{"title":"Tegezés és magázás a globális kommunikációs gyakorlatban","authors":"Juliane House, Z. Kádár, Ákos Bertalan Apatóczky","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.4.426","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az egyes szám második személyű tegező forma hogyan jelenik meg az IKEA áruházlánc különböző nyelveken megjelentetett katalógusaiban. Az IKEA márkanévhez közismerten kapcsolódik a vásárlók tegezése: a vállalat még azokban az országokban is sokszor ragaszkodik ehhez a gyakorlathoz, ahol a társadalomban elfogadott általános viselkedésformáktól ez a kommunikációs stratégia jelentősen eltér. Az IKEA katalógusmintáit megvizsgálva azonban kiderül, hogy ez a gyakorlat mégsem teljesen általános, és egyes katalógusok eltérnek a tegezés irányelvétől. Tanulmányunkban a tegező forma fordításait tanulmányozzuk rendszerszerűen, valamint azt vizsgáljuk, hogy a nyelvhasználók értékelése szerint ezek a fordítások mennyire helytállók, illetve elfogadhatók. Tanulmányunk rámutat, hogy az olyan, látszólag „egyszerű” kifejezések, mint az egyes szám második személy megszólításformái fordításának tanulmányozásával betekintést nyerhetünk a kultúrák közti nyelvhasználati különbségekbe, és az ezzel kapcsolatos fordításpragmatikába. Itt bemutatott kutatásunk a globális kommunikáció vizsgálatához is releváns eredményekkel szolgálhat.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Nyelv","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.4.426","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Arts and Humanities","Score":null,"Total":0}
Tegezés és magázás a globális kommunikációs gyakorlatban
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az egyes szám második személyű tegező forma hogyan jelenik meg az IKEA áruházlánc különböző nyelveken megjelentetett katalógusaiban. Az IKEA márkanévhez közismerten kapcsolódik a vásárlók tegezése: a vállalat még azokban az országokban is sokszor ragaszkodik ehhez a gyakorlathoz, ahol a társadalomban elfogadott általános viselkedésformáktól ez a kommunikációs stratégia jelentősen eltér. Az IKEA katalógusmintáit megvizsgálva azonban kiderül, hogy ez a gyakorlat mégsem teljesen általános, és egyes katalógusok eltérnek a tegezés irányelvétől. Tanulmányunkban a tegező forma fordításait tanulmányozzuk rendszerszerűen, valamint azt vizsgáljuk, hogy a nyelvhasználók értékelése szerint ezek a fordítások mennyire helytállók, illetve elfogadhatók. Tanulmányunk rámutat, hogy az olyan, látszólag „egyszerű” kifejezések, mint az egyes szám második személy megszólításformái fordításának tanulmányozásával betekintést nyerhetünk a kultúrák közti nyelvhasználati különbségekbe, és az ezzel kapcsolatos fordításpragmatikába. Itt bemutatott kutatásunk a globális kommunikáció vizsgálatához is releváns eredményekkel szolgálhat.