{"title":"Járás szintű reprezentatív vizsgálat a helyi önkormányzatok megújuló energiával és a környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásainak tekintetében","authors":"András Szeberényi","doi":"10.33038/jcegi.2652","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A zöld- és megújuló enerigaforrások, valamint a környezettudatosság jelentősége egyre nagyobb szerepet játszik az életünkbe, ahogy haladunk előre az időben. Fogalmi meghatározás szintjén is, már a legtöbb ember számára érthető és egyértelmű, hogy mit kellene vagy lehetne tenni a Föld megóvása érdekében. A megújuló energiaforrások használata, mint pl. a nap-, szél-, folyóvizek energiája, illetve a geotermikus energia, mind hozzájárulnak az egyén és a társadalom környezeti értékrendjeinek fejlődéséhez, melyet a környezetről alkotott tudás és morális meggyőződés alakít ki. Mivel a felelőtlen energiapazarló magatartás hosszútávon nem fenntartható, és a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, így az alternatív energiaforrások használata nyújthat megoldást erre a világméretű problémára. Ennek okán, a reprezentatív kutatás legfőbb célja, a zöld- és megújuló energiaforrások felhasználási és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, az Észak-magyarországi régióban található Gyöngyösi járás mind a 25 településének esetében. Elsődleges kutatási módszerként kérdőíves megkérdezés került alkalmazásra, melynek célja, hogy az önkormányzatok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásainak mértékét feltárja, illetve, hogy ezek az önkormányzatok milyen egyéb módszerekkel járulnak hozzá a helyi lakosság környezettudattosságának fejlesztéséhez. A kapott eredmények alapján, az önkormányzatok beruházásai szerint a napenergia (pl. napelemek) a leghatékonyabb energiaforrás, amelyet szorosan követ a biomassza felhasználás. A megújuló energiához kapcsolódó fejlesztések és beruházások jelentős mértékben hazai vagy európai uniós pályázati forrásokból valósulnak meg. A jövőben tervezett megújuló energia beruházások összege, a kisebb önkormányzatok esetében várhatóan többnyire 10 - 25 millió forint között lesz, a nagyobb helyi önkormányzatok esetében pedig, több mint 100 millió forint.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2020-12-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Journal of Central European Green Innovation","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.33038/jcegi.2652","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
Járás szintű reprezentatív vizsgálat a helyi önkormányzatok megújuló energiával és a környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásainak tekintetében
A zöld- és megújuló enerigaforrások, valamint a környezettudatosság jelentősége egyre nagyobb szerepet játszik az életünkbe, ahogy haladunk előre az időben. Fogalmi meghatározás szintjén is, már a legtöbb ember számára érthető és egyértelmű, hogy mit kellene vagy lehetne tenni a Föld megóvása érdekében. A megújuló energiaforrások használata, mint pl. a nap-, szél-, folyóvizek energiája, illetve a geotermikus energia, mind hozzájárulnak az egyén és a társadalom környezeti értékrendjeinek fejlődéséhez, melyet a környezetről alkotott tudás és morális meggyőződés alakít ki. Mivel a felelőtlen energiapazarló magatartás hosszútávon nem fenntartható, és a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, így az alternatív energiaforrások használata nyújthat megoldást erre a világméretű problémára. Ennek okán, a reprezentatív kutatás legfőbb célja, a zöld- és megújuló energiaforrások felhasználási és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, az Észak-magyarországi régióban található Gyöngyösi járás mind a 25 településének esetében. Elsődleges kutatási módszerként kérdőíves megkérdezés került alkalmazásra, melynek célja, hogy az önkormányzatok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásainak mértékét feltárja, illetve, hogy ezek az önkormányzatok milyen egyéb módszerekkel járulnak hozzá a helyi lakosság környezettudattosságának fejlesztéséhez. A kapott eredmények alapján, az önkormányzatok beruházásai szerint a napenergia (pl. napelemek) a leghatékonyabb energiaforrás, amelyet szorosan követ a biomassza felhasználás. A megújuló energiához kapcsolódó fejlesztések és beruházások jelentős mértékben hazai vagy európai uniós pályázati forrásokból valósulnak meg. A jövőben tervezett megújuló energia beruházások összege, a kisebb önkormányzatok esetében várhatóan többnyire 10 - 25 millió forint között lesz, a nagyobb helyi önkormányzatok esetében pedig, több mint 100 millió forint.