Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.2.1
Ádám Stefkovics, Vera Szabari, Kinga Batiz, Babett Bukovics, András Pavalacs, Andrea Tariska, Lili Zenovitz
A szociológiai tudástermelési módok – tehát azok a tapasztalatszerzési formák, amelyeken keresztül a kutató hozzáfér a tág értelemben vett „adatokhoz”, és mely folyamatokon keresztül végül a tudományos termék előáll – a vizsgálható kérdéseken és lehetséges válaszokon túl meghatározzák a tudományos diskurzusok természetét is. Tanulmányunkban azt a kérdést tettük fel, hogy ezek a tudástermelési formák milyen változásokon mentek keresztül az elmúlt ötven év során Magyarországon. Kérdésünk megválaszolására hat magyar szociológiai folyóiratban megjelent, összesen 2650 tanulmány szisztematikus áttekintésére vállalkoztunk. Elemzésünk nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy a szociológiai tudás létrehozása több jelentősebb változáson ment keresztül az elmúlt öt évtizedben: az empírián alapuló megközelítések terjedése, a saját adathasználat növekedése, a kvalitatív adathasználat népszerűségének fokozatos emelkedése, továbbá az adatfelvételek számos módszertani részlete is sokat változott az adott időszakban. Ugyanakkor bizonyos paraméterekre inkább az állandóság volt jellemző. A témák és a témák diverzitása például meglehetősen keveset változtak az elmúlt öt évtizedben. Az eredmények bizonyos hiányosságokra is rávilágítottak; gyakori, hogy a szerzők az adatgyűjtések részleteinek egyes elemeit nem közlik, noha a transzparencia fokozatosan javult. Tanulmányunk a trendek bemutatása és azok kritikai elemzése mellett a hazai szociológia működésének gyakorlatáról folyó diskurzusok előmozdítását is célul tűzi ki.
{"title":"Szociológiai tudástermelés Magyarországon 1971 és 2021 között: Hat társadalomtudományi folyóirat szisztematikus áttekintése","authors":"Ádám Stefkovics, Vera Szabari, Kinga Batiz, Babett Bukovics, András Pavalacs, Andrea Tariska, Lili Zenovitz","doi":"10.51624/szocszemle.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.2.1","url":null,"abstract":"A szociológiai tudástermelési módok – tehát azok a tapasztalatszerzési formák, amelyeken keresztül a kutató hozzáfér a tág értelemben vett „adatokhoz”, és mely folyamatokon keresztül végül a tudományos termék előáll – a vizsgálható kérdéseken és lehetséges válaszokon túl meghatározzák a tudományos diskurzusok természetét is. Tanulmányunkban azt a kérdést tettük fel, hogy ezek a tudástermelési formák milyen változásokon mentek keresztül az elmúlt ötven év során Magyarországon. Kérdésünk megválaszolására hat magyar szociológiai folyóiratban megjelent, összesen 2650 tanulmány szisztematikus áttekintésére vállalkoztunk. Elemzésünk nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy a szociológiai tudás létrehozása több jelentősebb változáson ment keresztül az elmúlt öt évtizedben: az empírián alapuló megközelítések terjedése, a saját adathasználat növekedése, a kvalitatív adathasználat népszerűségének fokozatos emelkedése, továbbá az adatfelvételek számos módszertani részlete is sokat változott az adott időszakban. Ugyanakkor bizonyos paraméterekre inkább az állandóság volt jellemző. A témák és a témák diverzitása például meglehetősen keveset változtak az elmúlt öt évtizedben. Az eredmények bizonyos hiányosságokra is rávilágítottak; gyakori, hogy a szerzők az adatgyűjtések részleteinek egyes elemeit nem közlik, noha a transzparencia fokozatosan javult. Tanulmányunk a trendek bemutatása és azok kritikai elemzése mellett a hazai szociológia működésének gyakorlatáról folyó diskurzusok előmozdítását is célul tűzi ki.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631406","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.2.3
Krisztina Németh
