Hova tovább a nemválaszolókkal? : A European Social Survey alapján végzett módszertani kísérlet eredményei

Abstract

A társadalomkutatási célú empirikus adatfelvételek egyik legnagyobb kihívása a csökkenő válaszadási hajlandóság. A probléma nem csak Magyarországon, nem csak egyik vagy másik vizsgálatsorozatban jelentkezik, és nem is egyik vagy másik adatfelvevő céghez kötődik. Mivel a részvétel és az elutasítás nem véletlenszerűen oszlik el a vizsgált populációkban, a megvalósult adatfelvételek interpretációjához és validitásának értékeléséhez elengedhetetlen, hogy többet tudjunk a nemválaszolók társadalmi-gazdasági karakteréről. Cikkünkben egy ezzel kapcsolatos kutatásról számolunk be. Alapkérdésünk az, hogy miképpen jellemezhetők a nem vagy nehezen elérhető csoportok, és hogyan lehet/érdemes változtatni az adatfelvételi eljárásokon ahhoz, hogy jobb legyen az elérés. Kutatásunk Magyarországon hiánypótló, „re-contact” típusú adatfelvétel; a European Social Survey 8. hullámának eredeti, kiinduló címlistájához ismét visszamentünk egy rövid kérdőívvel, és megvizsgáltuk, hogy az ismétlés mennyire hoz más eredményeket az első vizsgálathoz képest. A mindkét felmérésben sikeresen lekérdezett címek aránya 25,7%, a mindkét felmérésben elérhetetlen (no- contact) válaszadók aránya 6,5%, a stabilan válaszmegtagadóké 11,3% volt. Kutatásunk egyértelműen bizonyította, hogy egy adott vizsgálat sikertelen eseteit nem szabad „reménytelennek” tekinteni, hiszen az ő körükben is majdnem akkora volt a második körös elérés, mint amekkora magában a fő vizsgálatban volt (38,3 százalék a 41,1 százalékhoz viszonyítva). Az elérhetetlenség és a nemválaszolás meghatározói között a megkérdezettek társadalmi-gazdasági jellemzőit, az adott címekhez tartozó települési- lakókörnyezeti jellemzőket és az adatfelvételi apparátus jellemzőit vizsgáltuk, utóbbi két tényezőcsoport változóit pedig közvetlenül a kérdőív válaszaihoz kapcsoltuk. Eredményeink alapján az újra elérés sikerességét a demográfiai jellemzők mellett terepmunka-specifikus tényezők is befolyásolják, az általános el nem érés esélyeire pedig a települési lejtő mellett a lakókörnyezet fizikai állapota is lényegi hatást gyakorol. Vizsgálatunk utal arra is, hogy a nemválaszolás mintázatait a mintavétel során nem figyelembe vehető pszichológiai tényezők is befolyásolják: ilyen hatásra utal például az objektív anyagi helyzet és annak szubjektív értékelése között talált sajátos interakciós hatás. Cikkünk végén a tanulságok mellett további kutatási irányokra és konkrét adatfelvételi technikákra is javaslatot teszünk.