Tegezés és magázás a globális kommunikációs gyakorlatban

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az egyes szám második személyű tegező forma hogyan jelenik meg az IKEA áruházlánc különböző nyelveken megjelentetett katalógusaiban. Az IKEA márkanévhez közismerten kapcsolódik a vásárlók tegezése: a vállalat még azokban az országokban is sokszor ragaszkodik ehhez a gyakorlathoz, ahol a társadalomban elfogadott általános viselkedésformáktól ez a kommunikációs stratégia jelentősen eltér. Az IKEA katalógusmintáit megvizsgálva azonban kiderül, hogy ez a gyakorlat mégsem teljesen általános, és egyes katalógusok eltérnek a tegezés irányelvétől. Tanulmányunkban a tegező forma fordításait tanulmányozzuk rendszerszerűen, valamint azt vizsgáljuk, hogy a nyelvhasználók értékelése szerint ezek a fordítások mennyire helytállók, illetve elfogadhatók. Tanulmányunk rámutat, hogy az olyan, látszólag „egyszerű” kifejezések, mint az egyes szám második személy megszólításformái fordításának tanulmányozásával betekintést nyerhetünk a kultúrák közti nyelvhasználati különbségekbe, és az ezzel kapcsolatos fordításpragmatikába. Itt bemutatott kutatásunk a globális kommunikáció vizsgálatához is releváns eredményekkel szolgálhat.