A tanulmány Sókratés férfiasságának és nőiességének kérdéskörét járja körül, részben általában azon értelmezésekkel vitába szállva, amelyek a görög filozófiát alapvetően mizogünként fogják fel, részben azokkal, amelyek megkülönböztetik a (férfias) „elvek etikáját” és a (nőies) „gondoskodás etikáját”. E célból áttekinti a sókratési életmód, tanítások, illetve módszerek azon vonásait, amelyek férfiasságát (katonai hősiesség, bátorság, viszontagságtűrés), illetve nőiességét („sókratési evangélium”, bábáskodás, gondoskodás és szolgálat) tanúsítják, és amellett érvel, hogy Sókratés e férfias és nőies attitűdök harmonikus egységét valósítja meg, és így elkerüli a mindkét nem esetében ártalmas „türannikus apa”, illetve „felfaló anya” archetípusát. Sókratés filozófiája se nem férfias, se nem nőies, de nem is gendersemleges, hanem androgün. Sókratés androgün filozófiája fejeződik ki etikájában is, melyben az általa képviselt legfőbb elv épp a gondoskodás, ezért esetében nem érvényes a fenti szembeállítás.
{"title":"Sókratés androgün filozófiája","authors":"Emese Mogyoródi","doi":"10.1556/092.2023.00013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00013","url":null,"abstract":"A tanulmány Sókratés férfiasságának és nőiességének kérdéskörét járja körül, részben általában azon értelmezésekkel vitába szállva, amelyek a görög filozófiát alapvetően mizogünként fogják fel, részben azokkal, amelyek megkülönböztetik a (férfias) „elvek etikáját” és a (nőies) „gondoskodás etikáját”. E célból áttekinti a sókratési életmód, tanítások, illetve módszerek azon vonásait, amelyek férfiasságát (katonai hősiesség, bátorság, viszontagságtűrés), illetve nőiességét („sókratési evangélium”, bábáskodás, gondoskodás és szolgálat) tanúsítják, és amellett érvel, hogy Sókratés e férfias és nőies attitűdök harmonikus egységét valósítja meg, és így elkerüli a mindkét nem esetében ártalmas „türannikus apa”, illetve „felfaló anya” archetípusát. Sókratés filozófiája se nem férfias, se nem nőies, de nem is gendersemleges, hanem androgün. Sókratés androgün filozófiája fejeződik ki etikájában is, melyben az általa képviselt legfőbb elv épp a gondoskodás, ezért esetében nem érvényes a fenti szembeállítás.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136381471","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Beszámoló a 2022–2023. tanévi Ábel Jenő országos latin tanulmányi versenyről","authors":"József Krupp, Ádám Rung","doi":"10.1556/092.2023.00019","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00019","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"44 4","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136381546","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány A bölcs Syntipas példázataiból címen ismert, 62 meséből álló, nagyobb részben görög előzményekre visszavezethető szír mesegyűjtemény XI. század végi bizánci fordítását mutatja be. A görög meseirodalomban másutt nem adatolt meséket középpontba állítva vizsgálom a mesék fő- és mellékszereplőinek megszólalásait és a mesék végén álló tanulságokat (epimythia) , melyek közül több – formájában és tartalmában – eltér a szír „eredetitől”, és gyakran nehezen hozható összefüggésbe a mesék erkölcsi tanításával. A Függelék ben a bizánci mesegyűjtemény magyar fordítása található.
{"title":"Mesebeszéd","authors":"Zoltán Farkas","doi":"10.1556/092.2023.00016","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00016","url":null,"abstract":"A tanulmány A bölcs Syntipas példázataiból címen ismert, 62 meséből álló, nagyobb részben görög előzményekre visszavezethető szír mesegyűjtemény XI. század végi bizánci fordítását mutatja be. A görög meseirodalomban másutt nem adatolt meséket középpontba állítva vizsgálom a mesék fő- és mellékszereplőinek megszólalásait és a mesék végén álló tanulságokat (epimythia) , melyek közül több – formájában és tartalmában – eltér a szír „eredetitől”, és gyakran nehezen hozható összefüggésbe a mesék erkölcsi tanításával. A Függelék ben a bizánci mesegyűjtemény magyar fordítása található.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"74 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136381795","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány első része egy magángyűjteményben őrzött ismeretlen bizánci szentképet ír le, amelynek központi képe a keresztre feszítés jelenet (staurósis) . A dolgozat második részében felvetett hipotézis szerint a keretet alkotó képsorozat két képe egyetlen jelenetet ábrázol, Jézus Krisztus mennybemenetelét (analépsis, ascensio) . A keret két másik jelenete az ezüstlemez sérülései miatt azonosítatlan, további kutatást igényel.