A térbeliség Bourdieu szociológiájában alapvető jelentőségű tényező, emiatt a habitus fogalmát napjaink mobilitás- és migrációkutatásai is intenzíven használják. Ezekben az empirikus kutatásokban ugyanakkor a társadalmi és a fizikai tér közötti kapcsolat, valamint e kétféle tér és a habitus kölcsönhatása gyakran tisztázatlan. A tanulmány a társadalmi és a fizikai tér analitikus megkülönböztetéséből kiindulva olyan elméleti csomópontokat keres Bourdieu és követői szociológiájában (Berger 2018, Reed-Danahay 2020), amelyek megmutatják e kétféle tér konstitutív viszonyát. A testiesült habitus, az otthon és az otthonosság, valamint a mozgás és mobilitás nemcsak összekötik e kétféle teret, hanem különféle elméleti összefüggésekbe helyezik a habitus fogalmát, így új empirikus kutatási irányokat is kijelölnek. Ezek az elméleti csomópontok a társadalmi pályaív fogalmán keresztül szintetizálhatók, ami részben feloldhatja a migráció és mobilitás közötti fogalmi dilemmát, valamint a habitus és a fizikai tér kölcsönviszonyának vizsgálata felé is utat nyithat (vö. Berger 2018). A kétféle tér konstitutív viszonyára, illetve a habitussal való kölcsönhatásaikra irányított figyelem dinamizálhatja a habitus olykor determinisztikusnak vélt felfogását.
{"title":"Társadalmi tér, fizikai tér és habitus: elméleti csomópontok és kutatási irányok","authors":"Krisztina Németh","doi":"10.51624/szocszemle.2023.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.2.3","url":null,"abstract":"A térbeliség Bourdieu szociológiájában alapvető jelentőségű tényező, emiatt a habitus fogalmát napjaink mobilitás- és migrációkutatásai is intenzíven használják. Ezekben az empirikus kutatásokban ugyanakkor a társadalmi és a fizikai tér közötti kapcsolat, valamint e kétféle tér és a habitus kölcsönhatása gyakran tisztázatlan. A tanulmány a társadalmi és a fizikai tér analitikus megkülönböztetéséből kiindulva olyan elméleti csomópontokat keres Bourdieu és követői szociológiájában (Berger 2018, Reed-Danahay 2020), amelyek megmutatják e kétféle tér konstitutív viszonyát. A testiesült habitus, az otthon és az otthonosság, valamint a mozgás és mobilitás nemcsak összekötik e kétféle teret, hanem különféle elméleti összefüggésekbe helyezik a habitus fogalmát, így új empirikus kutatási irányokat is kijelölnek. Ezek az elméleti csomópontok a társadalmi pályaív fogalmán keresztül szintetizálhatók, ami részben feloldhatja a migráció és mobilitás közötti fogalmi dilemmát, valamint a habitus és a fizikai tér kölcsönviszonyának vizsgálata felé is utat nyithat (vö. Berger 2018). A kétféle tér konstitutív viszonyára, illetve a habitussal való kölcsönhatásaikra irányított figyelem dinamizálhatja a habitus olykor determinisztikusnak vélt felfogását.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631501","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.1.2
Ádám Stefkovics, Endre Sik
A hamis közhelyek egyike lehet, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”. A politikai homofília szakirodalma alapján inkább az várható, hogy a párkapcsolatokban a párok tagjainak politikai identitása és magatartása hasonló, ami jól visszavezethető pszichológiai törvényszerűségekre. Keveset tudunk azonban arról, hogy a politikai homofíliának van-e pozitív hatása a párkapcsolatokra vagy az egyének jóllétére. Tanulmányunk a magyarországi párok politikai identitásában és viselkedésében tapasztalt különbözőségek kialakulásának folyamatát és ennek a párok egyéni és „páros” boldogságára gyakorolt hatásait vizsgálja. Adatforrásunk a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény 2015-ös adatfelvétele. Elsőként logisztikus regressziós modellekkel tártuk fel az identitás (bizalom)- és a különböző politikai részvétel alapú homofíliát alakító tényezőket, majd ezen politikai homofília változók hatását vizsgáltuk a boldogságra többszintű modellekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az identitás-, mind a részvételi politikai homofília gyakori a párok között, ám nem általános. A házasság, a végzettség és a lakóhely bizonyultak a politikai homofíliát determináló legfontosabb faktoroknak. A részvételi politikai homofília pozitív hatással van a párok tagjainak boldogságára, vélhetőleg azért, mert a politikailag homofil párok sikeresebben kerülik el a politikai konfliktusokat, és ritkábbak köztük azok az értékbeli nézetkülönbségek, amelyek fontos kérdésekben (például a gyermeknevelés során) problémákat okozhatnak.
