Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.946
Gábor Szilágyi
Napjainkban a fogyasztóvédelem egyes kérdései egyre inkább előtérbe kerülnek. E jogterület közel fél évszázados története alatt kiemelt figyelemnek örvendhet. Jelen írásban arra törekedtem, hogy egy első olvasásra idegennek tűnő szempontból, a szellemi alkotások jogának perspektívájából világítsam meg az egyes fogyasztóvédelmi relációkat. A jogintézmények jellegénél fogva erősebb kapcsolat iparjogvédelmi instrumentumok esetén merül majd fel. Azonban, mint azt majd láthatjuk, számos kapcsolódási pont fedezhető fel a két jogterület között direkt és indirekt módon, az egyes szakágazati célok eltérő mivolta ellenére is. Összességében pedig elmondható, hogy bizonyos felmerülő kérdésekre a két jogterület komplementer jelleggel képes választ adni, a szellemi alkotások jogának egyes szabályai pedig szerepet vállalnak a fogyasztók védelmében is.
{"title":"Fogyasztóvédelmi szempontok a szellemi alkotások területén","authors":"Gábor Szilágyi","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.946","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.946","url":null,"abstract":"Napjainkban a fogyasztóvédelem egyes kérdései egyre inkább előtérbe kerülnek. E jogterület közel fél évszázados története alatt kiemelt figyelemnek örvendhet. Jelen írásban arra törekedtem, hogy egy első olvasásra idegennek tűnő szempontból, a szellemi alkotások jogának perspektívájából világítsam meg az egyes fogyasztóvédelmi relációkat. A jogintézmények jellegénél fogva erősebb kapcsolat iparjogvédelmi instrumentumok esetén merül majd fel. Azonban, mint azt majd láthatjuk, számos kapcsolódási pont fedezhető fel a két jogterület között direkt és indirekt módon, az egyes szakágazati célok eltérő mivolta ellenére is. Összességében pedig elmondható, hogy bizonyos felmerülő kérdésekre a két jogterület komplementer jelleggel képes választ adni, a szellemi alkotások jogának egyes szabályai pedig szerepet vállalnak a fogyasztók védelmében is.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129390890","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.944
P. Kanyuk
A családi kapcsolatok létesítésével visszaélés a magyar Büntető Törvénykönyv által bevezetett, új tényállás. A bűncselekmény nem egészen mikszáthi értelemben véve takar ’különös házasságokat’, vizsgálatunkra azonban mégis alkalmazandó a műben megjelenő, komplexitásra törekvő szemléletmód, valamint a mögöttes elemek kutatásának igénye, amelyek egy kerekebb kép lefestését segítik a tényállás mögött rejlő jelenséget illetően. Ahogyan azt a téma egy uniós szakértője is megerősítette, ezen esetekben a jogi segítség nem elégséges, a kulcs az együttműködésben és a megfelelő tájékoztatásban rejlik.
{"title":"’Különös házasságok’– a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés dilemmái","authors":"P. Kanyuk","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.944","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.944","url":null,"abstract":"A családi kapcsolatok létesítésével visszaélés a magyar Büntető Törvénykönyv által bevezetett, új tényállás. A bűncselekmény nem egészen mikszáthi értelemben véve takar ’különös házasságokat’, vizsgálatunkra azonban mégis alkalmazandó a műben megjelenő, komplexitásra törekvő szemléletmód, valamint a mögöttes elemek kutatásának igénye, amelyek egy kerekebb kép lefestését segítik a tényállás mögött rejlő jelenséget illetően. Ahogyan azt a téma egy uniós szakértője is megerősítette, ezen esetekben a jogi segítség nem elégséges, a kulcs az együttműködésben és a megfelelő tájékoztatásban rejlik.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133672896","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.955
András Endrédy
Magyarország megújult perjogi kódexe, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-én lépett hatályba. Közel két éves gyakorlati alkalmazása után napvilágot látott első átfogó módosítása. Jelen tanulmány a perindítással összefüggésben vizsgálja meg a módosított szabályozást elsődlegesen abból a szempontból, hogy alkalmas-e a jogalkotói célkitűzések megvalósítására. Bemutatásra kerülnek a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit, a keresetlevél visszautasítási okokat, illetve a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásokat érintő reformok.
