Hungarian minority education based on a review of the national curricula from 1777 to 1907

ABSTRACTThis study is a systemic examination of three Hungarian national curricula and their effects on minority students’ education over 130 years beginning in 1777, when a uniform, state-regulated school system was created, accompanied by carefully drafted educational policies to which educational institutes had to adhere. The documents presented in this study are available in the Hungarian National Pedagogical Library and Museum. This study primarily focuses on the legislation defining minority language use in schools. Specifically, we analysed the extent to which educational policies and corresponding curricula either respected minority rights regarding native language use or forced students to acquire Hungarian language competencies and integrate them into the mainstream. Educational policies can only be understood through contemporary social and historical contexts. Thus, we highlight how social and historical circumstances, including an ever-changing political landscape and shifting political ideologies, have significantly affected the educational experiences of minorities residing in Hungary. Although our journey will be centuries past, this analysis is relevant to today’s demographically changing societies, which have increasingly become multicultural and multilingual. Highlighting the effect of educational policies on minority children’s instruction and, consequently, their first-language development can shape our discourse on current policies.KEYWORDS: Ethnic and linguistic minority educationcurriculum developmentHungaryminority rights Disclosure statementNo potential conflict of interest was reported by the authors.Notes1 Daniel Tröhler, “National Literacies, or Modern Education and the Art of Fabricating National Minds,” Journal of Curriculum Studies 52, no. 5 (2020): 629.2 Tröhler, “National Literacies,” 631.3 Daniel Tröhler, “Curriculum Theory and Education History,” in International Encyclopaedia of Education, ed. Rob Tierney, Fazal Rizvi, and Kadriye Ercikan (Amsterdam: Elsevier Science, 2022), 122.4 Endre Ballér, Tantervelmélet és tantervi reform [Curriculum Theory and Curriculum Reform] (Budapest: Tankönyvkiadó, 1978).5 Endre Ballér and Péter Szebenyi, “A tananyag és a tanterv tervezése a következő évtizedben” [Curriculum and Curriculum Design for the Next Decade], Új Pedagógiai Szemle 12 (1992): 101–12.6 Thomas S. Popkewitz, “How the Alchemy Makes Inquiry, Evidence, and Exclusion,” Journal of Teacher Education 53, no. 3 (2002): 262–7.7 Popkewitz, “How the Alchemy Makes Inquiry, Evidence, and Exclusion,” 262.8 Ágnes Vámos, “Mégis kinek az érdeke? A tanórai kétnyelvűség vizsgálati szempontjai” [Yet Whose Interest Is It? Aspects of Studying Bilingualism in Class], Iskolakultúra 2, no. 11–12 (1992): 44–9, https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/28610.9 Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum [National Pedagogical Library and Museum], https://library.hungaricana.hu/hu/.10 John W. Berry, Ype H. Poortinga, Marshall H. Segall, and Pierre R. Dasen, “Cross Cultural Psychology: Research and Applications,” in Social and Cultural Form of Modernity, ed. Robert Bocock and Kenneth Thompson (Cambridge: Cambridge University Press, 1992).11 Endre Arató, A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája [The National Ideology of the Hungarian Minorities] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983), 249; and György Szépe, “A nyelvi jogokról a nyelvész szemével” [On Language Rights through the Eyes of a Linguist], Vigilia 6, no. 7 (1996): 501–10.12 György Csepeli, Nemzet által homályosan [Obscured by a Nation] (Budapest: Századvég, 