{"title":"Párok politikai homofíliája és ennek hatása a pár jóllétére Magyarországon","authors":"Ádám Stefkovics, Endre Sik","doi":"10.51624/szocszemle.2023.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.1.2","url":null,"abstract":"A hamis közhelyek egyike lehet, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”. A politikai homofília szakirodalma alapján inkább az várható, hogy a párkapcsolatokban a párok tagjainak politikai identitása és magatartása hasonló, ami jól visszavezethető pszichológiai törvényszerűségekre. Keveset tudunk azonban arról, hogy a politikai homofíliának van-e pozitív hatása a párkapcsolatokra vagy az egyének jóllétére. Tanulmányunk a magyarországi párok politikai identitásában és viselkedésében tapasztalt különbözőségek kialakulásának folyamatát és ennek a párok egyéni és „páros” boldogságára gyakorolt hatásait vizsgálja. Adatforrásunk a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény 2015-ös adatfelvétele. Elsőként logisztikus regressziós modellekkel tártuk fel az identitás (bizalom)- és a különböző politikai részvétel alapú homofíliát alakító tényezőket, majd ezen politikai homofília változók hatását vizsgáltuk a boldogságra többszintű modellekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az identitás-, mind a részvételi politikai homofília gyakori a párok között, ám nem általános. A házasság, a végzettség és a lakóhely bizonyultak a politikai homofíliát determináló legfontosabb faktoroknak. A részvételi politikai homofília pozitív hatással van a párok tagjainak boldogságára, vélhetőleg azért, mert a politikailag homofil párok sikeresebben kerülik el a politikai konfliktusokat, és ritkábbak köztük azok az értékbeli nézetkülönbségek, amelyek fontos kérdésekben (például a gyermeknevelés során) problémákat okozhatnak.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631517","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.2.5
Bence Zsidó, Péter Bodor
{"title":"Digitális technológiák és adatbányászat az elnyomás szolgálatában. Darren Byler: In The Camps. China’s High-Tech Penal Colony","authors":"Bence Zsidó, Péter Bodor","doi":"10.51624/szocszemle.2023.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.2.5","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631651","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.1.1
Anikó Gregor, Endre Sik
{"title":"Szerkesztői előszó „A háztartáson belüli egyenlőtlenségek és a kapcsolati tőke” című tematikus lapszám tanulmányaihoz","authors":"Anikó Gregor, Endre Sik","doi":"10.51624/szocszemle.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.1.1","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631429","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.1.6
András Vigvári
A háztartási erőforrások hagyományosan fontos szerepet töltöttek be a magyarországi háztartások lakhatási szükségletének kielégítésében. Tanulmányom a háztartási erőforrások lakhatásban betöltött szerepét az önerős lakásépítés legújabb formáján, a külterületi zártkertekben található ingatlanok lakhatóvá tételén keresztül vizsgálja. Tanulmányom a zártkerti önerős lakásépítési gyakorlatokat a háztartások lakhatási válságra adott reakciójának tekinti, ami az egyenlőtlenségek újratermelése mellett hozzájárul a háztartások biztonságos lakhatásának megteremtéséhez. Írásom arra keresi a választ, hogy az önerős lakásépítés hogyan befolyásolja a háztartáson belüli és a háztartások közötti munkamegosztást, illetve a háztartások saját és közösségi erőforrásaik segítségével milyen mozgástérrel rendelkeznek a lakhatásuk megteremtésében.
