Geometric construction in Gothic architecture has been a popular subject of research for centuries. The use and extent of quadrature and triangulation grids has long been debated, as the few architectural drawings that survived from the era do not indicate the construction process. Modern surveying methods, however, allow us to inspect the exact geometry of a building with all its irregularities – in the case of this article we use 3D point clouds created by laser scanning, from which accurate measurements can be taken.In our study we analyse four churches from mediaeval Hungary: the Franciscan church of Szeged-Alsóváros, the fortified church of Cincu (RO, Nagysink/Großschenk), the Franciscan church of GyöngyösAlsóváros and the fortified church of Mediaș (RO, Medgyes/Mediasch). Each of these are built with elon-gated choirs and approximately hexagonal apses. We explore the possible construction systems of these buildings and compare them to each other. We aim to present the similarities and differences between them and to offer likely explanations of their irregularities. Moreover, we propose the significance of construction circles used for creating a triangulation grid.
{"title":"The Geometric Construction of Hexagonal Apses in Mediaeval Hungary","authors":"Fanni Budaházi, Balázs Halmos","doi":"10.1556/096.2024.00119","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2024.00119","url":null,"abstract":"Geometric construction in Gothic architecture has been a popular subject of research for centuries. The use and extent of quadrature and triangulation grids has long been debated, as the few architectural drawings that survived from the era do not indicate the construction process. Modern surveying methods, however, allow us to inspect the exact geometry of a building with all its irregularities – in the case of this article we use 3D point clouds created by laser scanning, from which accurate measurements can be taken.In our study we analyse four churches from mediaeval Hungary: the Franciscan church of Szeged-Alsóváros, the fortified church of Cincu (RO, Nagysink/Großschenk), the Franciscan church of GyöngyösAlsóváros and the fortified church of Mediaș (RO, Medgyes/Mediasch). Each of these are built with elon-gated choirs and approximately hexagonal apses. We explore the possible construction systems of these buildings and compare them to each other. We aim to present the similarities and differences between them and to offer likely explanations of their irregularities. Moreover, we propose the significance of construction circles used for creating a triangulation grid.","PeriodicalId":517286,"journal":{"name":"Építés – Építészettudomány","volume":"102 33","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140986050","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
This research investigates the effect of incorporating innovative human hair fibers (HHF) and polypropylene fibers (PPF) into concrete, which has been observed to enhance the material’s strength characteristics. These fibers augment the concrete’s tensile strength and resilience, fortifying it against cracks and elevating its overall endurance. This research delves into the impact of reinforcing concrete specimens with human hair and polypropylene fibers. These specimens are employed in cube, cylinder and flexural beam tests. Both fresh and hardened properties, such as compaction factor and slump, and compressive, split-tensile, and flexural strength at varying curing periods (28 days and 90 days) and the ratios (1%, 2%, and 3%) are considered by weight of cement. Specifically, the 3% polypropylene fiber concrete mix exhibited the highest average compressive strength at both 28 and 90 days, while the 2% polypropylene fiber mix showed the highest split-tensile strength. Flexural strength results followed a similar trend. Results show that 3% HHF addition leads to notable improvements in concrete strength properties, albeit not as significant as with polypropylene fibers. Statistical analysis, including independent samples Kruskal–Wallis tests, was conducted to compare the distributions of strength values across different groups. The statistical analysis indicates significant differences in strength distributions across groups, with p-values below the significance level of 0.05. This underscores HHF’s potential as a sustainable alternative in construction applications, contributing to enhanced concrete strength.
