{"title":"A feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti és gyakorlati aspektusai","authors":"I. Sándor","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1019","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány célja a feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti hátterének és gyakorlati problémáinak elemzése. A szerző rámutat arra, hogy az érték fogalma tekintetében különböző megközelítések érvényesülnek a közgazdasági és a jogi szakirodalomban, amelyek a joggyakorlatban is teret nyernek. Számos esetben nehezen értelmezhető az érték megállapítása egyes speciális szolgáltatások esetében, valamint a feltűnő aránytalanság vonatkozásában egyéb tényezőket is szükséges figyelembe venni, többek között annak felismerhetőségét. Tekintettel a magánjogban ismert további érvénytelenségi okokra (pl. tévedés, megtévesztés, uzsorás szerződés stb.) a feltűnő értékaránytalanság a fentiekben kifejtettek miatt érvénytelenségi okként csak kivételesen alkalmazható és a létjogosultsága is megkérdőjelezhető.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Miskolci Jogi Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1019","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
A feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti és gyakorlati aspektusai
A tanulmány célja a feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti hátterének és gyakorlati problémáinak elemzése. A szerző rámutat arra, hogy az érték fogalma tekintetében különböző megközelítések érvényesülnek a közgazdasági és a jogi szakirodalomban, amelyek a joggyakorlatban is teret nyernek. Számos esetben nehezen értelmezhető az érték megállapítása egyes speciális szolgáltatások esetében, valamint a feltűnő aránytalanság vonatkozásában egyéb tényezőket is szükséges figyelembe venni, többek között annak felismerhetőségét. Tekintettel a magánjogban ismert további érvénytelenségi okokra (pl. tévedés, megtévesztés, uzsorás szerződés stb.) a feltűnő értékaránytalanság a fentiekben kifejtettek miatt érvénytelenségi okként csak kivételesen alkalmazható és a létjogosultsága is megkérdőjelezhető.