{"title":"A kaláka tényleg örök? Önerős lakásépítés és a háztartási erőforrások szerepe a zártkerti lakhatás megteremtésében","authors":"András Vigvári","doi":"10.51624/szocszemle.2023.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.1.6","url":null,"abstract":"A háztartási erőforrások hagyományosan fontos szerepet töltöttek be a magyarországi háztartások lakhatási szükségletének kielégítésében. Tanulmányom a háztartási erőforrások lakhatásban betöltött szerepét az önerős lakásépítés legújabb formáján, a külterületi zártkertekben található ingatlanok lakhatóvá tételén keresztül vizsgálja. Tanulmányom a zártkerti önerős lakásépítési gyakorlatokat a háztartások lakhatási válságra adott reakciójának tekinti, ami az egyenlőtlenségek újratermelése mellett hozzájárul a háztartások biztonságos lakhatásának megteremtéséhez. Írásom arra keresi a választ, hogy az önerős lakásépítés hogyan befolyásolja a háztartáson belüli és a háztartások közötti munkamegosztást, illetve a háztartások saját és közösségi erőforrásaik segítségével milyen mozgástérrel rendelkeznek a lakhatásuk megteremtésében.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631795","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.1.4
Endre Sik, Jakab Buda
Ebben a tanulmányban egy olyan modellt elemzünk, amely valamennyi háztartástagot külön-külön tartalmaz, de együttesen vizsgál. Kérdésünk: Hogyan függ össze a háztartástagok bizalmának mértéke és egyenlőtlensége a háztartástagok szociológiai jellemzőivel, a közöttük lévő egyenlőtlenségekkel és a háztartás egészének jellemzőivel? Az elemzés alapja a EU-SILC 2015. évi adatbázisa. A bizalom mértékének becslésére az intézményi és általánosított bizalmat, valamit a belőlük képzett változó átlagát, a bizalom egyenlőtlenségének becslésére e változók szóródását használtuk. Azt találtuk, hogy a bizalom magasabb szintje a magasabb társadalmi státusszal (jó lakókörnyezet, jó anyagi helyzet, magasabb iskolai végzettség és több baráti kapcsolat) és a háztartáson belül élő nők nagyobb arányával jár együtt. A hétköznapi életvitel gondjaitól szenvedő háztartások (akadályozott háztartástag léte, rossz lakás- és lakókörnyezet) körében alacsonyabb a bizalom mértéke. A háztartás bizalma egyenlőtlenebbül oszlik meg a háztartás tagjai között, ha magas az iskolai végzettség, és a sok baráti kapcsolat. Az iskolai végzettség kivételével a háztartástagok közötti valamennyi egyenlőtlenség növeli a bizalmi heterogenitást, ami arra utal, hogy a háztartásban működik egyfajta „egyenlőtlenség-csomag”, s a bizalom is része ennek.
{"title":"Bizalom a háztartásban","authors":"Endre Sik, Jakab Buda","doi":"10.51624/szocszemle.2023.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.1.4","url":null,"abstract":"Ebben a tanulmányban egy olyan modellt elemzünk, amely valamennyi háztartástagot külön-külön tartalmaz, de együttesen vizsgál. Kérdésünk: Hogyan függ össze a háztartástagok bizalmának mértéke és egyenlőtlensége a háztartástagok szociológiai jellemzőivel, a közöttük lévő egyenlőtlenségekkel és a háztartás egészének jellemzőivel? Az elemzés alapja a EU-SILC 2015. évi adatbázisa. A bizalom mértékének becslésére az intézményi és általánosított bizalmat, valamit a belőlük képzett változó átlagát, a bizalom egyenlőtlenségének becslésére e változók szóródását használtuk. Azt találtuk, hogy a bizalom magasabb szintje a magasabb társadalmi státusszal (jó lakókörnyezet, jó anyagi helyzet, magasabb iskolai végzettség és több baráti kapcsolat) és a háztartáson belül élő nők nagyobb arányával jár együtt. A hétköznapi életvitel gondjaitól szenvedő háztartások (akadályozott háztartástag léte, rossz lakás- és lakókörnyezet) körében alacsonyabb a bizalom mértéke. A háztartás bizalma egyenlőtlenebbül oszlik meg a háztartás tagjai között, ha magas az iskolai végzettség, és a sok baráti kapcsolat. Az iskolai végzettség kivételével a háztartástagok közötti valamennyi egyenlőtlenség növeli a bizalmi heterogenitást, ami arra utal, hogy a háztartásban működik egyfajta „egyenlőtlenség-csomag”, s a bizalom is része ennek.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631711","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.2.2