{"title":"Assessing Novel Fiber Reinforcement Against Conventional Mix by Using Both Natural and Synthetic Fibers in Concrete with Statistical Performance Analysis","authors":"Vijayan Selvam, Tholkapiyan Muniyandi","doi":"10.1556/096.2024.00114","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2024.00114","url":null,"abstract":"This research investigates the effect of incorporating innovative human hair fibers (HHF) and polypropylene fibers (PPF) into concrete, which has been observed to enhance the material’s strength characteristics. These fibers augment the concrete’s tensile strength and resilience, fortifying it against cracks and elevating its overall endurance. This research delves into the impact of reinforcing concrete specimens with human hair and polypropylene fibers. These specimens are employed in cube, cylinder and flexural beam tests. Both fresh and hardened properties, such as compaction factor and slump, and compressive, split-tensile, and flexural strength at varying curing periods (28 days and 90 days) and the ratios (1%, 2%, and 3%) are considered by weight of cement. Specifically, the 3% polypropylene fiber concrete mix exhibited the highest average compressive strength at both 28 and 90 days, while the 2% polypropylene fiber mix showed the highest split-tensile strength. Flexural strength results followed a similar trend. Results show that 3% HHF addition leads to notable improvements in concrete strength properties, albeit not as significant as with polypropylene fibers. Statistical analysis, including independent samples Kruskal–Wallis tests, was conducted to compare the distributions of strength values across different groups. The statistical analysis indicates significant differences in strength distributions across groups, with p-values below the significance level of 0.05. This underscores HHF’s potential as a sustainable alternative in construction applications, contributing to enhanced concrete strength.","PeriodicalId":517286,"journal":{"name":"Építés – Építészettudomány","volume":"38 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140746127","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt ötven év során sok iparágban, például a ruha- és a bútoriparban, az egyedileg tervezett és gyártott, kisszériás áruk helyét egyre inkább a sorozatgyártott tömegtermékek vették át a fejlett országokban. Mivel a sorozatgyártás lehetőséget biztosít a termékek optimalizálására, azok sok esetben olcsóbbak és kiszámíthatóbb minőségűek lehetnek, mint az egyedi termékek. Ez pedig egy megfelelően széles választék fenntartása mellett kifejezetten vonzó a vásárlók többsége számára.Bár az építőipar más iparágakhoz képest lassan fejlődik, az épületelemek előregyártása egyre jellemzőbbé válik Európában a szakképzett munkaerő hiánya és a helyszíni kivitelezés kockázatai miatt. Egyelőre ugyan a legtöbb épület még egyedi tervek alapján születik, de az előregyártás terjedésével, a nagy fejlesztő cégek térnyerésével és a lakáspiac drágulásával kérdéses, hogy a lakóépületek meddig lesznek képesek megőrizni az egyediségüket vagy egy hasonló folyamatnak leszünk hamarosan a szemtanúi, mint ami a ruha- és a bútoriparban lejátszódott.Mivel az épített környezettől elvárt egyediség összefügg az ember megélt tapasztalataival, a felvázolt jelenség apropóján a jelen cikk azt vizsgálja, hogy Magyarországon milyen motivációk álltak a formai szempontból egynemű lakókörnyezetek létrejöttének hátterében. A példák felsorolása mellett a cikk felvázol egy keretrendszert, amin belül értelmezhetővé válnak azok a társadalmi folyamatok, amik megmagyarázzák, hogy miért és miként építünk típusépületeket. A javasolt rendszerezés szempontként vonja be a típusépületek elemzésébe, hogy ezek az épületek fentről lefelé vagy alulról felfelé építkező folyamat eredményei-e, elterjedésük projektspecifikus-e, és hogy maguk az épületelemek szabványosítottak-e.A jelen cikk a körülöttünk lezajló folyamatok értelmezésén felül egyfelől bemutat példákat arra, amikor a típusépületek használatával harmonikus épített környezet jön létre, másfelől pedig bemutatja azt is, hogy milyen okok állhatnak amögött, amikor a típusépületek nem válnak be. Mindez segíthet abban, hogy elkerüljük a jövőben az olyan épületek sorozatgyártását, amelyek borítékolhatóan nem lesznek képesek hosszú távon is megőrizni társadalmi elfogadottságukat.
{"title":"Típus-lakóépületek Magyarországon","authors":"Réka Mándoki","doi":"10.1556/096.2024.00112","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2024.00112","url":null,"abstract":"Az elmúlt ötven év során sok iparágban, például a ruha- és a bútoriparban, az egyedileg tervezett és gyártott, kisszériás áruk helyét egyre inkább a sorozatgyártott tömegtermékek vették át a fejlett országokban. Mivel a sorozatgyártás lehetőséget biztosít a termékek optimalizálására, azok sok esetben olcsóbbak és kiszámíthatóbb minőségűek lehetnek, mint az egyedi termékek. Ez pedig egy megfelelően széles választék fenntartása mellett kifejezetten vonzó a vásárlók többsége számára.Bár az építőipar más iparágakhoz képest lassan fejlődik, az épületelemek előregyártása egyre jellemzőbbé válik Európában a szakképzett munkaerő hiánya és a helyszíni kivitelezés kockázatai miatt. Egyelőre ugyan a legtöbb épület még egyedi tervek alapján születik, de az előregyártás terjedésével, a nagy fejlesztő cégek térnyerésével és a lakáspiac drágulásával kérdéses, hogy a lakóépületek meddig lesznek képesek megőrizni az egyediségüket vagy egy hasonló folyamatnak leszünk hamarosan a szemtanúi, mint ami a ruha- és a bútoriparban lejátszódott.Mivel az épített környezettől elvárt egyediség összefügg az ember megélt tapasztalataival, a felvázolt jelenség apropóján a jelen cikk azt vizsgálja, hogy Magyarországon milyen motivációk álltak a formai szempontból egynemű lakókörnyezetek létrejöttének hátterében. A példák felsorolása mellett a cikk felvázol egy keretrendszert, amin belül értelmezhetővé válnak azok a társadalmi folyamatok, amik megmagyarázzák, hogy miért és miként építünk típusépületeket. A javasolt rendszerezés szempontként vonja be a típusépületek elemzésébe, hogy ezek az épületek fentről lefelé vagy alulról felfelé építkező folyamat eredményei-e, elterjedésük projektspecifikus-e, és hogy maguk az épületelemek szabványosítottak-e.A jelen cikk a körülöttünk lezajló folyamatok értelmezésén felül egyfelől bemutat példákat arra, amikor a típusépületek használatával harmonikus épített környezet jön létre, másfelől pedig bemutatja azt is, hogy milyen okok állhatnak amögött, amikor a típusépületek nem válnak be. Mindez segíthet abban, hogy elkerüljük a jövőben az olyan épületek sorozatgyártását, amelyek borítékolhatóan nem lesznek képesek hosszú távon is megőrizni társadalmi elfogadottságukat.","PeriodicalId":517286,"journal":{"name":"Építés – Építészettudomány","volume":"303 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140247114","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
