Normativitás a szociológiában a magyarországi előítélet-kutatások példáján

Q3 Social Sciences Szociologiai Szemle Pub Date : 2020-01-01 DOI:10.51624/szocszemle.2020.1.4

Judit Gárdos

{"title":"Normativitás a szociológiában a magyarországi előítélet-kutatások példáján","authors":"Judit Gárdos","doi":"10.51624/szocszemle.2020.1.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Tanulmányomban a magyarországi előítélet-kutatások normativitását követem végig néhány tudományos szövegen. Az előítéleteket kutató szociológusok az előítéleteket általában normatívan ítélik meg, és negatív, megszüntetendő, a hátrányos megkülönböztetéshez vezető jelenségként definiálják. A szocialista időszakban a romákkal kapcsolatos előítélet-kutatások az előítéletet általában elmaradott attitűdként taglalják, amelynek az ideális szocialista embertípus esetében nincs keresnivalója. Az előítéleteket a nacionalizmust megelőző, veszélyes fázisként tárgyalják. A felvilágosodásra, a racionalitásra és ezzel egyidejűleg egy egyetemes emberi normativitásra való utalás is hangsúlyos az előítéletekről szóló szociológiai szövegekben. A rendszerváltozás számos kutatási beszámolóban megjelenik mint magyarázata annak, hogy miért vált különösen fontossá az előítélet témája az 1990-esévekre. A kutatók állítják, hogy e rejtett attitűdök 1989 után nyíltabbak lettek, és a társadalmi csoportok közötti konfliktusok, érdekellentétek erősödtek. A diszkriminációnak, az előítéletek megszüntetésének igénye töretlen marad a kutatói szövegekben. Az igaz és a hasznos tudás termelése az elemzett alterületen egyaránt tudományos tőkeként mutatkozik.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2020-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociologiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2020.1.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"Social Sciences","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Tanulmányomban a magyarországi előítélet-kutatások normativitását követem végig néhány tudományos szövegen. Az előítéleteket kutató szociológusok az előítéleteket általában normatívan ítélik meg, és negatív, megszüntetendő, a hátrányos megkülönböztetéshez vezető jelenségként definiálják. A szocialista időszakban a romákkal kapcsolatos előítélet-kutatások az előítéletet általában elmaradott attitűdként taglalják, amelynek az ideális szocialista embertípus esetében nincs keresnivalója. Az előítéleteket a nacionalizmust megelőző, veszélyes fázisként tárgyalják. A felvilágosodásra, a racionalitásra és ezzel egyidejűleg egy egyetemes emberi normativitásra való utalás is hangsúlyos az előítéletekről szóló szociológiai szövegekben. A rendszerváltozás számos kutatási beszámolóban megjelenik mint magyarázata annak, hogy miért vált különösen fontossá az előítélet témája az 1990-esévekre. A kutatók állítják, hogy e rejtett attitűdök 1989 után nyíltabbak lettek, és a társadalmi csoportok közötti konfliktusok, érdekellentétek erősödtek. A diszkriminációnak, az előítéletek megszüntetésének igénye töretlen marad a kutatói szövegekben. Az igaz és a hasznos tudás termelése az elemzett alterületen egyaránt tudományos tőkeként mutatkozik.

查看原文

微信好友朋友圈 QQ好友复制链接

本刊更多论文

基于匈牙利偏见研究的社会学规范性

在我的研究中，我通过一些科学文本来遵循匈牙利偏见研究的规范性。研究偏见的社会学家通常以规范的方式判断偏见，并将其定义为消极的、需要消除的、导致歧视的。在社会主义时期，对罗姆人的偏见研究通常将偏见描述为一种被忽视的态度，这在理想的社会主义人类型的情况下没有立足之地。偏见被认为是民族主义之前的一个危险阶段。在关于偏见的社会学文本中，也强调了启蒙、理性以及普遍的人类规范性。制度的改变出现在几份研究报告中，解释了为什么偏见这个话题在20世纪90年代变得特别重要。研究人员声称，1989年后，这些隐藏的态度变得更加开放，社会群体之间的冲突和利益冲突加剧。对歧视和消除偏见的要求在研究文本中仍然没有被打破。在所分析的子领域中，产生真实有用的知识似乎是一种科学资本。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文去求助

来源期刊

Szociologiai Szemle Social Sciences-Social Sciences (all)

CiteScore

1.10

自引率

0.00%

发文量