Zsófia Drjenovszky, Éva Sztáray Kézdy
A kisgyermekes szülők munka-magánélet konfliktusának vizsgálatai gyakran magától értetődőnek tekintik, hogy ez inkább „női kérdés”. A karrier és a családi élet összehangolásának nehézségei azonban nemcsak az anyát érintik, hanem a család egészének működését is, vagyis az anya és az apa munkaerőpiaci döntései szorosan összefüggnek. Magyarországon a családtámogatási rendszer 1982 óta egyre bővülő körben lehetővé teszi, hogy az apák is három évig otthon maradjanak gyermekeikkel. A vonatkozó statisztikai adatok, melyek szerint igen kicsi azon apák aránya, akik igénybe veszik a gyermekgondozási támogatásokat, azonban azt mutatják, hogy a nemi szerepek változása mellett a magyar társadalomban a gyermekgondozás terheit továbbra is elsősorban a nők viselik. 31 otthon maradó apával készített mélyinterjún és párjukkal kitöltetett kérdőíven alapuló kvalitatív kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az apák ilyen jellegű részvétele a gyermeknevelésben hogyan és milyen mértékben tudja enyhíteni a szülők munka-magánélet konfliktusát. Kutatási kérdésünket speciálisan az apa otthonlétének időszaka alatt, valamint mindkét szülő munkával kapcsolatos attitűdjének és munkaerőpiaci helyzetének kölcsönhatásában vizsgáltuk, majd ennek alapján kidolgoztunk egy, négy jellegzetes családi mintázatot leíró tipológiát.
{"title":"A munka és a magánélet közti egyensúly alakulása a kisgyermekkel otthon lévő apák családjában","authors":"Zsófia Drjenovszky, Éva Sztáray Kézdy","doi":"10.51624/szocszemle.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.2.2","url":null,"abstract":"A kisgyermekes szülők munka-magánélet konfliktusának vizsgálatai gyakran magától értetődőnek tekintik, hogy ez inkább „női kérdés”. A karrier és a családi élet összehangolásának nehézségei azonban nemcsak az anyát érintik, hanem a család egészének működését is, vagyis az anya és az apa munkaerőpiaci döntései szorosan összefüggnek. Magyarországon a családtámogatási rendszer 1982 óta egyre bővülő körben lehetővé teszi, hogy az apák is három évig otthon maradjanak gyermekeikkel. A vonatkozó statisztikai adatok, melyek szerint igen kicsi azon apák aránya, akik igénybe veszik a gyermekgondozási támogatásokat, azonban azt mutatják, hogy a nemi szerepek változása mellett a magyar társadalomban a gyermekgondozás terheit továbbra is elsősorban a nők viselik. 31 otthon maradó apával készített mélyinterjún és párjukkal kitöltetett kérdőíven alapuló kvalitatív kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az apák ilyen jellegű részvétele a gyermeknevelésben hogyan és milyen mértékben tudja enyhíteni a szülők munka-magánélet konfliktusát. Kutatási kérdésünket speciálisan az apa otthonlétének időszaka alatt, valamint mindkét szülő munkával kapcsolatos attitűdjének és munkaerőpiaci helyzetének kölcsönhatásában vizsgáltuk, majd ennek alapján kidolgoztunk egy, négy jellegzetes családi mintázatot leíró tipológiát.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631452","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.1.3
Gábor Hajdu, Endre Sik