1992); Tröhler, “National Literacies,” 624; and Ian Vine, “Moral Diversity or Universal Values? The Problem of Moral Education Within Socially Segmented Societies,” in Cultural Diversity and the Schools, Vol. 1, ed. James Lynch, Celia Modgil, and Sohan Modgil (London: Falmer, 1992).13 Francesco Capotorti, Study of the Rights of Persons Belonging to Ethnic, Religious and Linguistic Minorities (New York: United Nations, 1977), 96.14 Viviane Seyranian, Hazel Atuel, and William D. Crano, “Dimensions of Majority and Minority Groups,” Group Processes & Intergroup Relations 11, no. 1 (2008): 21–37.15 Friedrich Heckmann, “Etnicitás, modern nemzetállam és etnikai kisebbségek” [Ethnicity, Modern Nation-State, and Ethnic Minorities], Regio 3, no. 1 (1992): 18–21.16 Jürgen Habermas, “On Social Identity,” Télos 1974, no. 19 (1974): 91–103.17 Winfried Loth, “Europäische Identitäten in historischer Perspektive” [European Identity in a Historical Perspective] (ZEI Discussion Paper, Center for European Integration Studies. Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität, Bonn, 2002), 8.18 Max Haller, Identität und Nationalstolz der Österreicher. Gesellschaftliche Ursachen und Funktionen. Herausbildung und Transformationen seit 1945. Internationaler Vergleich [Identity and Nationality Pride of Austrians. Reasons and Funtions. Developments and Transformations since 1945. An International Comparison] (Wien: Böhlau Verlag, 1996), 49.19 UNESCO Deutsche UNESCO-Kommission, “Allgemeine Erklärung zur kulturellen Vielfalt,” https://www.unesco.de/sites/default/files/2018-03/2001_Allgemeine_Erkl%C3%A4rung_zur_kulturellen_Vielfalt.pdf.20 Berry et al., “Cross Cultural Psychology”.21 Gudmundur Alfredsson, “Kisebbségi jogok és demokrácia” [Minority Rights and Democracy], Regio 3, no. 3 (1992): 50–60; and Georg Brunner, “Nemzetállamok és kisebbségek Európa keleti felében” [Nation States and Minorities in Eastern Europe], Regio 3, no. 3 (1992): 17–28.22 “1993. évi LXXVII. Törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” [Law on the Rights of National and Ethnic Minorities - The First Post-Change Law on Minority Rights], https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300077.TV. However, today the law CLXXIX of 2011 is valid, and resembles the one enacted in 1993. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100179.tv.23 1. § (1) https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100179.tv.24 Harmat Árpád Péter, “Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. Században” [Demographic Changes in Hungary during the 18th Century], Történelemcikkek, 12 February 2015, http://tortenelemcikkek.hu/node/232; and Hungarian sociologist Oszkár Jászi writes that 2,583,000 people lived in Hungary in 1720, and this number grew close to 8,000,000 inhabitants (including Transylvania) in 1787. Oszkár Jászi, A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés [The Formation of Nation States and the Question of Nationality] (Budapest: Gondolat, 1912), 363.25 Harmat, “Demográfiai változások”.26 Ibid.27 https://udgeschichte.hu/quellen-einzeln/Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte [Resourcebook of the Danubeschwabian history], Bd. 1, S. 53–5.28 See note 25 above.29 The Delegation of Peace of Hungary, Topographical Lexicon of the Communities of Hungary Compiled Officially in 1773 (Budapest: E. Typographia V. Hornyánszky, 1920), 312, http://mtda.hu/ADATBANK/Lexicon_lcorum.PDF.30 These minority groups of Hungary have been called various names in the past, e.g. Tót (Slovaks), Dák (Rumanians). In this work, we use the most recent terms for these groups.31 Ruthenian is a historical Eastern Slavic language and a precursor of the current Ukrainian and Belarusian languages.32 