{"title":"匈牙利住宅建筑类型","authors":"Réka Mándoki","doi":"10.1556/096.2024.00112","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az elmúlt ötven év során sok iparágban, például a ruha- és a bútoriparban, az egyedileg tervezett és gyártott, kisszériás áruk helyét egyre inkább a sorozatgyártott tömegtermékek vették át a fejlett országokban. Mivel a sorozatgyártás lehetőséget biztosít a termékek optimalizálására, azok sok esetben olcsóbbak és kiszámíthatóbb minőségűek lehetnek, mint az egyedi termékek. Ez pedig egy megfelelően széles választék fenntartása mellett kifejezetten vonzó a vásárlók többsége számára.Bár az építőipar más iparágakhoz képest lassan fejlődik, az épületelemek előregyártása egyre jellemzőbbé válik Európában a szakképzett munkaerő hiánya és a helyszíni kivitelezés kockázatai miatt. Egyelőre ugyan a legtöbb épület még egyedi tervek alapján születik, de az előregyártás terjedésével, a nagy fejlesztő cégek térnyerésével és a lakáspiac drágulásával kérdéses, hogy a lakóépületek meddig lesznek képesek megőrizni az egyediségüket vagy egy hasonló folyamatnak leszünk hamarosan a szemtanúi, mint ami a ruha- és a bútoriparban lejátszódott.Mivel az épített környezettől elvárt egyediség összefügg az ember megélt tapasztalataival, a felvázolt jelenség apropóján a jelen cikk azt vizsgálja, hogy Magyarországon milyen motivációk álltak a formai szempontból egynemű lakókörnyezetek létrejöttének hátterében. A példák felsorolása mellett a cikk felvázol egy keretrendszert, amin belül értelmezhetővé válnak azok a társadalmi folyamatok, amik megmagyarázzák, hogy miért és miként építünk típusépületeket. A javasolt rendszerezés szempontként vonja be a típusépületek elemzésébe, hogy ezek az épületek fentről lefelé vagy alulról felfelé építkező folyamat eredményei-e, elterjedésük projektspecifikus-e, és hogy maguk az épületelemek szabványosítottak-e.A jelen cikk a körülöttünk lezajló folyamatok értelmezésén felül egyfelől bemutat példákat arra, amikor a típusépületek használatával harmonikus épített környezet jön létre, másfelől pedig bemutatja azt is, hogy milyen okok állhatnak amögött, amikor a típusépületek nem válnak be. Mindez segíthet abban, hogy elkerüljük a jövőben az olyan épületek sorozatgyártását, amelyek borítékolhatóan nem lesznek képesek hosszú távon is megőrizni társadalmi elfogadottságukat.","PeriodicalId":517286,"journal":{"name":"Építés – Építészettudomány","volume":"303 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-03-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Típus-lakóépületek Magyarországon\",\"authors\":\"Réka Mándoki\",\"doi\":\"10.1556/096.2024.00112\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"Az elmúlt ötven év során sok iparágban, például a ruha- és a bútoriparban, az egyedileg tervezett és gyártott, kisszériás áruk helyét egyre inkább a sorozatgyártott tömegtermékek vették át a fejlett országokban. Mivel a sorozatgyártás lehetőséget biztosít a termékek optimalizálására, azok sok esetben olcsóbbak és kiszámíthatóbb minőségűek lehetnek, mint az egyedi termékek. Ez pedig egy megfelelően széles választék fenntartása mellett kifejezetten vonzó a vásárlók többsége számára.Bár az építőipar más iparágakhoz képest lassan fejlődik, az épületelemek előregyártása egyre jellemzőbbé válik Európában a szakképzett munkaerő hiánya és a helyszíni kivitelezés kockázatai miatt. Egyelőre ugyan a legtöbb épület még egyedi tervek alapján születik, de az előregyártás terjedésével, a nagy fejlesztő cégek térnyerésével és a lakáspiac drágulásával kérdéses, hogy a lakóépületek meddig lesznek képesek megőrizni az egyediségüket vagy egy hasonló folyamatnak leszünk hamarosan a szemtanúi, mint ami a ruha- és a bútoriparban lejátszódott.Mivel az épített környezettől elvárt egyediség összefügg az ember megélt tapasztalataival, a felvázolt