Hepatocellularis carcinomás beteg sikeres májátültetése TACE- és sorafenibkezeléssel elért tumorméret-csökkentés után. Társszakmák sikeres együttmûködése

Abstract

Egy hosszan túlélô primer májrákos nôbeteg tanulságos esetét mutatjuk be. Ap pen - dectomia során transzfúziót kapott, 9 év múlva derült ki hepatitis C-vírus- (HCV-) po zitivitása. Az antivirális kezelés akkor sikertelen volt, májcirrhosis alakult ki. A fel tételezett HCV-infekciót követôen, 24 év vel késôbb hepatocellularis carcinomát állapítottak meg a májban szoliter tumor formájában. Két ciklus transzarteriális kemoembolizáció (transarterial chemoembolization, TACE) után exploratív laparatomiára került sor, azonban a tumoros májhilusi infiltráció miatt a folyamat sebészileg irreszekábilisnak bizonyult. Ezt figyelembe véve a multidiszciplináris onkoteam sorafenibkezelést javasolt. A beteg 2,5 évig kapta a sorafenibet, amit jól tolerált, a tumor megkisebbedett. Ezután még egy alkalommal történt TACE-kezelés. A beteg ezt követôen alkalmassá vált a májtranszplantációra. Az alkalmazott bridging terápiával, két sikertelen donorriasztás után a májátültetés sikeresen megtörtént. A hosszú túlélést végül a cirrhosist és a HCC problémát is megoldó májátültetés biztosította. Az újabb direkt ható antivirális gyógyszerek hatására a beteg tartósan HCV-negatív lett, és jelenleg csak hepatológiai gondozás alatt áll. Az eset példa arra, hogy inoperábilis hepatocellularis májrák (HCC) esetén lehetséges a tumor megkisebbítése és a májátültetés. Hangsúlyozzuk, hogy a HCC-ben szen - vedô betegek ellátásában fontos a társ szak - mák együttmûködése. Lényeges, hogy olyan intézetekbe irányítsák a beteget, ahol a potenciálisan szóba jövô kezelések teljes skálája elérhetô, valamint az alap májbetegség követése, ellátása is megtörténik.