The newly settled Germans were called “Swabians” after the first settlers and because of the settlers’ place of departure and meeting place (Ulm). They were mainly farmers and craftsmen who founded villages. Since the Middle Ages, the so-called Zipser and Transylvanian Saxons have inhabited Upper Hungary (Zips) and Transylvania, living in cities, and organising themselves in guilds. They enjoyed great autonomy and had their own education and administration.33 László Katus and Béla Nagy, “1773. A Magyar Királyság etnikai képe” [Map; Minorities in the Hungarian Kingdom]. Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Történettudományi Intézet, ELKH Eötvös Loránd Kutatási Hállozat, https://tti.abtk.hu/terkepek/1773-a-magyar-kiralysag-etnikai-kepe (accessed 11 May 2023).34 Jászi, A nemzeti.35 Mátyás Lajtai, “Nemzetiségi viszonyok és a statisztikai adatgyűjtés Magyarországon” [Ethnic Relations and Statistical Data Collection in Hungary], Statisztikai Szemle 98, no. 6 (2020): 547–72.36 Nóra Rutsch and Gerhard Seewann, Geschichte der Deutschen in Ungarn für die 9.–12. Klasse [History of the German Hungarians] (Pécs: 2014).37 Joachim von Puttkamer, Ostmitteleuropa im 19. und 20. Jahrhundert, Oldenbourg Grundriß der Geschichte [East-Middle Europe in the 19th and 20th Century] (München: Oldenbourg Wissenschaftsverlag, 2010).38 Gyula Kornis, Az 1777-iki Ratio Educationis (Budapest: A Kath. Középiskolai Tanáregyesület, 1913), 85, 12 March 2023, https://mek.oszk.hu/06500/06559/06559.pdf. Translation by the authors.39 Kornis, Az 1777-iki, 87.40 Károly Szántó, Adalékok a tanítóképzés történetéhez Pécsett, a 18. és 19. században [Additions to the History of Teacher Education in the 18th and 19th Century] (Pécs: Pécsi Szikra Nyomda, 1964), 39.41 Gyula Szekfű and Bálint Hómann, Magyar történet. A tizennyolcadik század [History of Hungary. The 18th Century] (Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1928), 12 May 2023, https://www.elib.hu/00900/00940/html/.42 Mariann Nagy and László Katus, A Magyar Korona országainak nemzetiségei a 18–19. században [Minorities of the Hungarian Kingdom in the 18th and 19th Century]. The 18th Century] – April 12, 2023, http://arkadiafolyoirat.hu/index.php/1-nemzetisegek-es-nemzetisegi-mozgalmak/49-a-magyar-korona-orszagainak-nemzetisegei-a-18-19-szazadban43 Béla Bellér, “A nemzetiségi iskolapolitika története Magyarországon 1918-ig” [The History of Minority Education in Hungary until 1918], Magyar Pedagógia 74, no. 1 (1974): 47–65, http://misc.bibl.u-szeged.hu/12632/1/mp_1974_001_5083_047-065.pdf.44 Tanterv a népiskolák számára az 1868-dik törvénycikk értelmében [Curriculum for the Folk Schools Based on the 1868 Education Law]. Magyar Királyi és Közoktatásügyi Miniszter. 1868. évi XXXVIII. Törvénycikk https://net.jogtar.hu/.45 Eötvös was responsible for developing the ordinance of 1845 that regulated education. The incompatibility of the Hungarian national concepts with those minorities who were affected by the outcome of the freedom struggle in 1848/49 influenced the Minorities and Education Acts of 1867.46 Jenő Kiss, “Identitás és anyanyelv a magyarság történetében” [Identity and First Language Use in the History of Hungary], Magyar Tudomány 178, no. 7 (2017): 805–9, http://www.matud.iif.hu/2017/07/08.htm.47 1868. évi XXXVIII. Törvénycikknet.jogtar.hu.48 József Galántai, Nemzet és kisebbség Eötvös József életművében [The Nation and Minorities in the Legacy of Eötvös József] (Budapest: Korona Kiado, 1995); Dezső Dányi, “Az írás-olvasás elterjedése Magyarországon” [The Expansion of Literacy in Hungary], Demográfia 7, no. 2 (1964): 310–13; and Tamás T. Kiss, “Az analfabetizmus: A dualizmus kori Magyarország kulturális/politikai problémája” [Illiteracy: A Political and Cultural Problem of Hungary During the Time of Dualism], Kulturpolitika (2013): 11–42, last modified 4 July 2019, http://acta.bibl.u-szeged.hu/58301/1/2013_kulturkapuk_011-042.pdf.49 József Eötvös, “Kultúra és nevelés” [Culture and Education], in Eötvös József művei, ed. Mezei Márta (Budapest: Helikon, 1976), 2 May 2023, https://mek.oszk.hu/06300/06330/06330.htm.50 Joachim von Puttkamer, Schulalltag und nationale Integration in Ungarn [Schooling and Minority Integration in Hungary] (München: Oldenbourg, 2003).51 Translation by the authors.52 József Eötvös, “A nemzetiségi kérdés” [The Question of Minorities], in ‘Eötvös József: Reform és hazafiság I–III. ‘összes példány, ed. Wéber Antal, Pándi Pál, Fenyő István, and Illés Endre (Budapest: Magyar Helikon, 1978), 367.53 Jászi, A nemzeti, 377.54 1868. évi XXXVIII of 1868 §14, §64.55 1868. évi XXXVIII of 1868 §58.56 1868. évi XXXVIII. Törvénycikk, §58.57 István Mészáros, Felekezeti, népiskolai tantervek. (1868–1948). Tantervelmélet forrásai [Denominational, Folk School Curricula. (1868–1948). Sources of Curriculum Theory] (Budapest: Országos Közoktatási Intézet, 1996), 104–7.58 László Felkai, Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége [Eötvös József’s Legacy on Public Education] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979).59 1879. évi XVIII. Törvénycikk, §86.60 Mária Hamar, “A magyar nyelv tanításáról szóló 1879. törvényről” [Discussion about the 1879 Law on Teaching the Hungarian Language], Századok 110, no. 1 (1976): 84–118.61 Katalin Kéri, “Az 1879: XVIII. törvénycikktől a “Lex Apponyi”-ig. Adalékok a kötelező magyar nyelvoktatás történetéhez” [1879: XVIII. from the Article to the “Lex Apponyi”. Additions to the History of Compulsory Hungarian Language Teaching], in Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára [Bridge over the Centuries – Studies for László Katus’s 70th birthday], ed. Péter Hanák (Pécs: University Press Pécs, 1997), 269–80.62 Felkai, Eötvös József.63 Hamar, “A magyar nyelv”.64 1879. évi XVIII. Törvénycikk §3.65 1879. évi XVIII. Törvénycikk §2.66 Judit Neszt, “A középfokú elemi Iskolai Tanítóképzők Intézményrendszerének Kiépülése és Változásai 1828-tól 1945-ig” [Development and Changes of the Institutional System of Secondary School Teacher Education from 1828 to 1945] (PhD diss., Debreceni Egyetem, 2014), 70, http://docplayer.hu/14717031-Doktori-ph-d-ertekezes-a-kozepfoku-elemi-iskolai-tanitokepzok-intezmenyrendszerenek-kiepulese-es-valtozasai-1828-tol-1945-ig.html.67 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 17,284. számú rendelete, § 12 [The Hungarian Minister of Religion and Public Education’s ruling number 17,284, § 12], 12 May 2023, https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1879/?pg=633&layout=s&query=1879.%20%C3%A9vi%20XVIII.%20%20%C2%A7%2012.68 Samu Barsch, “A Baján tartott magyarnyelvi póttanfolyam” [Professional Development in the Hungarian Language in the City of Baja], Néptanítók Lapja 13, no. 23 (1880): 599–601.69 Kéri, “Az 1879: XVIII. törvénycikktől,” 269–80.70 Imre Mikó, Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika [Minority Law and Nationality Politics] (Budapest: Optimum, 1944).71 László Katus, “A nemzetiségi kérdés és Horvátország története” [The Question of Minorities and the History of Croatia], in Magyarország története 1848–1890 [History of Hungary 1848–1890], ed. Endre Kovács (Budapest: Akademiai Kiado, 1987).72 Gerhard Seewann, A magyarországi németek története [The History of German Hungarians] (Budapest: Argumentum, 2015), 191, 230.73 A magyar szent korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei [Census Results Conducted in the Hungarian Kingdom at the Beginning of 1891], I. k. Budapest, 