{"title":"A perindítás megváltozott szabályai a polgári perrendtartás első novelláris módosítása alapján","authors":"András Endrédy","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.955","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.955","url":null,"abstract":"Magyarország megújult perjogi kódexe, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-én lépett hatályba. Közel két éves gyakorlati alkalmazása után napvilágot látott első átfogó módosítása. Jelen tanulmány a perindítással összefüggésben vizsgálja meg a módosított szabályozást elsődlegesen abból a szempontból, hogy alkalmas-e a jogalkotói célkitűzések megvalósítására. Bemutatásra kerülnek a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit, a keresetlevél visszautasítási okokat, illetve a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásokat érintő reformok.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133181287","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.942
Máté Pecsenye
A különleges bánásmód és „távmeghallgatás” jogintézménye az új büntetőeljárási törvényben jelentős mértékben átalakult, éppen ezért vált indokolttá a büntetőeljárás hatékonyságának és az említett intézmények összefüggéseinek vizsgálata. Ennek megfelelően cikkemben elemeztem a hazai büntetőeljárás hatékonyságát, időszerűségét, majd a különleges bánásmód és telekommunikációs eszköz használata főbb szabályainak elemzése által igyekeztem bemutatni, hogy ezen jogintézmények milyen formában és mennyiben képesek az eljárás hatékonyságát javítani, azt gyorsítani, egyszerűsíteni.
{"title":"Hatékonyság és egyéniesítés a büntetőeljárásban","authors":"Máté Pecsenye","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.942","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.942","url":null,"abstract":"A különleges bánásmód és „távmeghallgatás” jogintézménye az új büntetőeljárási törvényben jelentős mértékben átalakult, éppen ezért vált indokolttá a büntetőeljárás hatékonyságának és az említett intézmények összefüggéseinek vizsgálata. Ennek megfelelően cikkemben elemeztem a hazai büntetőeljárás hatékonyságát, időszerűségét, majd a különleges bánásmód és telekommunikációs eszköz használata főbb szabályainak elemzése által igyekeztem bemutatni, hogy ezen jogintézmények milyen formában és mennyiben képesek az eljárás hatékonyságát javítani, azt gyorsítani, egyszerűsíteni.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126797720","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.943
Adrienn Makács
Magyarországon az osztrák-magyar kiegyezést követően a kormányzás elérkezettnek látta az időt egy általános polgári jogi kódex létrehozására, amelynek keretében 1873-ban Pauler Tivadar igazságügyi miniszter felkérte Teleszky István igazságügy-minisztériumi államtitkárt a jövőbeli magyar magánjogi törvénykönyv öröklési jogi tervezetének elkészítésére. Teleszky művét az európai jogfejlődési iránynak megfelelően, magas színvonalon készítette el, amely azonban széleskörű támogatottsága ellenére sosem lépett hatályba.
{"title":"Teleszky István öröklési jogi törvénytervezete, különös figyelemmel a törvényes öröklés rendezésére","authors":"Adrienn Makács","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.943","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.943","url":null,"abstract":"Magyarországon az osztrák-magyar kiegyezést követően a kormányzás elérkezettnek látta az időt egy általános polgári jogi kódex létrehozására, amelynek keretében 1873-ban Pauler Tivadar igazságügyi miniszter felkérte Teleszky István igazságügy-minisztériumi államtitkárt a jövőbeli magyar magánjogi törvénykönyv öröklési jogi tervezetének elkészítésére. Teleszky művét az európai jogfejlődési iránynak megfelelően, magas színvonalon készítette el, amely azonban széleskörű támogatottsága ellenére sosem lépett hatályba.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115763093","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.957
Zita Nyikes
Jelen tanulmány egy nagyobb ívű, a jogi személy jó hírnevét nemzetközi kitekintésben vizsgáló kutatás része, amelynek egyik részeredményét kívánja ismertetni. A természetes személyek jogainak védelme magától értetődő, bár, a jó hírnévhez való jog az alapvető jogokhoz képest speciális, ugyanez a mesterségesen létrehozott jogi személyek esetében pedig már unikális kérdés. A vizsgálat elsősorban arra irányult, hogy találunk-e jogi személyek jó hírnevét érintő eseteket az Európai Unió Bírósága (EUB), illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ügyei között, ha igen, milyen okokból merültek ezek fel, és milyen eredménnyel zárultak.
