Kína mint a feltörekvő piacok és fejlődő országok szuverénhitelezője

Abstract

A tanulmány három fő kérdése: 1. Milyen tendenciák figyelhetők meg a kínai szuverénhitelezésben? 2. Milyen, a nyugatitól eltérő szerződéses feltételrendszerrel zajlik? 3. Milyen javaslatok születtek az ebből fakadó kockázatok mérséklésére, és ezekből mi tűnik megvalósíthatónak? A kutatás a közelmúltban létrehozott adatbázisokra és szabályozói anyagokra támaszkodott. Kína jelenleg a világ legnagyobb szuverénhitelezője. Terjeszkedését már 2008 körül megkezdte, jóval a hivatalos szándék bejelentése előtt. A nyugati mintáktól eltérően számos olyan feltétel található a szerződéseiben, amelyek egy nemzetközi adósságrendezés szempontjából releváns kockázatot jelentenek. Céljuk kettős: erős biztosítékokkal történő profitszerzés, szükség esetén pedig „soft power” befolyásolás. Az „adósságcsapda diplomáciájával” viszont nem él Kína. A szuverénadósság-kezelés esetleges globális reformjához Kína bevonására minden bizonnyal szükség van, de hosszabb távon a kínai hitelezési feltételeknek is enyhülniük kellene.