1893, cited from Kéri, “Az 1879: XVIII. törvénycikktől”.74 Hamar, “A magyar nyelv”.75 Béla Bellér, “Ungarns Nationalitätenpolitik von der Ratio Educationis bis zur Gegenwart (1777–1990)” [Hungary’s Nationality Politics 1777–1990], in Suevia Pannonica Archiv der Deutschen aus Ungarn, ed. Franz Spiegel-Schmidt (1990).76 1891. évi XV. Törvénycikk §9, https://library.hungaricana.hu/hu/collection/ogyk_rendeletek_tara/.77 Puttkamer, Ostmitteleuropa.78 Dénes Gagyhy, “Nemzeti oktatás. Tanügypolitikai tanulmány” [National Education. A Study of Education Politic] (Budapest, 1903).79 See note 62 above.80 Rutsch and Seewann, Geschichte der Deutschen, 96.81 Minister for Education 1895–1903.82 Ferenc Halász, Állami népoktatás [State Folk Education] (Budapest: Athenaeum, 1902).83 Jászi, A nemzeti, 429.84 László Szarka, “Modernizáció és magyarosítás” [Modernisation and Hungarianisation], Korunk 18, no. 12 (2007), 12 May 2023, https://epa.oszk.hu/00400/00458/00132/szarkal.html.85 Minister for Education 1906–1910.86 Bellér, “Ungarns Nationalitätenpolitik”.87 Ágnes Klein, “Nyelvhasználat a két világháború között a Tolna megyei németek körében” [Language Use Between the Two World wars among the Germans of Tolna County], in Gyökerek és hajtások. Német nemzetiség Tolna megyében [Roots and Shoots. German Nationality in Tolna County], ed. Rózsa Kurucz (Szekszárd, Magyarország: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, 2010), 67.88 Puttkammer, Schulalltag 231, Table 3.1.89 1907. évi XXVII Törvénycikk, §22.90 István Tisza, “Rede im Abgeordnetenhaus am 25. Juni 1917” [Speech by István Tisza on 25 June 1917, in the Chamber of Delegates], in A magyarországi németek története [The History of the Germans of Hungarian], ed. Gerhard Seewann (Budapest: Argumentum, 2015), 117. Translated by the authors.91 Miklós Mann, “Kultuszminsizeretek és a műveltségkép alakulás a dualizmus korában” [Ministers and the Evolution of Culture in the Age of Dualism], in A tantervelmélet forrásai kötet 13 [Sources of Curriculum Theory Vol 13], (Budapest: OKI, 1991), 7–52. György Szatmáry, Nemzeti állam és népoktatás [Nation state and Folk Education] (Budapest: Lampel Róbert Nyomdája, 1892).92 1908/N. 12000 “A magyar nyelv, számolás, hazai földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek tanítási terve az államsegélyt élvező nem magyar tannyelvű népiskolák számára és rövid útmutatások a tanterv használatához” [Curriculum Plan for Non-Hungarian State Sponsored Schools and Instructions for Curriculum Implementation].93 Miklós Mann, Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából [Concepts of Educational Policy from the Age of Dualism] (Budapest: Tankönyvkiadó, 1987).94 Oszkár Jászi, A Habsburg-Monarchia felbomlása [The Dissolution of the Habsburg Monarchy] (Budapest: Gondolat, 1983).95 Lajtai, “Nemzetiségi viszonyok,” 547–72.96 Puttkamer, Ostmitteleuropa, 201.97 Ballér, Tantervelmélet és tantervi reform”.Additional informationNotes on contributorsÁgnes KleinÁgnes Klein PhD, Associate Professor, University of Pécs, Faculty of Cultural Sciences, Education and Regional Development, Department of Pedagogy and Psychology. e-mail: klein.agnes@pte.hu. Ágnes Klein earned her PhD (2004) and Dr. habil. (2014) titles in linguistics at the University of Pécs, Hungary. She has published more than 175 papers. Her research interests include bilingualism, CLIL and education historyEdina HaslauerEdina Haslauer, Associate Professor, University of Wisconsin-Platteville, School of Education. E-mail: haslauee@uwplatt.edu. Edina Haslauer earned her PhD (2010) in Curriculum and Instruction, Teacher Education. Her research interest includes multicultural education and the education of English Learners in mainstream classes