{"title":"Egy ismeretlen bizánci ikon","authors":"Zoltán Farkas","doi":"10.1556/092.2023.00015","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00015","url":null,"abstract":"A tanulmány első része egy magángyűjteményben őrzött ismeretlen bizánci szentképet ír le, amelynek központi képe a keresztre feszítés jelenet (staurósis) . A dolgozat második részében felvetett hipotézis szerint a keretet alkotó képsorozat két képe egyetlen jelenetet ábrázol, Jézus Krisztus mennybemenetelét (analépsis, ascensio) . A keret két másik jelenete az ezüstlemez sérülései miatt azonosítatlan, további kutatást igényel.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"29 10","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134909258","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Athén hódításaiból nemcsak az athéni polgárok, hanem maguk az istenek is profitáltak. A Kr. e. V. század során ugyanis Athén a meghódított, olykor kléruchiává szervezett területeken a konfiskált földekből az isteneknek is (Athéné, Apollón, Poseidón stb.) dedikált parcellákat. Erről számos esetben tanúskodnak az adott területen (Aigina, Chalkis, Samos, Kós) talált határkövek ( horoi ), amelyek jelzik, hogy a földterület az istenség szentélykörzetének a részét képezi, akár úgy is, mint mezőgazdasági művelés alá vont temenos . Ezeket a földbirtokokat gyakran bérbe adták, és a befolyt bérleti díjat az istenség kultuszhelyének a finanszírozására fordították. A tanulmány az athéni expanzív külpolitika ezen vallási aspektusait vizsgálja a rendelkezésre álló irodalmi és epigráfiai források tükrében.
{"title":"Kléruchiák és határkövek","authors":"Gyula Lindner","doi":"10.1556/092.2023.00012","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00012","url":null,"abstract":"Athén hódításaiból nemcsak az athéni polgárok, hanem maguk az istenek is profitáltak. A Kr. e. V. század során ugyanis Athén a meghódított, olykor kléruchiává szervezett területeken a konfiskált földekből az isteneknek is (Athéné, Apollón, Poseidón stb.) dedikált parcellákat. Erről számos esetben tanúskodnak az adott területen (Aigina, Chalkis, Samos, Kós) talált határkövek ( horoi ), amelyek jelzik, hogy a földterület az istenség szentélykörzetének a részét képezi, akár úgy is, mint mezőgazdasági művelés alá vont temenos . Ezeket a földbirtokokat gyakran bérbe adták, és a befolyt bérleti díjat az istenség kultuszhelyének a finanszírozására fordították. A tanulmány az athéni expanzív külpolitika ezen vallási aspektusait vizsgálja a rendelkezésre álló irodalmi és epigráfiai források tükrében.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"159 8","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134908656","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányunk a mezopotámiai orvosi-mágikus amulettek egyik sajátos csoportját, az agyaghengeres amuletteket vizsgálja. E tárgyak alakja a kőből készült pecséthengerekéhez hasonló, ám agyagból készültek, s a felületükön ráolvasások szövege olvasható, melyek sokszor az amulettek tulajdonosait is megnevezik. Munkánk célja a választott tárgytípus valamennyi darabjának összegyűjtése, azok osztályozása és elemzése a rajtuk szereplő feliratok alapján, továbbá azon rítusleírások tanulmányozása, amelyek ezeknek az amuletteknek az alkalmazását említik. Vizsgáljuk e tárgyak kutatástörténetét, régészeti kontextusát, valamint a tulajdonosaikat. A rajtuk szereplő ráolvasások egyéb, kőből készült amuletteken és pecséthengereken is megjelennek, amelyeket a munkánk végén található Appendixben gyűjtöttünk össze.
{"title":"„Készíts amulettet, írd rá ezt a ráolvasást, majd akaszd a nyakába!”","authors":"András Bácskay, Zoltán Niederreiter","doi":"10.1556/092.2023.00011","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00011","url":null,"abstract":"Tanulmányunk a mezopotámiai orvosi-mágikus amulettek egyik sajátos csoportját, az agyaghengeres amuletteket vizsgálja. E tárgyak alakja a kőből készült pecséthengerekéhez hasonló, ám agyagból készültek, s a felületükön ráolvasások szövege olvasható, melyek sokszor az amulettek tulajdonosait is megnevezik. Munkánk célja a választott tárgytípus valamennyi darabjának összegyűjtése, azok osztályozása és elemzése a rajtuk szereplő feliratok alapján, továbbá azon rítusleírások tanulmányozása, amelyek ezeknek az amuletteknek az alkalmazását említik. Vizsgáljuk e tárgyak kutatástörténetét, régészeti kontextusát, valamint a tulajdonosaikat. A rajtuk szereplő ráolvasások egyéb, kőből készült amuletteken és pecséthengereken is megjelennek, amelyeket a munkánk végén található Appendixben gyűjtöttünk össze.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"69 7","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136381547","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az Aberkios-felirat fontos szerepet játszik a korai kereszténység kutatásában, amit az 1883-as felfedezése óta róla született kommentárok sokasága is bizonyít. Ebben a tanulmányban egy új szövegkommentárra teszünk kísérletet, amelyben igyekszünk kimutatni, hogy az erősen szimbolikus szövegű felirat megfogalmazója a Biblia mellett elsősorban a Hermas Pásztora és a Sibylla-orákulumok szövegeit használta fel. Ugyanakkor arra is találunk bizonyítékokat, hogy az epitáfium szövege Phrygia különleges feliratkultúrájába is jól beleilleszkedik. Az eredeti Aberkios-epitáfium szolgált alapul a IV. századi Vita Abercii nek, amely a hierapolisi püspök sírjához egy csodás eredetmagyarázó legendát költött. Az életrajz „krisztocentrikus” verziója szerint a felirat szövege, amelyet az „apostolokkal egyenlő” phrygiai püspök maga fogalmazott, „Isten szelleme által lehelt” szöveg. A 2Tim 3:16-ból kölcsönzött kifejezés arra utal, hogy az eredeti Aberkios-feliratot a phrygiai keresztények „szent szövegként” tartották számon, mint ahogyan Aberkios sírját a minden bizonnyal egyre növekvő számú keresztény gyülekezet „szent helyének” tekintették.