{"title":"A jogi személy jó hírnevének védelme az EUB és EJEB joggyakorlatán keresztül","authors":"Zita Nyikes","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.957","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.957","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány egy nagyobb ívű, a jogi személy jó hírnevét nemzetközi kitekintésben vizsgáló kutatás része, amelynek egyik részeredményét kívánja ismertetni. A természetes személyek jogainak védelme magától értetődő, bár, a jó hírnévhez való jog az alapvető jogokhoz képest speciális, ugyanez a mesterségesen létrehozott jogi személyek esetében pedig már unikális kérdés. A vizsgálat elsősorban arra irányult, hogy találunk-e jogi személyek jó hírnevét érintő eseteket az Európai Unió Bírósága (EUB), illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ügyei között, ha igen, milyen okokból merültek ezek fel, és milyen eredménnyel zárultak.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125767226","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.950
J. Barta, B. Rácz
A tanulmány a pótmunka és többletmunka intézményével foglalkozik, elsősorban a jogi szabályozást elemezve, másodsorban a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tárgyi kompetenciáját, illetve a szakvéleményének bírósági megítélését vizsgálva.
{"title":"A kivitelezési szerződések körében felmerülő pótmunka és többletmunka egyes jogkérdései, különösen tekintettel a TSZSZ szakvéleményre","authors":"J. Barta, B. Rácz","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.950","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.950","url":null,"abstract":"A tanulmány a pótmunka és többletmunka intézményével foglalkozik, elsősorban a jogi szabályozást elemezve, másodsorban a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tárgyi kompetenciáját, illetve a szakvéleményének bírósági megítélését vizsgálva.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123559114","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.952
E. Molnár
A gazdálkodó szervezetek optimális és profitorientált működéséhez elengedhetetlen, hogy olyan információkkal, adatokkal rendelkezzenek, amelyek a külvilág számára titkosak. Az ilyen adatok nyilvánosságra kerülése nem csak gazdasági hátrányt okozhat az adott szervezetnek, hanem reputációvesztéssel is járhat. A tanulmány azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miképpen lehet compliance eszközökkel védelemben részesíteni a gazdálkodó szervezet üzleti titkait. Ennek keretében védelmi szintek kiépítésére tesz javaslatot, valamint foglalkozik az ún. whistleblowing relevanciájával.
{"title":"Compliance és az üzleti titok","authors":"E. Molnár","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.952","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.952","url":null,"abstract":"A gazdálkodó szervezetek optimális és profitorientált működéséhez elengedhetetlen, hogy olyan információkkal, adatokkal rendelkezzenek, amelyek a külvilág számára titkosak. Az ilyen adatok nyilvánosságra kerülése nem csak gazdasági hátrányt okozhat az adott szervezetnek, hanem reputációvesztéssel is járhat. A tanulmány azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miképpen lehet compliance eszközökkel védelemben részesíteni a gazdálkodó szervezet üzleti titkait. Ennek keretében védelmi szintek kiépítésére tesz javaslatot, valamint foglalkozik az ún. whistleblowing relevanciájával.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"263 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114548811","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.940
Ágnes Juhász
Az utóbbi évek technológiai fejlődése, a mesterséges intelligencia megjelenése és egyre nagyobb térnyerése a tudományos kutatások számos új irányát hívta életre. Nem kivétel ez alól a jogtudomány sem, hiszen valószínűleg nincs a jognak egyetlen olyan területe sem, amely a technológiai hatásoktól teljes mértékben érintetlen maradna. A magánjogon belül az egyik domináns kutatási irányt a technológiai fejlesztések eredményeként előálló újfajta eszközök által felvetett felelősségi kérdések jelentik, amelyek ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a közigazgatási jog, valamint az alkotmányjog, adatvédelem területéhez. A mesterséges intelligencia megjelenése a klasszikus szerződési jog területén is kérdéseket vet fel, a kutatások újabb irányaként körvonalazható az ún. okos (intelligens) szerződésekkel kapcsolatos kérdések feltárása.
