Hozam és gyakoriság

A nehéz magok (vas felett) neutronbefogási folyamatok során keletkeznek. Ezen elemek gyakoriságát jellemzi az elemgyakoriság, az izotóp gyakoriság, illetve a magok gyakorisága, vagyis a magok egyedi gyakorisága. Nagyon hasznosnak tűnik a magok egyedi gyakoriságának vizsgálata. Ez a megközelítés lehetőséget ad új információk kiolvasására a tapasztalt gyakoriságokból. Ami fontos, lehetséges becslést adni, hogy milyen neutronsűrűség szükséges a tapasztalt gyakoriságok reprodukálásához egyensúlyi magszintézist feltételezve. Ez akkor lehetséges, amikor két stabil magot egy nem stabil mag választ el. Ezeken a helyeken vizsgáltuk, hogy milyen neutronsűrűség kell az egyensúlyi magszintézishez.A magok részleges keletkezésének lehetősége egy másik fontos kérdés. Matematikai definíciót találtunk egy egységes interpretációjára annak, hogy egy elágazás mikor zár izotonikusan és mikor nyílik izotopikusan. Egy sokkal kifejezőbb jellemzőt vezettünk be az elágazás jellemzésére, az ún. részleges keletkezés mértékét. Ezzel képesek vagyunk meghatározni a jellemző neutronsűrűség értéket. Azt találtuk, hogy a tapasztalt magarányokat közepes neutronsűrűség mellett kaphatjuk meg (). Ez pl. az AGB csillagokban is elő fordul. Fontos kérdés a  keletkezése. Azt találtuk, hogy az ehhez szükséges neutronsűrűség.A neutronbefogásos magszintézis során a legfontosabb jellemző mennyiség az egyedi maggyakoriság és a neutronbefogási hatáskeresztmetszet szorzata. Ezzel a mennyiséggel az s-magokkal  szinteket állapíthatunk meg.