Tanulmányunkban előbb a kapcsolatok száma és a kapcsolatokkal való elégedettség közötti összefüggés típusait azonosítjuk (nagy vagy kicsi, illetve elégedett vagy sem), s azt vizsgáljuk, hogy ezek kialakulása összefügg-e az egyén, illetve az egy háztartásba tartozó párok szociodemográfiai jellemzőivel. A tanulmány második részében az mutatjuk be, hogy a megismert típusok hogyan függnek össze a háztartás tagjainak szubjektív jóllétével, s ezen belül a bizalommal, az anómiával és az élettel való elégedettséggel. Az elemzéshez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének 2015-ös hullámát használtuk. A mintában csak olyan háztartások szerepeltek, ahol legalább egy heteroszexuális pár volt (n = 3564 háztartás és 7128 személy). A kapcsolati háló méretének becslésére olyan változókat használtunk, amelyek éves szinten fejezték ki az adott kapcsolattartási forma (rokonokkal és barátokkal való személyes és nem személyes találkozások) gyakoriságát. A kapcsolataikkal való elégedettséget egy 0-11 között húzódó skálán értékelték a megkérdezettek. Az elemzés során igazolódott, hogy a több kapcsolat nagyobb elégedettséggel jár együtt, de a kapcsolati tőke és az elégedettség közötti pozitív összefüggésnek megfelelő két altípus (sok kapcsolat – elégedettség és kevés kapcsolat – elégedetlenség) nagyon eltérő társadalmi csoport esetében található meg, ezért feltételezhető, hogy eltérő mechanizmusok hozzák létre az alaptételt (a sok kapcsolat szükségképpen növeli a jólétet) igazoló összefüggést. A szubjektív jólét többi elemével való összefüggés esetében azt találtuk, hogy míg a kapcsolatokkal való nagyobb elégedettség és bizalom pozitívan korrelál, addig a kapcsolatok mennyisége nem függ össze a bizalom mértékével. Ugyanez a helyzet az anómia és az élettel való elégedettség esetében is. Figyelemre méltó, hogy nem csupán az egyén kapcsolati elégedettsége, hanem a partnerének elégedettsége is összefügg a vizsgált három változóval, azaz igazolhatónak tűnik a téma háztartási szintű vizsgálatának relevanciája.
{"title":"A kapcsolatok mennyisége és a velük való elégedettség mint a szubjektív jóllét forrása","authors":"Gábor Hajdu, Endre Sik","doi":"10.51624/szocszemle.2023.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.1.3","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban előbb a kapcsolatok száma és a kapcsolatokkal való elégedettség közötti összefüggés típusait azonosítjuk (nagy vagy kicsi, illetve elégedett vagy sem), s azt vizsgáljuk, hogy ezek kialakulása összefügg-e az egyén, illetve az egy háztartásba tartozó párok szociodemográfiai jellemzőivel. A tanulmány második részében az mutatjuk be, hogy a megismert típusok hogyan függnek össze a háztartás tagjainak szubjektív jóllétével, s ezen belül a bizalommal, az anómiával és az élettel való elégedettséggel. Az elemzéshez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének 2015-ös hullámát használtuk. A mintában csak olyan háztartások szerepeltek, ahol legalább egy heteroszexuális pár volt (n = 3564 háztartás és 7128 személy). A kapcsolati háló méretének becslésére olyan változókat használtunk, amelyek éves szinten fejezték ki az adott kapcsolattartási forma (rokonokkal és barátokkal való személyes és nem személyes találkozások) gyakoriságát. A kapcsolataikkal való elégedettséget egy 0-11 között húzódó skálán értékelték a megkérdezettek. Az elemzés során igazolódott, hogy a több kapcsolat nagyobb elégedettséggel jár együtt, de a kapcsolati tőke és az elégedettség közötti pozitív összefüggésnek megfelelő két altípus (sok kapcsolat – elégedettség és kevés kapcsolat – elégedetlenség) nagyon eltérő társadalmi csoport esetében található meg, ezért feltételezhető, hogy eltérő mechanizmusok hozzák létre az alaptételt (a sok kapcsolat szükségképpen növeli a jólétet) igazoló összefüggést. A szubjektív jólét többi elemével való összefüggés esetében azt találtuk, hogy míg a kapcsolatokkal való nagyobb elégedettség és bizalom pozitívan korrelál, addig a kapcsolatok mennyisége nem függ össze a bizalom mértékével. Ugyanez a helyzet az anómia és az élettel való elégedettség esetében is. Figyelemre méltó, hogy nem csupán az egyén kapcsolati elégedettsége, hanem a partnerének elégedettsége is összefügg a vizsgált három változóval, azaz igazolhatónak tűnik a téma háztartási szintű vizsgálatának relevanciája.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631578","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.2.4
