Magyarok a Moreai Krónikában. III. Béla leszármazottai a peloponnésosi frankok között

Abstract

A tanulmány a Moreai Krónikában (Τό Χρονικόν του Μορέως) megjelenő magyarok szerepét és megítélését vizsgálja. Bemutatja azokat a szöveghelyeket, amelyekben a Krónika megemlíti a magyar népet vagy a Magyar Királyságot, majd összehasonlítja ezeket más ófrancia és bizánci görög nyelvű, kortárs irodalmi és történeti művek olyan részleteivel, amelyekben szintén említésre kerülnek a magyarok. Megoldási javaslatot tesz arra a kérdésre, hogy miért beszél az általában Bizánc-közeli, illetve a Bizánci Birodalom utódállamait segítő magyarokról az ellenséges keresztes államok történetét megörökítő Krónika a többi korabeli - magyarokhoz közelebb álló - forráshoz képest elismerőbb hangon, dicsérőbb kifejezésekkel: ennek oka elsősorban III. Béla lánya, Margit és dédunokái, a Saint-Omer fivérek hírnevében keresendő. A tanulmány vizsgálja továbbá a Saint-Omer fivérek irodalmi és történeti szerepét, illetve bemutatja a Krónika azon részletének részletes filológiai elemzését, amelyben a szerző Akova báróságának örökösödési tárgyalását részletezi.The study examines the role and perception of Hungarians in the Chronicle of Morea (Τό Χρονικόν του Μορέως). It presents the passages in which the Chronicle mentions the Hungarian people or the Kingdom of Hungary, and compares them with passages in other contemporary literary and historical works in Old French and Byzantine Greek that also mention Hungarians. It proposes a solution to the question of why the Chronicle - which records the history of the hostile Crusader states - speaks of the Hungarians - who were generally close to Byzantium and helped the successor states of the Byzantine Empire - in a more laudatory tone and in more praiseworthy terms than other contemporary sources closer to the Hungarians: the reason for this is to be found primarily in the reputation of Béla Ill’s daughter Margaret and her grandchildren, the Saint-Omer brothers. The study also examines the literary and historical role of the Saint-Omer brothers and presents a detailed philological analysis of the excerpt from the Chronicle in which the author discusses the succession of the Barony of Akova.