{"title":"Az Aberkios-felirat","authors":"Tibor Grüll","doi":"10.1556/092.2023.00014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00014","url":null,"abstract":"Az Aberkios-felirat fontos szerepet játszik a korai kereszténység kutatásában, amit az 1883-as felfedezése óta róla született kommentárok sokasága is bizonyít. Ebben a tanulmányban egy új szövegkommentárra teszünk kísérletet, amelyben igyekszünk kimutatni, hogy az erősen szimbolikus szövegű felirat megfogalmazója a Biblia mellett elsősorban a Hermas Pásztora és a Sibylla-orákulumok szövegeit használta fel. Ugyanakkor arra is találunk bizonyítékokat, hogy az epitáfium szövege Phrygia különleges feliratkultúrájába is jól beleilleszkedik. Az eredeti Aberkios-epitáfium szolgált alapul a IV. századi Vita Abercii nek, amely a hierapolisi püspök sírjához egy csodás eredetmagyarázó legendát költött. Az életrajz „krisztocentrikus” verziója szerint a felirat szövege, amelyet az „apostolokkal egyenlő” phrygiai püspök maga fogalmazott, „Isten szelleme által lehelt” szöveg. A 2Tim 3:16-ból kölcsönzött kifejezés arra utal, hogy az eredeti Aberkios-feliratot a phrygiai keresztények „szent szövegként” tartották számon, mint ahogyan Aberkios sírját a minden bizonnyal egyre növekvő számú keresztény gyülekezet „szent helyének” tekintették.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"32 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136381955","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Beszámoló az Ókortudományi Társaság 2022–2023. évi tevékenységéről","authors":"Melinda Székely","doi":"10.1556/092.2023.00018","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00018","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136381467","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ez a rövid írás néhány jellemző példával mutat rá a szerelmi költészet egyik motívumának (’erotikus kizárólagosság’) egyszerre ősi és folytonos mivoltára. A kiindulópont Goethe egy helye, innen vezet az út a görög és a latin költészethez, hogy a végén modern példákkal zárjuk ezt a rövid, ám annál kalandosabb áttekintést. A vizsgált motívum ilyenformán korokon és műfajokon átívelő örök emberi gondolatnak és kifejezési formának bizonyul.
{"title":"Die lieblichste der lieblichsten Gestalten","authors":"Zsolt Adorjáni","doi":"10.1556/092.2023.00017","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00017","url":null,"abstract":"Ez a rövid írás néhány jellemző példával mutat rá a szerelmi költészet egyik motívumának (’erotikus kizárólagosság’) egyszerre ősi és folytonos mivoltára. A kiindulópont Goethe egy helye, innen vezet az út a görög és a latin költészethez, hogy a végén modern példákkal zárjuk ezt a rövid, ám annál kalandosabb áttekintést. A vizsgált motívum ilyenformán korokon és műfajokon átívelő örök emberi gondolatnak és kifejezési formának bizonyul.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"162 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136382256","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Nisibis Kr. u. 350-ben lezajlott ostroma a görög forrásokban többféleképpen szerepel. A szövegek között megállapíthatók függési viszonyok is, az eltérések alapján azonban olykor egyéb (mára már elveszett) közvetítő forrásokat is feltételeznünk kell. A tanulmány a Chronicon Paschale és Theophanés krónikájának az ostromról szóló szöveghelyeit vizsgálja, s a két szövegben fellelhető hasonlóságokra és eltérésekre igyekszik magyarázatot adni.
{"title":"A perzsa király látomása a Chronicon Paschaléban","authors":"E. Juhász","doi":"10.1556/092.2023.00003","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00003","url":null,"abstract":"Nisibis Kr. u. 350-ben lezajlott ostroma a görög forrásokban többféleképpen szerepel. A szövegek között megállapíthatók függési viszonyok is, az eltérések alapján azonban olykor egyéb (mára már elveszett) közvetítő forrásokat is feltételeznünk kell. A tanulmány a Chronicon Paschale és Theophanés krónikájának az ostromról szóló szöveghelyeit vizsgálja, s a két szövegben fellelhető hasonlóságokra és eltérésekre igyekszik magyarázatot adni.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42798280","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：