying the inscriptions of the region) called specifically african features („africanismus”).
查看原文
分享 分享
微信好友 朋友圈 QQ好友 复制链接
本刊更多论文
非洲拉丁语和否决权
晚期古代语法学家可以阅读关于北非拉丁语作者具体写作的评论,而非洲拉丁语问题可以追溯到悠久的历史和丰富多样的科学史。许多时候,作者自己——比如阿普里乌斯和圣奥古斯丁——都提到了他们的非洲血统和多语性,在许多情况下,他们为自己对他们的拉丁特征的指控开脱。因此,自古以来,公众意识中就有一种观念,认为北非地区使用的拉丁语具有一定的特点。当然,我们没有检查发音和语音的方法,但在它们的印记上,在来自非洲领土的文本上,我们可以捕捉到它们的行动,通过对它们的检查,我们可以更接近非洲拉丁语的可能特征。早期基督教文本最重要的记忆之一是Bobbiensis法典,它除了是公元4世纪现存最古老的拉丁福音译本外,也是vetus Latina文本传统中非洲(vetus Afra)传统的主要代表。在这项研究中,我将试图确定《准则》的文本是否能够检测到任何(语言)现象,即我们迄今为止的语言形象——主要来自对非洲字幕材料的分析——是真正的非洲特色,关于北非拉丁语作家独特写作风格的评论,在古代语法学家的著作中已有记载。非洲拉丁语的问题已经存在很长时间了,它也有着不同的科学历史。通常是作者自己——阿普里乌斯或圣奥古斯丁——评论了他们的非洲血统、他们的多语性和他们自己对拉丁语的使用。他们经常试图为这些指控开脱,而他们(不正确的?)语言的使用吸引了这些指控。在古代就已经有一种观念,认为北非的书面和口语拉丁语都有一些独特的特征,这使它们与罗马使用的语言不同。显然,我们没有任何工具来体验古代的发音和口语,但通过研究该地区的文字,我们可以更深入地了解该地区使用的拉丁语的具体特征。最重要的早期基督教文本之一,保存在所谓的法典Bob biensis中,是四世纪福音的拉丁翻译。本文也是主要代表非洲(vetus Afra)版本的vetus Latina。在这篇文章中,我试图调查这篇文章,看看是否有任何语言特征,这些特征可以(基于我们从研究该地区铭文中对该语言已有的概念)被称为非洲特征(“非洲主义”)。
本文章由计算机程序翻译,如有差异,请以英文原文为准。
求助全文
约1分钟内获得全文 去求助
来源期刊
Antik Tanulmanyok
Antik Tanulmanyok Arts and Humanities-Literature and Literary Theory
CiteScore
0.20
自引率
0.00%
发文量
23
期刊介绍: This journal publishes original studies on the literature, language, history and material culture of Ancient Greece and Rome as well as articles concerning the Ancient East, medieval Latin language and literature, the history and culture of Byzantium and the reception of Graeco-Roman culture in Hungary.
期刊最新文献
Kléruchiák és határkövek Egy ismeretlen bizánci ikon Beszámoló az Ókortudományi Társaság 2022–2023. évi tevékenységéről Sókratés androgün filozófiája Beszámoló a 2022–2023. tanévi Ábel Jenő országos latin tanulmányi versenyről
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
现在去查看 取消
×
提示
确定
0
微信
客服QQ
Book学术公众号 扫码关注我们
反馈
×
意见反馈
请填写您的意见或建议
请填写您的手机或邮箱
已复制链接
已复制链接
快去分享给好友吧!
我知道了
×
扫码分享
扫码分享
Book学术官方微信
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:481959085
Book学术
文献互助 智能选刊 最新文献 互助须知 联系我们:info@booksci.cn
Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。
Copyright © 2023 Book学术 All rights reserved.
ghs 京公网安备 11010802042870号 京ICP备2023020795号-1