{"title":"A mesterséges intelligencia megjelenésének egyes magánjogi vetületei","authors":"Ágnes Juhász","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.940","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.940","url":null,"abstract":"Az utóbbi évek technológiai fejlődése, a mesterséges intelligencia megjelenése és egyre nagyobb térnyerése a tudományos kutatások számos új irányát hívta életre. Nem kivétel ez alól a jogtudomány sem, hiszen valószínűleg nincs a jognak egyetlen olyan területe sem, amely a technológiai hatásoktól teljes mértékben érintetlen maradna. A magánjogon belül az egyik domináns kutatási irányt a technológiai fejlesztések eredményeként előálló újfajta eszközök által felvetett felelősségi kérdések jelentik, amelyek ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a közigazgatási jog, valamint az alkotmányjog, adatvédelem területéhez. A mesterséges intelligencia megjelenése a klasszikus szerződési jog területén is kérdéseket vet fel, a kutatások újabb irányaként körvonalazható az ún. okos (intelligens) szerződésekkel kapcsolatos kérdések feltárása.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124042237","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.939
László Heka
Az általunk vizsgált térségben némely kisebbségek részéről hiányzik a nemzeti államhoz való politikai hűség, amelyet az államalkotó nemzet elvárna tőlük, ezért is alakultak ki azok a sztereotípiák, amelyek szerint a nemzeti kisebbségek szeparatisták, főként olyan esetekben, ha az anyaországuk szomszédos állam. A korábbi három szocialista szövetségi állam – Jugoszlávia, Szovjetunió és Csehszlovákia – felbomlása ezt részben bizonyította is, hiszen a délszláv államban sokéves véres háború folyt. E három országból a népek önrendelkezési és elszakadási joga alapján 24 új utódállam keletkezett, amelyek nemzetközi elismerésének feltételei között szerepelt a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. Jelen tanulmányban górcső alá vesszük a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletre vonatkozó szabályozását a posztjugoszláv országokban és annak kihatását a parlamenti képviseletükre és a társadalmi életre.
{"title":"A nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete Európában, különös tekintettel a Jugoszláv utódállamokra","authors":"László Heka","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.939","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.939","url":null,"abstract":"Az általunk vizsgált térségben némely kisebbségek részéről hiányzik a nemzeti államhoz való politikai hűség, amelyet az államalkotó nemzet elvárna tőlük, ezért is alakultak ki azok a sztereotípiák, amelyek szerint a nemzeti kisebbségek szeparatisták, főként olyan esetekben, ha az anyaországuk szomszédos állam. A korábbi három szocialista szövetségi állam – Jugoszlávia, Szovjetunió és Csehszlovákia – felbomlása ezt részben bizonyította is, hiszen a délszláv államban sokéves véres háború folyt. E három országból a népek önrendelkezési és elszakadási joga alapján 24 új utódállam keletkezett, amelyek nemzetközi elismerésének feltételei között szerepelt a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. Jelen tanulmányban górcső alá vesszük a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletre vonatkozó szabályozását a posztjugoszláv országokban és annak kihatását a parlamenti képviseletükre és a társadalmi életre.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"54 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115321562","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：