High performance fibre reinforced concrete (HPFRC) materials with tensile hardening behaviour can effectively be used for strengthening reinforced concrete beams. A perfect bond between the original and the reinforcing layer cannot be formed, the load-bearing capacity and ductility of the strengthened beam can significantly be affected by the interfacial bond strength between the contacting surfaces. In this paper, beam retrofitting with cast in-situ strengthening type is examined. The purpose of this experimental study is to investigate the impact of the different bond types on the load-bearing capacity, ductility, and failure mode of the strengthened beams in the case of cast in-situ strengthening. Twenty-four beam tests were performed with untreated and rough surfaced beams, with or without connecting elements. The effect of the bond type proved to be significant regarding the failure mode in the case of compression side strengthening, stronger bond resulted in higher load bearing capacity and ductility, too. When tensile side reinforcement was investigated no average increment was experienced in the maximal force and ductility due to the stronger bond. Based on the results, it can be concluded that the generally applied analytical models that assume perfect connection may lead to exaggerated results in the case of a compressed side HPC-strengthened beam. Therefore, it is necessary to develop a model that considers the effect of the imperfect bond.
{"title":"Effect of Bonding Type on the Failure of Reinforced Concrete Beam Strengthened with In-Situ High Performance Fibre Reinforced Concrete Layer","authors":"Cecília Nemessányi, Anikó Pluzsik","doi":"10.1556/096.2024.00113","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2024.00113","url":null,"abstract":"High performance fibre reinforced concrete (HPFRC) materials with tensile hardening behaviour can effectively be used for strengthening reinforced concrete beams. A perfect bond between the original and the reinforcing layer cannot be formed, the load-bearing capacity and ductility of the strengthened beam can significantly be affected by the interfacial bond strength between the contacting surfaces. In this paper, beam retrofitting with cast in-situ strengthening type is examined. The purpose of this experimental study is to investigate the impact of the different bond types on the load-bearing capacity, ductility, and failure mode of the strengthened beams in the case of cast in-situ strengthening. Twenty-four beam tests were performed with untreated and rough surfaced beams, with or without connecting elements. The effect of the bond type proved to be significant regarding the failure mode in the case of compression side strengthening, stronger bond resulted in higher load bearing capacity and ductility, too. When tensile side reinforcement was investigated no average increment was experienced in the maximal force and ductility due to the stronger bond. Based on the results, it can be concluded that the generally applied analytical models that assume perfect connection may lead to exaggerated results in the case of a compressed side HPC-strengthened beam. Therefore, it is necessary to develop a model that considers the effect of the imperfect bond.","PeriodicalId":517286,"journal":{"name":"Építés – Építészettudomány","volume":"42 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140261665","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Harangi Attila – Löki Viktor: Debreceni cívisházak és lakóik nyomában","authors":"Éva Lovra","doi":"10.1556/096.2024.00115","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2024.00115","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":517286,"journal":{"name":"Építés – Építészettudomány","volume":"50 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140266705","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
This paper focuses on the reactions of three professors and architects (Jan E. Koula, Vladimír Karfík, and Alfred Piffl) to how the totalitarian political regime restricted and interfered with creative and academic freedoms in the period starting with the introduction of architectural education at the Slovak University of Technology and ending with the so-called “normalization” period in the former Czechoslovakia. All three of them were already active in interwar Czechoslovakia and thus had rich experience with working under democratic conditions, and their early work was influenced by the interwar avant-garde movements. After World War II, in part thanks to their pioneering work at the Slovak University of Technology, they got caught up in the system of the authoritarian socialist state. The central question that this study asks is how the trio dealt with the totalitarian regime, which stood in contrast with the democratic period of interwar Czechoslovakia that formed them as architects, and brought further limits to their work. Based mostly on material from their personal estates and period publications, we reveal how each of them found his own way to deal with the totalitarian regime, and we argue that even its limitations did not make Koula, Karfík, and Piffl abandon their beliefs and creative credos completely.