Zoltán Brys, Melinda Pénzes, Fruzsina Albert
A Covid19 elleni védőoltás elutasítása klasztereződést mutat a társadalomban, amely mögött strukturális hatások és a társas befolyás jelensége áll. A párkapcsolat a társas befolyás és az egészségmagatartás szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű. A párkapcsolati szintű vakcinációs homogenitás mértékéről keveset tudunk, ahogy a védőoltás elutasításának párkapcsolati szintű epidemiológiájáról sem rendelkezünk adatokkal. Vizsgálatunk célkitűzése ezek feltárása volt a felnőtt magyar populáción. Az elemzett adatok egy hazai, keresztmetszeti, online felmérésből származnak, amely 2022. november 15. és 26. között zajlott. A vizsgálat megfigyelési egysége az egyén volt, az elemzési egysége a párkapcsolat. A pár két tagjának a Covid19 elleni védőoltással kapcsolatos magatartása, valamint szociodemográfiai változók kerültek bevonásra. Kereszttábla-elemzést, bináris és multinomiális logisztikus regressziót alkalmaztunk. 654 felnőtt pár került a mintába. A homogén magatartású párok aránya 88,5 százalék (95 százalék, MT 86–91 százalék) volt, amely közepes mértékben (Cohen-féle h = 0,6) nagyobb, mint ha a felek egymástól függetlenül viselkedtek volna. A pár együttélésének időtartama, iskolai végzettsége és influenzaoltással kapcsolatos korábbi magatartásának homogenitása összefüggést mutatott a Covid19 elleni védőoltással kapcsolatos magatartás homogenitásával. Rosszabb anyagi helyzetben lévő, alacsonyabb iskolai végzettségű, illetve rövidebb ideje együtt élő párok pedig magasabb eséllyel tartoztak azon párok közé, ahol legalább egy tag elutasítja az oltást.
{"title":"A Covid19 elleni védőoltás elutasítása együtt élő párok körében: egy online kérdőíves vizsgálat eredményei","authors":"Zoltán Brys, Melinda Pénzes, Fruzsina Albert","doi":"10.51624/szocszemle.2023.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.2.4","url":null,"abstract":"A Covid19 elleni védőoltás elutasítása klasztereződést mutat a társadalomban, amely mögött strukturális hatások és a társas befolyás jelensége áll. A párkapcsolat a társas befolyás és az egészségmagatartás szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű. A párkapcsolati szintű vakcinációs homogenitás mértékéről keveset tudunk, ahogy a védőoltás elutasításának párkapcsolati szintű epidemiológiájáról sem rendelkezünk adatokkal. Vizsgálatunk célkitűzése ezek feltárása volt a felnőtt magyar populáción. Az elemzett adatok egy hazai, keresztmetszeti, online felmérésből származnak, amely 2022. november 15. és 26. között zajlott. A vizsgálat megfigyelési egysége az egyén volt, az elemzési egysége a párkapcsolat. A pár két tagjának a Covid19 elleni védőoltással kapcsolatos magatartása, valamint szociodemográfiai változók kerültek bevonásra. Kereszttábla-elemzést, bináris és multinomiális logisztikus regressziót alkalmaztunk. 654 felnőtt pár került a mintába. A homogén magatartású párok aránya 88,5 százalék (95 százalék, MT 86–91 százalék) volt, amely közepes mértékben (Cohen-féle h = 0,6) nagyobb, mint ha a felek egymástól függetlenül viselkedtek volna. A pár együttélésének időtartama, iskolai végzettsége és influenzaoltással kapcsolatos korábbi magatartásának homogenitása összefüggést mutatott a Covid19 elleni védőoltással kapcsolatos magatartás homogenitásával. Rosszabb anyagi helyzetben lévő, alacsonyabb iskolai végzettségű, illetve rövidebb ideje együtt élő párok pedig magasabb eséllyel tartoztak azon párok közé, ahol legalább egy tag elutasítja az oltást.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631595","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：