A „szentség aurája” és az ember méltósága : Észrevételek Hans Joas szakralizációs téziséről

Q3 Social Sciences Szociologiai Szemle Pub Date : 2019-01-01 DOI:10.51624/szocszemle.2019.2.2

L. Szücs

{"title":"A „szentség aurája” és az ember méltósága : Észrevételek Hans Joas szakralizációs téziséről","authors":"L. Szücs","doi":"10.51624/szocszemle.2019.2.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a „szentség auráját” teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociologiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.2.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"Social Sciences","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a „szentség auráját” teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.

查看原文

微信好友朋友圈 QQ好友复制链接

本刊更多论文

“神圣光环”与人的尊严——评汉斯的神圣化理论

根据Hans-Joas在《人的尊严》一书中的观点，人权规范发展的历史原因主要不是反宗教世俗主义，而是一个特定的神圣化过程，在这个过程中，现代社会在其成员周围创造了一种“神圣的光环”。这篇论文被许多人解读为纯粹的历史社会学理论。I、另一方面，认为Joas工作的主要目的是建立一种新的人权合法化方法。我认为，两位作者（Cesare Beccaria和Michel Foucault）的批评让Joas有机会勾勒出一个观点，根据这个观点，对现代个人充分故事的叙述和对可以针对他的规范性期望的映射以互补的方式相互补充。我还表明，主要是通过研究涂尔干的分析，我们才能确定一种新型规范理论的基准。在研究的最后，我面对这样重建的理论，以及与公众认可相关的理性法律概念的期望，因此我试图评估这一规范概念的优势和局限性。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文去求助

来源期刊

Szociologiai Szemle Social Sciences-Social Sciences (all)

CiteScore

1.10

自引率

0.00%

发文量