本文重点介绍了三位教授和建筑师（Jan E. Koula、Vladimír Karfík和Alfred Piffl）对极权政治体制如何限制和干涉前捷克斯洛伐克从斯洛伐克理工大学引入建筑教育到所谓 "正常化 "时期的创作和学术自由的反应。他们三人都曾活跃于战时捷克斯洛伐克，因此拥有在民主条件下工作的丰富经验，他们的早期作品受到了战时前卫运动的影响。二战后，部分由于他们在斯洛伐克理工大学的开拓性工作，他们被卷入了社会主义专制国家的体制中。本研究提出的核心问题是三人如何应对极权体制，因为极权体制与战时捷克斯洛伐克的民主时期形成了鲜明对比，这使他们成为建筑师，并进一步限制了他们的工作。我们主要以他们的个人财产和当时的出版物为基础，揭示了他们每个人是如何找到自己的方式来应对极权主义政权的，我们认为，即使极权主义政权的限制也没有让库拉、卡尔菲克和皮弗尔完全放弃自己的信仰和创作信念。
{"title":"Endeavor for Self-Realization","authors":"Jana Pohaničová, Matúš Dulla, Nina Bartošová","doi":"10.1556/096.2024.00111","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2024.00111","url":null,"abstract":"This paper focuses on the reactions of three professors and architects (Jan E. Koula, Vladimír Karfík, and Alfred Piffl) to how the totalitarian political regime restricted and interfered with creative and academic freedoms in the period starting with the introduction of architectural education at the Slovak University of Technology and ending with the so-called “normalization” period in the former Czechoslovakia. All three of them were already active in interwar Czechoslovakia and thus had rich experience with working under democratic conditions, and their early work was influenced by the interwar avant-garde movements. After World War II, in part thanks to their pioneering work at the Slovak University of Technology, they got caught up in the system of the authoritarian socialist state. The central question that this study asks is how the trio dealt with the totalitarian regime, which stood in contrast with the democratic period of interwar Czechoslovakia that formed them as architects, and brought further limits to their work. Based mostly on material from their personal estates and period publications, we reveal how each of them found his own way to deal with the totalitarian regime, and we argue that even its limitations did not make Koula, Karfík, and Piffl abandon their beliefs and creative credos completely.","PeriodicalId":517286,"journal":{"name":"Építés – Építészettudomány","volume":"2 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139894255","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az építőipar a munkaerő hiánya és az egyre fokozódó minőségi elvárások miatt a hagyományos, jellemzően emberi erőforrást alkalmazó vagy emberek által közvetlenül működtetett technológiák irányából apró lépésenként az automatizált technológiák irányába fordul. Az ezzel együtt járó változás csak úgy lehet zökkenőmentes, ha az építőipar résztvevői aktív részesei a változási folyamatnak. A cikk az építőipar fejlődési irányait, annak problematikáját és lehetőségeit kívánja bemutatni a területtel kapcsolatos kutatások és a már alkalmazott technológiai megoldások elemzésével a közeljövőben lehetséges változások, további lehetőségek, illetve problémák feltérképezésére és megvilágítására törekedve.
{"title":"Az építésautomatizálás technológiai lehetőségei","authors":"I. Vidovszky, Tamás Szögi","doi":"10.1556/096.2024.00108","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2024.00108","url":null,"abstract":"Az építőipar a munkaerő hiánya és az egyre fokozódó minőségi elvárások miatt a hagyományos, jellemzően emberi erőforrást alkalmazó vagy emberek által közvetlenül működtetett technológiák irányából apró lépésenként az automatizált technológiák irányába fordul. Az ezzel együtt járó változás csak úgy lehet zökkenőmentes, ha az építőipar résztvevői aktív részesei a változási folyamatnak. A cikk az építőipar fejlődési irányait, annak problematikáját és lehetőségeit kívánja bemutatni a területtel kapcsolatos kutatások és a már alkalmazott technológiai megoldások elemzésével a közeljövőben lehetséges változások, további lehetőségek, illetve problémák feltérképezésére és megvilágítására törekedve.","PeriodicalId":517286,"journal":{"name":"Építés – Építészettudomány","volume":"56 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-02-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139964132","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：