jelenség apropóján a jelen cikk azt vizsgálja, hogy Magyarországon milyen motivációk álltak a formai szempontból egynemű lakókörnyezetek létrejöttének hátterében. A példák felsorolása mellett a cikk felvázol egy keretrendszert, amin belül értelmezhetővé válnak azok a társadalmi folyamatok, amik megmagyarázzák, hogy miért és miként építünk típusépületeket. A javasolt rendszerezés szempontként vonja be a típusépületek elemzésébe, hogy ezek az épületek fentről lefelé vagy alulról felfelé építkező folyamat eredményei-e, elterjedésük projektspecifikus-e, és hogy maguk az épületelemek szabványosítottak-e.A jelen cikk a körülöttünk lezajló folyamatok értelmezésén felül egyfelől bemutat példákat arra, amikor a típusépületek használatával harmonikus épített környezet jön létre, másfelől pedig bemutatja azt is, hogy milyen okok állhatnak amögött, amikor a típusépületek nem válnak be. Mindez segíthet abban, hogy elkerüljük a jövőben az olyan épületek sorozatgyártását, amelyek borítékolhatóan nem lesznek képesek hosszú távon is megőrizni társadalmi elfogadottságukat.\",\"PeriodicalId\":517286,\"journal\":{\"name\":\"Építés – Építészettudomány\",\"volume\":\"303 2\",\"pages\":\"\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2024-03-13\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Építés – Építészettudomány\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.1556/096.2024.00112\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Építés – Építészettudomány","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/096.2024.00112","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
Az elmúlt ötven év során sok iparágban, például a ruha- és a bútoriparban, az egyedileg tervezett és gyártott, kisszériás áruk helyét egyre inkább a sorozatgyártott tömegtermékek vették át a fejlett országokban. Mivel a sorozatgyártás lehetőséget biztosít a termékek optimalizálására, azok sok esetben olcsóbbak és kiszámíthatóbb minőségűek lehetnek, mint az egyedi termékek. Ez pedig egy megfelelően széles választék fenntartása mellett kifejezetten vonzó a vásárlók többsége számára.Bár az építőipar más iparágakhoz képest lassan fejlődik, az épületelemek előregyártása egyre jellemzőbbé válik Európában a szakképzett munkaerő hiánya és a helyszíni kivitelezés kockázatai miatt. Egyelőre ugyan a legtöbb épület még egyedi tervek alapján születik, de az előregyártás terjedésével, a nagy fejlesztő cégek térnyerésével és a lakáspiac drágulásával kérdéses, hogy a lakóépületek meddig lesznek képesek megőrizni az egyediségüket vagy egy hasonló folyamatnak leszünk hamarosan a szemtanúi, mint ami a ruha- és a bútoriparban lejátszódott.Mivel az épített környezettől elvárt egyediség összefügg az ember megélt tapasztalataival, a felvázolt jelenség apropóján a jelen cikk azt vizsgálja, hogy Magyarországon milyen motivációk álltak a formai szempontból egynemű lakókörnyezetek létrejöttének hátterében. A példák felsorolása mellett a cikk felvázol egy keretrendszert, amin belül értelmezhetővé válnak azok a társadalmi folyamatok, amik megmagyarázzák, hogy miért és miként építünk típusépületeket. A javasolt rendszerezés szempontként vonja be a típusépületek elemzésébe, hogy ezek az épületek fentről lefelé vagy alulról felfelé építkező folyamat eredményei-e, elterjedésük projektspecifikus-e, és hogy maguk az épületelemek szabványosítottak-e.A jelen cikk a körülöttünk lezajló folyamatok értelmezésén felül egyfelől bemutat példákat arra, amikor a típusépületek használatával harmonikus épített környezet jön létre, másfelől pedig bemutatja azt is, hogy milyen okok állhatnak amögött, amikor a típusépületek nem válnak be. Mindez segíthet abban, hogy elkerüljük a jövőben az olyan épületek sorozatgyártását, amelyek borítékolhatóan nem lesznek képesek hosszú távon is megőrizni társadalmi elfogadottságukat.